!

Scientia sacra 40 csillagozás

Hamvas Béla: Scientia sacra Hamvas Béla: Scientia sacra Hamvas Béla: Scientia sacra Hamvas Béla: Scientia sacra Hamvas Béla: Scientia sacra

„Hamvas Béla tanításának talán legmagasabb csúcsát az archaikus hagyomány és a keresztény "jó hír”, az evangéliumok egységének helyreállítása jelenti… Kétezer év után a nyugati civilizáció embere kezdi felismerni Jézus üzenetét: azért jöttem, hogy „mindnyájan egyek legyenek, ahogy te énbennem vagy, és én tebenned vagyok.”


Hirdetés

Kedvencelte 19

Most olvassa 15

Várólistára tette 39

Kívánságlistára tette 34

Elcserélné vagy eladná


Kiemelt értékelések

+
>!
DrEmergencyGrooveHouse
Hamvas Béla: Scientia sacra

Okos cucc.

A könyv által biztosított tudásérték felhasználásával a múltkor lemeditáltam egy buddhistát, összejógáztam egy bengáli szerzetest meg túlimádkoztam egy görögkeleti keresztény papot. Jövő héten egy shaolin kung-fu mestert fogok elnáspángolni, aztán meg jól megnyerem az Internet Legvégső és Leghatalmasabb Vitáját és enyém lesz a fődíj, a wikipediát az én nevemre keresztelik majd át és csak igaz tények lesznek majd rajta.

+
>!
Haruspex
Hamvas Béla: Scientia sacra

A sötét hésziodoszi vaskorban, az értéktelen tobzódásának idején, amikor a materialista szemlélet rozsdaként marja lelkünk vasmagját és amikor a becsület, hűség, idealizmus szavak oly nevetségesek, a Scientia Sacra utat mutat a káoszban és a vesztébe rohanó világ konzumgondolataival szemben felkínál egy másik utat, mely azonban azon a bizonyos tű fokán keresztül vezet az elysiumi mezőkre, a satya-juga aranykorába, a lét másfajta, magasabb szintű megélésébe. Hamvas a magyar Platón, az ideák világának hunhoni megéneklője, az elfeledettnek hitt makulátlan polihisztor-szuperember egyik utolsó kárpát-medencei inkarnációja, mindenképp az egyik legnagyobb magyar író, vallástörténész és morálfilozófus, aki élettragédiájával (tudósként földet kellett művelnie a kommunizmusban) jelképezi anyaföldünk jelenlegi kritikus állapotát. Hamvas érdeme a tökéletes spirituális szinkretizmus megteremtése, a keresztény tanokat sikeresen hozza közös nevezőre a keleti világfelfogásokkal (tao, buddhizmus, hinduizmus, zoroasztrizmus) és az ókori istenképekkel, megtanítja, hogy minden sokaság valójában egy, minden bűn és ártás valójában a nagy egészet érinti, ami tulajdonképpen magunk is vagyunk. A jelenkorunk világfelfogását jelképező materialista – posztepikureus-posztszofista – ideológiai ostobaságok kompenzációjára – afféle nemes nyolcas ösvényként – Hamvast, Platónt, Evolát és sok-sok ókori irodalmat javaslok, biztos vagyok benne, hogy utánuk egész máshogy fogja látni a világot az ember.

+
>!
Ancsulino
Hamvas Béla: Scientia sacra

„Csak a szeretet teremt. Csak a szeretet lát … A szó kiejtése csak az Én kialvásából fakadhat. A szeretet misztériuma, hogy A SZERETŐ ÁTVÁLTOZIK ANNAK LÉNYEGÉVÉ, AKIT SZERET.”
Erre ma mennyi ember képes? A saját ego építésére vagyunk beprogramozva … :(

+
>!
Grego
Hamvas Béla: Scientia sacra

Ami fent van, az van lent, ami lent van, az van fent…

++
>!
Zahra
Hamvas Béla: Scientia sacra

Hamvas „maskepp” lat mindent. Egyeni latasmodja, latoszoge annyira elter a „normaltol”, ami egyeseknek sok lehet. En 16 evesen olvastam a Scientia Sacrat, es Bibliam lett. A szenvedelye, a tudasvagya, a bolcsesseg szeretete minden sort atitat.
Kivancsi vagyok, most hogyan velekednek rola…

++
>!
M_N_Emese
Hamvas Béla: Scientia sacra

Másképp látom a világot, mióta ezt a könyvet elolvastam. Sok mindenre választ kaptam, ami eddig csak halvány sejtelemként élt bennem.

+
>!
Freckles
Hamvas Béla: Scientia sacra

„Hamvas könyvének elolvasása felér a beavatás szertartásával.
…valóban beavatás az isteni tudásba, az ember legmagasabbrendű tudásába, amely olyan egyszerű tisztaságban fénylik, mint a csillagok az égen…” (Dienes Ottó)


Népszerű idézetek

+
>!
vargarockzsolt P

Amikor Szókratész a méregpoharat kiitta, tagjai kihűltek, és a dermesztő halál szíve felé közeledett, még annyit mondott: Ne felejtsetek el kakast áldozni Aszklépiosznak.

E hely értelmére vonatkozólag régebbi kommentár fölött nem rendelkezünk; az újabbak pedig nem nagyon értik. Megpróbálkoznak azzal a magyarázattal, hogy Aszklépiosznak a meggyógyult betegek szoktak áldozni, és Szókratész halála pillanatában arra céloz: az élet nagy betegségéből gyógyult meg. Ez a megfejtés persze nem egyéb, mint Schopenhauerrel megfoltozott Szókratész.

A kakas, amit Aszklépiosznak fel kell áldozni: az éberség. Ez a kakas az, amely a templomok tornyán forog. Ez a szélkakas a házak tetején és a nemesi címerekben. Még mielőtt a kakas megszólal, szól az Evangélium, háromszor fogsz elárulni engem. Értelme: mielőtt a lét teljességére felébredsz és egész valóságában megérted, hogy mi az, ami veled történik, nem teszel mást, mint permanens árulást követsz el Isten és önmagad ellen.

Az Olajfák hegyén, amikor az Úr imádkozni vonult, így szólt: „Virrasszatok és imádkozzatok”. S mikor visszatért, a tanítványok aludtak.

Iránban a kakas neve Paroderes, és ő hozza az embereknek „a kötelességek buzgó teljesítését”. Amikor reggel megszólal, az Aveszta szerint azt jelenti: „Keljetek fel és imádkozzatok, mert eljön Busjaszta, az álmosság démona, aki azzal hiteget: – Csak aludj, ember, aludj, a te időd még nem érkezett el”.

Éberség nem annyi, mint ébrenlét. Nem annyi, mint az érzékeket tevékenységben tartani, látni, nézni, cselekedni, mozogni, tudatosnak lenni, tudni. Az ébrenlét sem egyéb, mint az alvás egy neme: az érzéki világban levő alvás. És az a kakas, amelyre Szókratész céloz és amelyről az Evangélium beszél, és Paroderes, az az éberség, amely éppen az érzékek világából való felébredésre hív. Az az éberség ez, amely látja és tudja, hogy az érzéki világ is álomkép. Szókratész, amikor a méreg szívéhez közeledik, ebből az álomból ébred fel. Ezért kell Aszklépiosznak kakast áldozni hálából, hogy – felébredt. Szókratész azért kérte, hogy nevében kakast áldozzanak, mert az egyetlen dolog, amit magával akart vinni, az, ami a lét minden állapotában és minden lehető világban, itt az anyagban, ott a szellemben, amott az istenek között és azokon túl az örök megváltozhatatlanban, az egyetlen fontos: ez a kakas ébersége. Ezért van a templomok tornyán kakas. És aki, mint a tanítványok az Olajfák hegyén, alszik, az nemcsak álmos. Az nem is tud semmit és nem is lát semmit. Az vak és tudatlan; mert tudás–látás–éberség összefügg úgy, hogy az éberség minden látás és tudás feltétele. Aki pedig vak és tudatlan, az bizonytalan és ingatag és gyáva és áruló. Háromszor fogsz elárulni engem.

Aki vak és tudatlan és kába, és akit az álmosság démona megtéveszt, azt hiszi, hogy az ő ideje még nem érkezett el, egész életét átalussza érzékeinek és képzeletének álomképei között. A földi életnek végzetes lehetősége, hogy az ember benne tökéletesen elalszik. Ha nem lenne kakas, mindenki aludna.

Az éberség az ember metafizikai érzékenysége. Meta ta phüszika pedig annyit jelent, hogy: túl a természeten. – Természetfölötti érzékenység, amely néz és lát és tud olyat is, ami az érzékek számára hozzáférhetetlen. Az éber, aki az érzékek, az értelem, az érzések, a szenvedélyek jelenségein túl lát. Buddha állandó jelzője: a tökéletesen felébredett. De a buddha szó maga is szellemi éberséget jelent. A felébredt álmodó. Aki az álmosság minden faját levetette, nem alszik többé sem érzékeiben, sem szenvedélyeiben, sem értelmében, sem vágyaiban, sem zárt emberi Énjében.

2 hozzászólás
+
>!
unknown

A világosság felé vezető úton megtett minden lépés mélyebb sötétséget idéz.

+
>!
Nagy_Detti

A korrupció elhatalmasodása óta az embernek nem hagyománya van, hanem története. A történetben az ember nem eredeti létét éli, hanem a turbát, mert a történet zűrzavart jelent és viszályt, egymáshoz nem tartozó elemek összekeveredését, rendezetlenséget és rendezhetetlenséget… A történet negatív hagyomány. Mert a hagyományban az emberiség az alapállás végleges állandóságában, vagyis az abszolút időben él. A történet a korrupt időn alapszik.

Scientia sacra II., 37. oldal

5 hozzászólás
+
>!
Nagy_Detti

vallás sok van és még több képzelhető el, mert a vallás a történetben keletkezik és a történetben fel is oszlik. Hagyomány azonban csak egyetlen egy van, és minden vallás a hagyománynak időben megjelent alakja.

Scientia sacra II., 34. oldal

+
>!
daniagi

Vallásnak kell hívni a kísérletet, amely a történet permanens válságában élő ember legsúlyosabb terhein kíván könnyíteni. Amikor az alapállás elmerült, az ember elvesztette létének abszolút pozitívumát, halhatatlanságtudatát. Ezt a tudatot a korrupt eszmény helyettesítette, amelyet a sokféle vallás őrzött és táplált. A vallásnak semmi köze a hagyományhoz. A vallás arról ismerhető fel, hogy először turbában él, másodszor külső Istent tételez fel, akinél védelmet keres, harmadszor, hogy a világban való szenvedésnek gyógyulását az üdvben keresi. A hagyomány viszont: a turba felszámolásában él, az isteni lényt minden lénnyel azonosnak látja és az alapállást realizálva a megszabadulást keresi.

II. 39. (30. o.)

+
>!
Imoran

A férfival szemben a nő mindig természet, konkrét, közeli, mindig intim, mindig az időben marad és a földön. A nő halhatatlansága a mulandóságban van. Megtörténik, ami lehetetlennek látszik, ami nonszensz és ami abszurd, halhatatlannak lenni nem a monumentumban, hanem a virágzó növényben, ami már este nincs, a pillanat visszavonhatatlan eltűnésében, az egyetlen felvillanásban, abban, emi elmerülés és elmúlás. Ezért női minden, ami ének és tánc, gyümölcs és virág, étel és ruha, évszak és hangulat, érzelem és gondolat, társadalom és test. Mindaz, ami eltűnik, éspedig nyomtalanul. Az örök és az elmúlhatatlan éppen ebben az illanó mulandóságban van; abban, hogy megfoghatatlan és mindig konkrét és közeli, és egyszer van és soha többé, és itt van, és sehol másutt nincs, és nem is lehet, és megismételhetetlen és egyszerű, mint a levegőben elolvadó hópehely.

+
>!
ZMN

Minden zavar csak a renddel összehasonlítva zavar.

+
>!
unknown

Az őskorban minden bizonnyal Indiában is, Kínában is, Egyiptomban is, sőt Peruban, Yucatánban és Mexikóban hiánytalan tudás fölött rendelkeztek. A hagyomány őreinek Egyiptomban egészen biztosan több, talán valamennyi archaikus szintézis egybevetése alapján egyetemes ismereteik voltak. A hagyománynak mai alakjában ez a tanítása is, mint a többi, hézagos. Folyamatosan összefüggő, teljes képet nyerni csak több nép, vallás, őskori egység elemeinek egybegyűjtésével lehet. S itt is állandóan fennáll az a veszély, hogy valamely részletet az ember tévesen értelmez, eltorzít vagy félremagyaráz.

III. A Hét Bölcs 3. a beavatás fokozatai

+
>!
unknown

Az asztrológia nem egyszerű karakterológia, mint azt a modern pszichológia alapján hinni lehetne. Kozmikus antropológia a pszichológia természettudományos, vagy akár szellemtudományos síkján teljesen érthetetlen és értelmetlen. Csak a legnagyobb és legmélyebb összefüggésben érthető, de ott nélkülözhetetlen.

III. A Hét Bölcs 3. A beavatás fokozatai

+
>!
unknown

Az uralom szellemi tevékenység, és a hatalom politikai gyakorlatától feltétlenül elválasztandó. A hatalom nem egyéb, mint a sokaság világában a sokaság fékentartása a törvény erejével, fegyverrel, erőszakkal, ahogy éppen lehet, s ahogy a kényszer, az ananké parancsolja. A hatalom merő anyagi tett, s önmagában sem értelme, sem igazsága nincs. A hatalmat az uralom szellemének kell szentesítenie. És ha nem szentesíti, a hatalom szellemtelen, igazságtalan, értelmetlen és gonosz. A hatalmat az uralom igazolja; mert az uralom őrzi a tevékenység gyakorlására adott magasabb megbízatást. A hatalom és az uralom az anyagi természetben, s így az ember történeti közösségében egymást sohasem fedi: ez a kormányzat és a kormányzás megoldhatatlan válsága s gyógyíthatatlan sebe.
Amikor a beavatásról szóló értekezés királyról, baszileuszról, radzsáról beszél, nem a földi hatalom manifesztációját és megszemélyesítőjét, az országok királyát, hanem az uralom királyát érti. A királyi szellemet. A királyi szellem nem anyagi eredetű. Az ember először halandó szülőktől születik: ez a természeti ember; amikor az ember újjászületik, csak az Apától születik a Szűzies Hét törvénye szerint. Az anyagi születés legfeljebb hatalmat ad; a szellemi születés adja meg az uralmat, az igazi királyságot: nem az ország és a nép fölött, hanem a természet és a világ fölött.

III. A Hét Bölcs 1. A hetes számról


Hasonló könyvek címkék alapján


Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is


3
3 szavazat · Összehasonlítás

2
2 szavazat · Összehasonlítás

2
2 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1

Lao-ce: Tao Te King Az Út és Erény könyve

1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1

Iris Murdoch: The Fire and the Sun Why Plato Banished the Artists

1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás