!

Scientia sacra 44 csillagozás

Hamvas Béla: Scientia sacra Hamvas Béla: Scientia sacra Hamvas Béla: Scientia sacra Hamvas Béla: Scientia sacra Hamvas Béla: Scientia sacra
Könyvtár

„Hamvas Béla tanításának talán legmagasabb csúcsát az archaikus hagyomány és a keresztény "jó hír”, az evangéliumok egységének helyreállítása jelenti… Kétezer év után a nyugati civilizáció embere kezdi felismerni Jézus üzenetét: azért jöttem, hogy „mindnyájan egyek legyenek, ahogy te énbennem vagy, és én tebenned vagyok.”


Enciklopédia 1


Hirdetés

Kedvencelte 22

Most olvassa 15

Várólistára tette 44

Kívánságlistára tette 33

Elcserélné vagy eladná

>!
6.000 Ft ★★★★★ Eladó
Aziza könyve Hamvas Béla: Scientia sacra

Kiemelt értékelések

+
>!
Timár_Krisztina MP
Hamvas Béla: Scientia sacra

Akkor belevágok.
Egy Karnevál után mi az nekem, megírni a hónapok óta halogatott Scientia Sacra-értékelésemet?!
Kezdem. Mesével. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy könyvespolc, amelyet, bár nem az enyém volt, én tartottam rendben. A könyvespolc közepén pedig ott ült a Scientia Sacra.
Ült, üldögélt évekig.
Egyszer aztán, amikor a Világirodalmi lexikonban „Misztika” (vagy „Misztikus irodalom”?) címszava alatt Hamvas Béla nevét találtam mint cégjelzést, érdekelni kezdett a könyv, és kölcsönkértem.
Akkor a könyv az én polcomon ült, üldögélt évekig…
Hanem egyszer csak, hogy, hogy nem, ráakadtam egy rádiójátékra, amely Rejtő Jenő Az ellopott futár című regényét dolgozta fel, amúgy zseniálisan. Az egyik zseniális ötlet (csak tudnám, kinek kell érte egy doboz csokit küldeni) az volt, hogy Ész Lajosnak – az alvilágba az igazságért alászálló, szívbeteg tudós jogásznak, kinek nevetése szomorú nevetés – Hamvas-idézeteket adtak a szájába. Isten bizony, ha nem tudnám kívülről Az ellopott futárt, nem tudtam volna megmondani, meddig tart Rejtő, hol kezdődik Hamvas.
No, gondoltam, madarat tolláról, embert barátjáról: akinek az életművét Rejtő ilyen szépen kézen fogja, rossz ember nem lehet. Lássuk azt a Scientia Sacrát.
Így esett, hogy tavaly nyáron belefogtam a könyvbe.
Aztán olvastam ülve, fekve, ágyon, szőnyegen, leanderek között az erkélyen, ebéd közben és vacsora közben (szerintem helyenként enyhén leettem), és úgy általában amióta belém nevelték az egyetemen a dekonstrukciót meg a posztmodern tudatot, modern filozófiát még ennyire komolyan nem vettem. Pedig nem lehet azt mondani, hogy „hiszek benne”. De azt se, hogy „nem hiszek”. Szeretem és kételkedem és ismét szeretem, és a végén majd úgyis kiderül, hogy neki van igaza.
Umberto Ecónál olvasható a következő mondat (azt hiszem, A Foucault-ingában): „Nem hiszem, de igaz.” Ezt a mondatot idáig nem értettem. Most már értem. Pont jó példa ide A Foucault-inga, mert Hamvas is az Eco-regény szereplőihez hasonlóan kirakós játékot játszik: értelmes egészet próbál kirakni az emberiség műveltséganyagának apró darabjaiból. Neki sikerül. Eco szereplőinek nem.
Egyebet nem tudok írni. Pedig hogy szerettem volna…
(Folyt. köv.?)

5 hozzászólás
+
>!
Frank_Spielmann IP
Hamvas Béla: Scientia sacra

Nem szabad úgy kezelni ezt a könyvet, mint szentkönyvet, mert nem az. Hamvas nem a tutit mondja meg (bár a stílusa néha erre enged következtetni), hanem egy hatalmas esszét ír, az esszé pedig nem más, mint írásban való gondolkodás. Hatalmas tudásanyaga van a hagyományról (ez a kötetek alapszava), és ezekről gondolkozik 1200 oldalon keresztül. Ezért vannak a könyvben néhol egymásnak ellentmondó állítások. Nem tökéletes könyv: akkor talán még nehezebb lenne olvasni. De mégis sokkal többet tud, mint általában a könyvek. Ez a tudás persze abból ered, hogy az ezerszer átgondolt dolgokat Hamvas még ezeregyedszerre, írás közben is átgondolja, sőt, maga az írás gondoli tovább a dolgokat. Bár a mondatok 99%-a kijelentő, mégis kérdésekből áll az egész. Az olvasóból kérdések törnek elő, minél több a válasz, annál több kérdéssel kell szembesülnie.

Alapvető könyv, megkérdőjelezi a mi úgynevezett civilizációnk helyességét, az ész és racionalizmus uralmát, a felvilágosodást, amit ebben a sötét korban olyan nagyon imádnak, pedig talán helyesebb szó lenne rá az elsötétülés. Megkérdőjelezi azt, hogy a mi életünk valós-e, hogy egyáltalán mi valós a világon (ezt teljesen másképpen Descartes is megtette, ő arra jutott, hogy gondolkodom, tehát vagyok, tehát hogy semmi másnak a létezése nem biztos, csak a gondolataimnak, vagy talán ennek a gondolkodó lénynek), és a hagyomány alapján arra jut, hogy rengeteg körülöttnk lévő dolog csak álomkép, illúzió, mája. Ez egyébként nem Hamvas találmánya, elég a régi keleti vallási könyveket olvasni, szerintem főleg a Tao te Kinget, inkább, mint Buddha beszédeit, talán Weöres Sándor fordítása miatt. (Aki egy időben Hamvas barátja volt.) Megkülönbözteti az életet a léttől. Az élet a lét lefokozott formája. Mi itt mind élünk. De létezhetnénk is. Persze ha ezt elfogadjuk, rengeteg más kérdés is felmerül, szinte végtelen hosszúságú gondolatmenetek származhatnak ebből, például a Scientia sacra is ilyen. Felmerül az a kérdés is, hogy az ész vajon elérheti-e a létet, nem csak az élet velejárója-e? Nem tudom, ki hogy van ezzel, én többször is tapasztaltam, hogy bizonyos dolgokat az eszem semmiképpen nem képes megérteni, és nem azért, mert olyan hülye lennék (mint amilyennek tűnök). Viszont valami más bennem, aminek nem tudok nevet adni, mégis érti, vagy legalábbis természetesnek tartja. Például ilyen dolog a déja vu. A hagyomány szerint idő nincs. Az idő is májá, illúzió. Máris érthetővé válik, miért vagyok olyan tökéletesen biztosak abban a déja vu 10-20 másodperce alatt, hogy ez már megtörtént. Természetesen nehéz lenne ezt megfogalmazni, mert a nyelvet átitatja az idő, tocsog benne, de nyelv nélkül is tudunk gondolkozni (ezzel is megoldottam most egy ezeréves filozófiai problémát, szerintem azért, mert elég étcsokit eszek), és úgy szerintem érthető lesz. Nem is az eszünk érti ezt. Volt már ennél mélyebb és úgymond megmagyarázhatatlanabb élményem is, de ezt nem mesélek itt el, főleg, hogy nem egyedül éltem át. Nehéz is lenne szavakba foglalni. Mondhatni, hogy ez egy istenbizonyíték. Ajánlom mindenkinek kipróbálásra: ketten üljetek le egymással szemben, és csak nézzetek egymás szemébe. Semmi mást ne csináljatok, ürítsétek ki a fejeteket, engedjétek el a gondolatokat (mindig meglepődök, milyen nehéz lehet ez), és semmi mást ne csináljatok.

Ha belegondolunk, mi minden májá, mi minden illúzió, valószínűleg másként látjuk a világot. Egyértelmű, hogy a pénz illúzió, egyértelmű, hogy az illúzió például a felsőbbrendűség az emberek között, a mi világunkban lévő hierachia, a politikusok hatalma is az, az erkölcs is illúzió, az erény is, a bűn is. Lao-ce írja:

Mikor a nagy út-at semmibe dobták,
megjelent az erkölcs és méltányosság.
Mikor kezdődött az okoskodás,
megjelent a nagy hazudozás.
Mikor a hat rokon összeveszett,
megjelent a gyermeki tisztelet és szülői szeretet.
Mikor zavaros az ország,
megjelennek a hűséges szolgák.
(Tao te King, 18)

Nem könnyű könyv a SS: sokszor az ember félelemből eldobná, vagy elutasítaná annyival, hogy ez mind őrültség vagy egy elborult elme szüleménye. Azt mondom, lehet, hogy ez így van: de csak akkor mondjunk ilyet, ha végiggondoltuk az egészet, ami természetesen hatalmas feladat.

Az első rész (a Medio kiadásában az első két kötet) a hagyománnyal foglalkozik elsősorban, a második rész (harmadik kötet) pedig a kereszténységgel. Ez a második kötet már az érett Hamvas, majdnem 20 évvel az első rész befejezése után született. Itt kikristályosodik az, ami az első részben még homályos volt, valószínűleg magának Hamvasnak is, és bár elsősorban a kereszténységről és a keresztény egyházakról szól, mégis az egészet újra átveszi, katolikussá teszi a könyvet, azaz egyetemessé. Nem csodálkozom, hogy ilyen kevesen olvassák, olyan, mintha folyamatosan emlékeztetné az embert a hibáira, ehhez hozzájárul Hamvas stílusa is, ami olyan, mint egy ószövetségi prófétáé: olyan maró gúnnyal ostoroz, hogy nem is lehet rá rendesen megfelelni, az ember legszívesebben felpofozná az öreget, hagyja békén az ő életét: és ha nem veszi észre az ember, hogy pont ez a nyugalom és szellemi agyvérszegénység, amit úgy félt, hogy ez a baj, hogy ezt kellene feladni, túllépni rajta, túllépni az élet apró-cseprő dolgain. Micsoda egy elbukott egyetemi vizsga vagy egy házasság tönkremenése? Minden hiábavalóság, mondja a Prédikátor. Színjátékokat játszunk, egymással viaskodunk, egymást tépjük, eszmék miatt harcolunk, féltjük a pozíciónkat, Allah (Isten) nevében gyilkolunk, karriert építünk, pénzt akarunk, pénzen akarunk megvenni mindent, közhelyeket hajtogatunk arról, hogy pénzen nem lehet boldogságot venni, hogy mindenkinek megvan a maga útja, stb., de ezeket csak papagájként ismételgetjük, liberálisnak, konzervatívnak, magyarnak, romának, nemzeti érzelműnek (WTF?), kereszténynek, muszlimnak, buddhistának, szabadelvűnek, stb. címkézzük magunkat, és nem akarunk túllépni ezeken a címkéken, azt keressük, hogyan lehetne könnyebb az élet, hogyan lehet kényelmesebb, már a vásárlásért se akarunk kimenni a házból, az interneten bevásárolunk (kivéve vasárnap): azaz folyamatosan bújkálunk, nem akarunk szembenézni a dolgokkal, véleményünk van, hiszünk az Istenben, de nem tudjuk, hogy van, és azt hisszük, ez elég, pedig semmit nem ér hinni az Istenben, ez csak hiszékenység, kényelmesség.

A vallás ugyanúgy, mint a tudomány, a technika, a filozófia, a fogyasztói társadalom, a szocializmus, stb. könnyíteni akar az életen. Előre megadja a válaszokat, és rosszabb korokban nem tűri, hogy kételkedjünk bennük.

"Jézus mondta, hogy ne gondolkozz,
a lélek akkor majd megsegít.
És egész nap ezen gondolkozik…"
(Neurotic)

A vallás azt mondja, hogy van Isten, mi pedig elhisszük neki. Miközben azt se tudjuk, mi az Isten? Azt mondja, szeresd embertársaidat, de nem magyarázza el, csak megparancsolja. Nem mutat utat az Istenhez, csak parancsolatokat ad az életre. Tiszteld Istent! Mit jelent ez, hogy tarsam be, ha azt se tudom, mit is kell tisztelnem? Ne mondjam, hogy b….a meg az Isten? Hát ez mit számít? Hiszen ez nevetséges, ha belegondolunk. A vallások parancsolatai ugyanolyan nevetségesek, mint a törvények, az erkölcs, minden. Tudjuk, miért van szükség ezekre: hogy kordában tartsuk az embereket, hogy ne gyilkoljuk le egymást. Igaz, hogy nem nagy sikerrel. Magukat kereszénynek tartó, Istenben hívő emberek 70 éve hatmillió embert öltek meg egy eszme nevében, és ki tudja, valójában miért is. Ma még mindig vannak, akik a vallást öldökléssel akarják terjeszti, akik szerint meg kell ölni azt, aki karikatúrákat rajzol egy prófétáról (nekik A Prófétáról). Azt gondolom, hogy ezek az emberek kisebbségben vannak, de náluk van az erő, a fegyver. A parancsolatok nem működnek, a tízparancsolat se valami hatékony. Ne akarjuk kordába szorítani az emberek szellemét, mert ebből lesznek a vallások, az eszmék és ideológiák, a világnézetek, tehát az öldöklés és egymás el nem fogadása, ebből lesz a feminizmus és a hímsovinizmus, az „európai értékrend”, a nihilizmus, aminek különböző neveket adunk (ezek közül egy jó párat megemlítettem föntebb).

Hamvas a harmadik részben már ilyen messzire merészkedik, és ennél világosabb talán sose volt az, amit írt. A Karnevál egyik hőse azt mondja: „A vallás Isten és énközém állt”. A főmű szerintem még mindig a Karnevál, mert sokkal többet tud, mint maga Hamvas tudhatott akkor, amikor írta. És többet is kell tudnia, mert a művészet bölcsebb a filozófiánál, a regény bölcsebb az esszénél. Mégis, azt gondolom, mindkét könyvet érdemes elolvasni. És egy jó tanács Hamvashoz: ne futamodj meg! Nyuszi lennél, McFly?

10 hozzászólás
+
>!
DrEmergencyGrooveHouse
Hamvas Béla: Scientia sacra

Okos cucc.

A könyv által biztosított tudásérték felhasználásával a múltkor lemeditáltam egy buddhistát, összejógáztam egy bengáli szerzetest meg túlimádkoztam egy görögkeleti keresztény papot. Jövő héten egy shaolin kung-fu mestert fogok elnáspángolni, aztán meg jól megnyerem az Internet Legvégső és Leghatalmasabb Vitáját és enyém lesz a fődíj, a wikipediát az én nevemre keresztelik majd át és csak igaz tények lesznek majd rajta.

+
>!
Haruspex
Hamvas Béla: Scientia sacra

A sötét hésziodoszi vaskorban, az értéktelen tobzódásának idején, amikor a materialista szemlélet rozsdaként marja lelkünk vasmagját és amikor a becsület, hűség, idealizmus szavak oly nevetségesek, a Scientia Sacra utat mutat a káoszban és a vesztébe rohanó világ konzumgondolataival szemben felkínál egy másik utat, mely azonban azon a bizonyos tű fokán keresztül vezet az elysiumi mezőkre, a satya-juga aranykorába, a lét másfajta, magasabb szintű megélésébe. Hamvas a magyar Platón, az ideák világának hunhoni megéneklője, az elfeledettnek hitt makulátlan polihisztor-szuperember egyik utolsó kárpát-medencei inkarnációja, mindenképp az egyik legnagyobb magyar író, vallástörténész és morálfilozófus, aki élettragédiájával (tudósként földet kellett művelnie a kommunizmusban) jelképezi anyaföldünk jelenlegi kritikus állapotát. Hamvas érdeme a tökéletes spirituális szinkretizmus megteremtése, a keresztény tanokat sikeresen hozza közös nevezőre a keleti világfelfogásokkal (tao, buddhizmus, hinduizmus, zoroasztrizmus) és az ókori istenképekkel, megtanítja, hogy minden sokaság valójában egy, minden bűn és ártás valójában a nagy egészet érinti, ami tulajdonképpen magunk is vagyunk. A jelenkorunk világfelfogását jelképező materialista – posztepikureus-posztszofista – ideológiai ostobaságok kompenzációjára – afféle nemes nyolcas ösvényként – Hamvast, Platónt, Evolát és sok-sok ókori irodalmat javaslok, biztos vagyok benne, hogy utánuk egész máshogy fogja látni a világot az ember.

+
>!
Ancsulino
Hamvas Béla: Scientia sacra

„Csak a szeretet teremt. Csak a szeretet lát … A szó kiejtése csak az Én kialvásából fakadhat. A szeretet misztériuma, hogy A SZERETŐ ÁTVÁLTOZIK ANNAK LÉNYEGÉVÉ, AKIT SZERET.”
Erre ma mennyi ember képes? A saját ego építésére vagyunk beprogramozva … :(

+
>!
Grego
Hamvas Béla: Scientia sacra

Ami fent van, az van lent, ami lent van, az van fent…

++
>!
Zahra
Hamvas Béla: Scientia sacra

Hamvas „maskepp” lat mindent. Egyeni latasmodja, latoszoge annyira elter a „normaltol”, ami egyeseknek sok lehet. En 16 evesen olvastam a Scientia Sacrat, es Bibliam lett. A szenvedelye, a tudasvagya, a bolcsesseg szeretete minden sort atitat.
Kivancsi vagyok, most hogyan velekednek rola…

++
>!
M_N_Emese
Hamvas Béla: Scientia sacra

Másképp látom a világot, mióta ezt a könyvet elolvastam. Sok mindenre választ kaptam, ami eddig csak halvány sejtelemként élt bennem.


Népszerű idézetek

+
>!
vargarockzsolt MP

Amikor Szókratész a méregpoharat kiitta, tagjai kihűltek, és a dermesztő halál szíve felé közeledett, még annyit mondott: Ne felejtsetek el kakast áldozni Aszklépiosznak.

E hely értelmére vonatkozólag régebbi kommentár fölött nem rendelkezünk; az újabbak pedig nem nagyon értik. Megpróbálkoznak azzal a magyarázattal, hogy Aszklépiosznak a meggyógyult betegek szoktak áldozni, és Szókratész halála pillanatában arra céloz: az élet nagy betegségéből gyógyult meg. Ez a megfejtés persze nem egyéb, mint Schopenhauerrel megfoltozott Szókratész.

A kakas, amit Aszklépiosznak fel kell áldozni: az éberség. Ez a kakas az, amely a templomok tornyán forog. Ez a szélkakas a házak tetején és a nemesi címerekben. Még mielőtt a kakas megszólal, szól az Evangélium, háromszor fogsz elárulni engem. Értelme: mielőtt a lét teljességére felébredsz és egész valóságában megérted, hogy mi az, ami veled történik, nem teszel mást, mint permanens árulást követsz el Isten és önmagad ellen.

Az Olajfák hegyén, amikor az Úr imádkozni vonult, így szólt: „Virrasszatok és imádkozzatok”. S mikor visszatért, a tanítványok aludtak.

Iránban a kakas neve Paroderes, és ő hozza az embereknek „a kötelességek buzgó teljesítését”. Amikor reggel megszólal, az Aveszta szerint azt jelenti: „Keljetek fel és imádkozzatok, mert eljön Busjaszta, az álmosság démona, aki azzal hiteget: – Csak aludj, ember, aludj, a te időd még nem érkezett el”.

Éberség nem annyi, mint ébrenlét. Nem annyi, mint az érzékeket tevékenységben tartani, látni, nézni, cselekedni, mozogni, tudatosnak lenni, tudni. Az ébrenlét sem egyéb, mint az alvás egy neme: az érzéki világban levő alvás. És az a kakas, amelyre Szókratész céloz és amelyről az Evangélium beszél, és Paroderes, az az éberség, amely éppen az érzékek világából való felébredésre hív. Az az éberség ez, amely látja és tudja, hogy az érzéki világ is álomkép. Szókratész, amikor a méreg szívéhez közeledik, ebből az álomból ébred fel. Ezért kell Aszklépiosznak kakast áldozni hálából, hogy – felébredt. Szókratész azért kérte, hogy nevében kakast áldozzanak, mert az egyetlen dolog, amit magával akart vinni, az, ami a lét minden állapotában és minden lehető világban, itt az anyagban, ott a szellemben, amott az istenek között és azokon túl az örök megváltozhatatlanban, az egyetlen fontos: ez a kakas ébersége. Ezért van a templomok tornyán kakas. És aki, mint a tanítványok az Olajfák hegyén, alszik, az nemcsak álmos. Az nem is tud semmit és nem is lát semmit. Az vak és tudatlan; mert tudás–látás–éberség összefügg úgy, hogy az éberség minden látás és tudás feltétele. Aki pedig vak és tudatlan, az bizonytalan és ingatag és gyáva és áruló. Háromszor fogsz elárulni engem.

Aki vak és tudatlan és kába, és akit az álmosság démona megtéveszt, azt hiszi, hogy az ő ideje még nem érkezett el, egész életét átalussza érzékeinek és képzeletének álomképei között. A földi életnek végzetes lehetősége, hogy az ember benne tökéletesen elalszik. Ha nem lenne kakas, mindenki aludna.

Az éberség az ember metafizikai érzékenysége. Meta ta phüszika pedig annyit jelent, hogy: túl a természeten. – Természetfölötti érzékenység, amely néz és lát és tud olyat is, ami az érzékek számára hozzáférhetetlen. Az éber, aki az érzékek, az értelem, az érzések, a szenvedélyek jelenségein túl lát. Buddha állandó jelzője: a tökéletesen felébredett. De a buddha szó maga is szellemi éberséget jelent. A felébredt álmodó. Aki az álmosság minden faját levetette, nem alszik többé sem érzékeiben, sem szenvedélyeiben, sem értelmében, sem vágyaiban, sem zárt emberi Énjében.

2 hozzászólás
+
>!
Frank_Spielmann IP

A művészi tevékenység az egyetlen, amely a tevékenység eredeti értelmét megőrizte és megtartotta: szellemi szolgálat maradt, amely a világot szebbé teszi.

I. kötet, 299. o

9 hozzászólás
+
>!
Frank_Spielmann IP

Ábrahám, mondja a Zohár, Istent kereste a kövekben és a növényekben és az állatokban, a porszemekben és a csillagokban, és nem találta. Végül a nem-találásban kereste, és ott megtalálta.

108. oldal, III. kötet

1 hozzászólás
+
>!
Frank_Spielmann IP

Az anyaistennő minden nép mitológiájában az istenek anyja, anyja még annak a teremtő istenségnek is, aki az anyaistennőt teremtette.

I. kötet, 202. o

+
>!
Frank_Spielmann IP

A hibátlanság és a tökéletesség az ostoba ember álomképe.

I. kötet, 71. oldal

+
>!
Frank_Spielmann IP

Böhme azt mondja: „Az asszonyt az Úr Ádám esszenciájából alkotta.” Hogyan kell ezt érteni? Úgy, hogy a Teremtő Ádám létének kvintesszenciáját kivonta, és ebből a kivonatból, ebből a sűrített létből alkotta meg Évát. Ezért Éva az életbe mint az ember és lét esszenciája lépett: Matrix mundi, ahogy Böhme írja: a világ alapmintája, ősképe, ősalakja: ősanyja.

I. kötet, 203. o

2 hozzászólás
+
>!
Frank_Spielmann IP

A legnagyobb veszély az, hogy, amint a középkorban még tudták, „ahány lépést teszel Isten felé, annyi lépést tesz feléd a Sátán”.

II. kötet, 74. o

+
>!
Frank_Spielmann IP

Ha az embert jóllakatják, legfeljebb elálmosodik. Szórakoztatással egész népeket idiótákká lehet tenni.

65. oldal, III. kötet

+
>!
Frank_Spielmann IP

Isten nem rejtély. Rejtély az, hogy van valami Istenen kívül.

75. oldal, III. kötet

+
>!
s_l_m

A világosság felé vezető úton megtett minden lépés mélyebb sötétséget idéz.


Hasonló könyvek címkék alapján


Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is


3
3 szavazat · Összehasonlítás

2
2 szavazat · Összehasonlítás

2
2 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1

Lao-ce: Tao Te King Az Út és Erény könyve

1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1

Iris Murdoch: The Fire and the Sun Why Plato Banished the Artists

1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

1
1 szavazat · Összehasonlítás

0
2 szavazat · Összehasonlítás

0
2 szavazat · Összehasonlítás

0
2 szavazat · Összehasonlítás

0
2 szavazat · Összehasonlítás

0
2 szavazat · Összehasonlítás

0
2 szavazat · Összehasonlítás

0
2 szavazat · Összehasonlítás