Az erdő 81 vélemény

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
„Látom apámat azzal az ásóval” "Amikor tizennyolc éves voltam, felügyelőként dolgoztam egy nyári táborban. Négy táborlakó – köztük a nővérem – az utolsó éjjel kiszökött az erdőbe. Soha többé nem látták őket. Csak kettőjük holtteste került elő. A tizenhét éves Margot Greent átvágott torokkal találták meg száz méterre a tábortól. A szintén tizenhét éves Doug Billinghamet fél mérfölddel távolabb. Számos késszúrás volt a testén, de a halál oka ugyanaz: elvágták a torkát. A másik két holttest – Gil Perezé és a nővéremé, Camille-é – soha nem került elő." Paul Copeland megyei ügyész a mai napig nem tudta kiheverni nővére húsz évvel korábbi elvesztését. Az éjszakát, amikor a lánynak örökre nyoma veszett abban az erdőben. A hatéves kislányát egyedül nevelő Cope jelenleg élete talán legfontosabb ügyén dolgozik, amelynek során a nyomok egy brutálisan meggyilkolt férfihoz vezetnek. Ám amikor Cope megpillantja a holttestet, egész addigi élete fenekestül felfordul. A férfi ugyanis nagy valószínűséggel ugyanaz a fiú, aki a nővérével együtt nyomtalanul eltűnt azon az éjszakán. Cope-ban ismét feltámad a remény, hátha Camille még mindig életben van. Hiába figyelmeztetik többször is, hogy ne bolygassa a múltat, Cope a végsőkig elszántan keresi az igazságot. Bármit képes lenne feláldozni, csakhogy megtudja végre, mi is történt húsz éve abban az erdőben, ám úgy tűnik, van valaki, aki még nála is elszántabb, sőt gyilkolni is hajlandó, nehogy fény derüljön a titokra… Az erdő ugyanolyan lebilincselően izgalmas regény, mint a szerző magyarul eddig megjelent művei: Az ördög játszótere és a Dermesztő csend. Ezúttal is csak a legutolsó oldalakon kapunk választ a kérdésekre, számunkra is csak akkor derül ki, mi történt a fák között „Coben a feszültségkeltés legnagyobb művésze.” – Harlan Coben Amerika legnépszerűbb krimiírója. Regény
| Kiadás | ISBN | Oldal | Fordította | Illusztrálta | |
|---|---|---|---|---|---|
| 9789639667914 | 396 | Illés Róbert | Ugrás |

Most olvassa
Most nem olvassa senki.
Várólistán 56
Kívánságlistán 26
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
Nagyon jó történetet olvashattam. Az író kellő alapossággal mutatja be a szereplők gondolkodását, stílusát, amelyet természetesen erősen meghatároznak a múltbeli történések, keserű élmények. Ellentmondást nem fedeztem fel, a jellemek és a cselekmények jól és logikusan felépítettek. Az alaptörténet és a jelenben játszódó események is érdekesek voltak a számomra. Lényegre törő, pergő párbeszédek, érdekes cselekmények és régi sérelmeket, érzelmeket boncolgató leírások. Szerencsére a humoros, mosolyra késztető részekről sem felejtkezik el az író. Volt viszont egy mellékszála a történetnek, ami nem tetszett.
A könyv vége nem lepett meg annyira, mint vártam, de még így is ütős volt a befejezés.
A könyv magyar kiadásával sem vagyok teljes mértékben elégedett. Megnyert magának a borító egyedi kivitelezése és ötletessége. Problémám a kötéssel van. Bármennyire is vigyáztam az olvasásnál, azt nem sikerült elérnem, hogy a gerinc ne törjön meg. Ezt a jelenséget már többször tapasztaltam a kiadó könyveivel kapcsolatban.
Összességében egy nagyon jól megírt, kellően érdekfeszítő és érzelmekben is gazdag történetet olvashatunk. Nagyon ajánlom azoknak, akik szeretik a bíróságon, az ügyvédek világában játszódó történetet, mert ez a könyv hemzseg a nyomozóktól, ügyvédektől és az igazságszolgáltatás útvesztőitől. Ugyanakkor azok számára is kellemes kikapcsolódást nyújt, akiket inkább a nyomozás és a titkok érdekelnek. Örülök neki, hogy elolvastam a könyvet és bevallom, hogy kíváncsi lettem az író többi művére is. Szerintem sort fogok keríteni rájuk.
Fordulatos és izgalmas volt, nem vagyok krimi-rajongó, de ez tetszett nagyon.
Remek krimi. Jól felépített, többszálú, követhető, izgalmas cselekmény, érinthető karakterek. Gyerekkorból utánanyúló rejtélyes szál, nyomozómagánéleti érintettség, zsarolás, tisztességpróba, titok, csavar… Mi kell még? Cobent ezúttal olvasólistássá nyilvánítom.
16 kommentRitkán olvasok krimit,de ez nagyon tetszett!Hamar kiolvastam,mert érdekelt h.mi is történt valójában abban az erdőben!
Első könyvem a szerzőtől,de nem az utolsó….Izgalmas, elgondolkodtató, borzongató és letehetetlen…….kell ennél több?
1 kommentRendkívül izgalmas, fordulatos krimi, tele hátborzongató részekkel.
Az egyik legjobb könyv volt, amit életemben olvastam. Nemcsak a legjobb krimi, a legjobb KÖNYV! Mindenhova hordoztam magammal, ha egy percnyi időm volt, már faltam az oldalakat. Nincs rá jobb szó: borzongatóan izgalmas. Amikor már azt hiszed, nem jöhet újabb meglepetés, akkor jön a következő csavar és az újabb ledöbbenés….
http://ritaolvas.blogspot.com/2010/01/harlan-coben-az-erdo.html
Népszerű idézetek
(…) a remény a legkegyetlenebb az elme összes játéka közül, és bármikor tojáshéjként roppanthatja össze a lelket.
323. oldal (Kelly)
(…) a szörnyűséghez is hozzá lehet szokni. Akárcsak a kényelemhez.
273. oldal (Kelly)
(…) a divat első számú szabálya: a cipő és a praktikus szó soha nem szerepelhet ugyanabban a mondatban.
37. oldal (Kelly)
A legtöbb ember azt hiszi, hogy a halál a legkegyetlenebb dolog. Nem igaz. Egy idő után a remény sokkal gonoszabb tud lenni.
18-19.o. (Kelly kiadó 2007.)
Az évek során megtanultam, hogy az életet és a halált, a kivételes szépséget és az elképzelhetetlen rútságot, a legártatlanabb helyszínt és a rémisztő vérfürdőt csak egy hajszálvékony fal választja el egymástól. És ez a fal egy szempillantás alatt átszakadhat. Az egyik pillanatban az élet idillinek tűnik. Egy általános iskola tornatermében ülsz. A kislányod a színpadon produkálja magát. Vidáman nevetgél. Lehunyja a szemét. Az anyja arcát látod magad előtt, ahogy ő hunyta le a szemét mosolyogva, és újra eszedbe jut, milyen vékony is az a fal.
A gyilkosság igazságtalan dolog. (…) Mintha valaki beleavatkozott volna Isten tervébe. Isten felállított egy sorrendet, de a gyilkos azt felborította. Ha megoldjuk az ügyet, az persze javít valamit a helyzeten. De olyan ez, mint egy összegyűrt sztaniolpapír. Ha megtaláljuk a gyilkost, az olyan, mintha újra kisimítanánk, de a család számára sosem lesz ugyanolyan, mint azelőtt.
309-310. oldal (Kelly)
Nem kell mindent tudni. Vannak dolgok, amelyeket jobb nem bolygatni.
392. oldal (Kelly)
Nem a halál a legkegyetlenebb dolog, egy idő után a remény, sokkal gonoszabb tud lenni, s ha valakinek éveken át Demoklész kardjaként lebeg a feje felett, akkor már azért imádkozik, hogy sújtson le rá.
Akik azt hiszik, hogy az ember különb a többi állatnál, azok vakok. Minden ember vadállat. A jól tápláltak egy kicsit lustábbak. Nem kell öniük az élelemért. Így hát kiöltöznek, és úgynevezett fennkölt célokat találnak maguknak, hogy azt hihessék, felette állnak ennek az egésznek. Micsoda ostobaság! A vadak semmiben sem különböznek tőlük, csak éhesebbek. Ennyi az egész.
Szörnyű dolgokra képes az ember a túlélésért. Aki azt hiszi, hogy felette áll ennek, az egyszerűen becsapja magát.
274.o.
Nincs semmi bajom a hippikkel vagy szélsőbalosokkal vagy akárhogy is hívjuk őket. Szükségünk van rájuk. Meggyőződésem, hogy mindkét végletre szükségünk van, még azokra is, akikekkel nem értünk egyet vagy akiket utálni akarunk. Nélkülük unalmasabb lenne az élet. Nem lenne kivel vitatkozni. Ha jobban belegondolunk, bal nélkül nincsen jobb sem, közép pedig csak akkor lehet, ha van mindkettő.
266.o.



