Szeretők 81% 34 csillagozás

A fő gondolat, ami a könyv elolvasása után eszembe jutott, az az, hogy maguk a történetek sokkal jobban tetszettek, mint a pszichológiai elemzés hozzájuk. Ezt az állítást viszont ki kell fejtenem.

Nem tetszettek a történetek. Szánalmasnak tartottam ezeket a nőket és férfiakat, egyszerűen nem értem, hogy hogyan lehet ennyire semmibe venni magad és/vagy hogy lehet valaki ennyire ostoba és felszínes. Viszont tetszettek, mert nagyon kíváncsi voltam a történetekre, és számolatlanul fogytak a lapok, amíg azokat olvastam. Örültem volna, ha néhány jobban ki van fejtve, és még sokkal többet raknak be.

A pszichológiai elemzések tetszettek. Kb. a negyedikig, aztán már csak ismételte magát Dr. Almási, a nyolcadikat meg már én is meg tudtam volna írni. Nem azt mondom, hasznosak voltak az elemzések, és sok dolog a meglepetés erejével hatott rám mellesleg nagyon érdekel a pszichológia, de valahogy egy idő után már nem adott hozzá az olvasásélményhez.

Havas könyveit alapjában véve szeretem. Itt az volt az érzésem, hogy lehet, hogy az első résszel kellett volna kezdenem, és akkor valami hiányzott volna, és azt az űrt töltenék be Kitti részei.

A tanulság a könyv alapján számomra: ne legyek egy ostoba liba!

Kifejezetten tetszett, de néhány történetnél elgondolkodtam, hogy tényleg ennyire elvakítja-e a szerelem a nőket, vagy maguktól ennyire… buták. A felépítés is jó, és örültem, hogy nem egy 150-200 oldalas könyvet „hoztak össze”, hanem valami (hosszabbat) tartalmasabbat.

Tizennégy érdekes történetet olvashatunk ebben a könyvben, Havas Henrik a nőkkel való interjúi alapján írta meg őket. Mindegyik után Almási Kitti fejti ki a véleményét, gondolatait az olvasottakról. Az utószóban kifejtik mennyire mások ők ketten, mennyire más érdekli őket és pont ezért milyen jól kiegészítik egymást a közös munkában.
Nem esettanulmányok, mert a pszichológus nem került kapcsolatba az alanyokkal, az interjúk nyersanyagát sem hallotta, csak Havas összegzéseit, azok alapján vonja le a következtetéseit. Ez leginkább egy gondolatébresztő könyv, ami által talán az olvasó kicsit közelebb kerülhet a pszichológiához, illetve felkelti az érdeklődésüket.

Almási Kittivel a tv-ben láttam interjúkat és riportokat, melyek nagyon tetszettek. Szerettem, ahogy és amit mondott az emberi kapcsolatokról. Ez a könyvben sem volt másképp, ezért is adtam 5 csillagot. Mert a történetek és a mondanivalók elképesztőek voltak. De ha a történetek szereplőit kellett volna minősítenem…na az igazán siralmas volt!! Felszínes és olykor igen ostoba emberek, akik elnézték, hogy a párjuk megcsalja, a partnerük szeretőknek használja vagy akár megalázza őket, magyarázva mindezt az “elvakult” szerelmükkel… istenem…. De nem bántam, hogy elolvastam!!

Tanulságos, és mélyen elgondolkoztató.

Nem tudtam sokat olvasni belőle, mindig csak egy-egy történetet, mert megfeküdték a lelkemet. A szereplők olyan természetességgel beszélnek a megcsalásról, mintha az csak egy orrfújás lenne, és némelyiknek olyan volt a személyisége, hogy sokszor gondoltam úgy: istenem, kímélj meg engem az ilyen emberektől!

Nehéz egy ilyen kényes témával foglalkozó könyvre azt mondani, hogy szeretem, mégis nagyon érdekes és olvasmányos volt.
Nem vagyok az a hatalmas non-fiction könyveket fogyasztó ember, de ezek után biztos, hogy fogok még ismeretterjesztő/önsegítő/önfejlesztő irodalmat is olvasni.