Jonatán 8 csillagozás

Günther Feustel: Jonatán

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Irdatlanul ​nagy csizmás, ősz öregember álldogál a tengerparton, hóna alá csapva tulipiros esernyője, hátizsákjában fényesre súrolt palacsintasütő lapul. „-Ha az ember változtatni akar valamin –, akkor a legjobb, ha azonmód rögtön változtat is rajta. Márpedig itt feltétlenül változtatni kell valamin! – És eltökélt léptei csak úgy csikorognak a homokon.” Jonatán nyomban valami változtatnivaló után néz barátaival, a gyávácska Holdvilág kutyussal s Kandúr-kandúrral, a lusta macskával. Az elhanyagolt, kopott világítótornyot zoknicsíkosra festik, azután hozzáfognak, hogy merész ebet faragjanak Holdvilágból, s bátorításképpen Jonatán finom palacsintákat süt. Vidám lakmározás kezdődik a világítótoronyban, de egyszer becsap a mennykő: elfogyott a tojás. Felkerekedik hát Jonatán barátaival, s tojásért indulnak Mütyürházára. A városkában különös kép fogadja a vándorokat: ellopták az összes ház kilincsét… No de ne áruljunk el többet a mulatságos történetből, amelyet az eredeti német kiadás… (tovább)

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Móra, Budapest, 1978
172 oldal · ISBN: 9631110591 · Fordította: Sárközy Elga · Illusztrálta: Irmhild Proft, Hilmar Proft

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Chöpp >!
Günther Feustel: Jonatán

„Ha az ember változtatni akar valamin – magyarázta Jonatán a tenger felett szállongó sirályoknak –, akkor a legjobb, ha azonmód rögtön változat is rajta.”
De még mennyire! Tessék eljutni a bölcsességnek arra az áhított fokára, amit az öreg, ámde annál kedvesebb, életrevalóbb és mélységesen szeretni való Jonatán kitűzött maga elé, aki barátokkal, vidámsággal, értelmes élettel lepte meg magát öreg napjaira a Tojásszigeten, ahol a csíkos zokni világítótorony ragyog be minden egyes nyugodt éjszakát.

4 hozzászólás
Boglárka_Madar>!
Günther Feustel: Jonatán

Én is akarok egy csíkoszokni világítótornyot. És palacsintát minden reggelire.

Amrita I>!
Günther Feustel: Jonatán

Ez is egy olyan könyv, amit újra és újra előveszek és újraolvasok. Még néhányszor el fogom olvasni életem során, alighanem. Nagyon jó kis meseregény.


Népszerű idézetek

Chöpp >!

Volt egyszer egy ember
meg egy hordó rum,
gyenge volt az ember,
erős volt a rum.
Kiitta az ember,
elfogyott a rum,
lefordult az ember,
azt se mondta: bumm!

146. oldal

4 hozzászólás
Chöpp >!

– Mondd, Ottó, boldog vagy te tulajdonképpen?
Ottó zavartan hunyorgott.
– Szinte majdnem boldog vagyok, Bence bátyó.
– Szinte majdnem, szinte majdnem – mekegte ingerülten Benedek. – Az ember vagy boldog, vagy nem boldog. Ennyit csak tudnia kell.

156. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boldogság
2 hozzászólás
Chöpp >!

Jonatán két öklére támasztotta fáradt fejét.
– Jonatán! – suttogta Holdvilág, és fürkésző pillantást vetett maga köré. – Kérdezhetnék tőled valamit?
– Feltétlenül most rögtön kell megkérdezned?
Holdvilág bólintott.
– Azt hiszem, igen! Ez a megfelelő pillanat! – mondta, aztán megreszelte egy kicsit a torkát, és zavartan nézegette a mancsait. – Mondd, Jonatán, boldog vagy?
Jonatán csodálkozva nézett Holdvilágra.
– Persze, hogy boldog vagyok. Barátokra leltem, no meg aztán mindahányan hasznos teremtések vagyunk.

172. oldal

mohapapa I>!

– Ha az ember változtatni akar valamin – magyarázta Jonatán a tenger felett szállongó sirályoknak – akkor a legjobb, ha azonmód rögtön változtat is rajta.

6. oldal

mohapapa I>!

[…] a homokbuckák felet megdördült az ég.
– Segítség! – sivalkodott Holdvilág, és már be is ugrott Jonatán tulipiros esernyőjébe. – Itt lövöldöznek, biztosan énrám!
– Ej, te oktondi kutyus! – korholta Jonatán. – Ez csak maolyan közönséges nyári zivatar, nincs semmi jelentősége!
– Akkor is segítség! – nyüszítette Holdvilág.

13. oldal

mohapapa I>!

– Mondd, bátyókám, tulajdonképpen van már nekem nevem? – kérdezte hirtelen a pirinyó pihegombóc. Benedek megrázta a fjét. – Mert borzasztóan szeretném, ha Ottónak hívnának – csipogta a pihegombóc. – Mármint ha úgy elhetne intézni a dolgot.

148. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Helena Sehauf: Tip meg a lámpája
Clara Nast: Csöppike, a pajkos kisleány
Mary Pope Osborne: Jegesmedvék között
Þórdís Gísladóttir: Randalín és Mundi
Isabel Abedi: Lola a színpadon
Gill Lewis: Pip és a barátság mancsa
Végh György: Pacsaji csalafinta kalandjai
Daisy Meadows: Bibi, a nap hőse
Michael Bond: Paddington folytatja
Anti Saar: Így mennek nálunk a dolgok