A ​Fehér Rózsa (Fekete Sereg 3.) 52 csillagozás

Glen Cook: A Fehér Rózsa

Sok év telt már el azóta, hogy a Fekete Sereg, a hírhedt, szánalmat nem ismerő zsoldoskompánia feladta becsületét, hogy a jó ügyért harcolhasson. Kiléptek az Úrnő szolgálatából, és élére álltak annak a felkelésnek, melyet korábban oly sokszor fojtottak vérbe. Bár vezetőjük maga a Fehér Rózsa – a próféciák szerint az egyetlen ember, aki képes lehet legyőzni a boszorkányt –, az Úrnő seregének többszörös túlereje ellen semmi esélyük. Évek óta rejtőzködnek a Félelem Földjén ebben a borzalmakkal teli sivatagban, ahová még ellenségeik sem mernek belépni, ám végül kétségbeesett lépésre szánják el magukat: ellentámadásra indulnak.
Egy a múltból felbukkanó árny azonban olyan hírekkel szolgál, amelyek ha igazak, megeshet, hogy az Úrnő és a Fehér Rózsa végső küzdelmébe még valaki bele fog szólni: maga a megtestesült gonosz, a Dominátor…

A Fekete Sereg – Fehér Rózsa címen is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1985

>!
Szukits, Szeged, 2006
362 oldal · puhatáblás · ISBN: 9634970923 · Fordította: Sellei György

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Vészmadár · Holló


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 27


Kiemelt értékelések

Leonidas>!
Glen Cook: A Fehér Rózsa

Nehezen indult, elég unalmasnak éreztem a történet első felét. Talán azért, mert itt nem csak Vészmadár, hanem további két nézőpont karakter szemszögéből is követhetjük a történéseket. Később már csak Vészmadár maradt, és a regény élvezhetőségi foka is rohamosan emelkedett.
Az első két részben többször idegesített Vészmadár állandó nyavalygása és filozofálgatása. Most sem volt ez másképp, csak azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy egyáltalán nem találtam idegesítőnek. Cook gyakran sodorja lehetetlen helyzetekbe, ilyenkor nehéz pillanatok és döntések várnak rá. Főleg ezen feszültségekkel teli pillanatok miatt kedveltem meg Vészmadárt.
Nagyszerű a gondolatainak és érzelmeinek leírása.
Nagyon tetszettek a történetben található csaták. Izgalmas és rendkívül látványos ütközetek, rengeteg remek ötlettel teletűzdelve.
Sajnos Cook ismét nem tudott meglepni, többnyire megéreztem, mi fog történni, bár a végén azért mégis sikerült neki.
Kemény zsoldosokról és nagy hatalmú varázslókról szóló hamisítatlan sötét(szürke) fantasy. Mindenképp érdemes elolvasni.

zamil>!
Glen Cook: A Fehér Rózsa

Talán itt tudunk meg a legtöbbet a világról, és az eddigi történetről, hogy mi miért történik, hogy ki kicsoda. A fekete sereg az évek alatt megöregedett, de ez mit sem vett el a kedvükből, kitartásukból. Ebben a részben már a jó oldalra sodródtak, és az Úrnő ellen viaskodnak, több kevesebb sikerrel. A könyv végig több szálon fut, így több rejtély is van ami végén találkozik és egy igazi kataklizmává egyesül, ahol minden felborul, ahol minden kérdésre választ kapunk.
Azt kell mondjam igazán jó sorozatot olvashattam, csak ajánlani tudom, aki szereti a fantasyt az ne hagyja ki, talán mondhatom, hogy egyedülálló élmény, és történet.

4 hozzászólás
snowwolf P>!
Glen Cook: A Fehér Rózsa

A sorozat egyre jobban tetszett (ha A malazai bukottak-hoz hasonlítom, akkor az jelent egy szintet, noha azért azt nem éri el – Erickson a kedvenc fantasy íróm). A fordítás is jó, ízes, találó.

girion>!
Glen Cook: A Fehér Rózsa

Egy korszak vége. A Fekete Sereg hivatalosan megsemmisült. A tagok vagy meghaltak vagy szörnyen megöregedtek. De várjunk csak, hiszen még hátra van 6-7 kötet ebből a történetből! Nos, igen ez a sorozat bizonyos értelemben a Fater Filmek (https://www.youtube.com/watch…) írásos előképeinek egy példánya. Két, az öregségünket és a nem-nekünk-való-már-ez érzést hangsúlyozó mondat közt szétvernek párat a fiatalabb nemzedékből és az Univerzumot fenyegető veszélyekből. Tiszta Halálos Fegyver/Expendables. Yeah!

A könyv egyébként rendelkezik a sorozat tipikus hibáival. Akkor unalmas amikor izgalmasnak kellene lennie, ott gyorsít fel ahol kifejteni kellene és úgy egyébként mindig odakoncentrál ahova nem kellene. Az első fele eléggé lassan folydogál és őszintén szólva a Félelem Földjén játszódó fejezetek jellegzetesen semmit mondóak. Még szerencse hogy Szarka és Bomanz története viszi tovább az embert. A második felében azért beindulnak a dolgok, kár hogy flipper golyóként pattog a cselekmény. Annyira viszont elég hogy rádöbbentse az embert hogy ennek a 3 kötetnek a valódi átívelő szála Vészmadár és Dorotea félreértéseken, társadalmi különbségeken, haragos családtagokon és exférjeken utat törő szerelmi története. De tényleg.

A sorozat világához sok mindennel járul hozzá úgy mellékesen. A Félelem Földje végső soron egész érdekes, pláne a bálna hadviselés. Az Úrnő arzenáljának változásai azonban néhol már inkább komikusak. Repülő szőnyeg? OK! Stabil keretre kifeszített repülő szőnyeg? OK! Páncélozott, vezérművekkel és fedélzeti fegyverekkel ellátott óriás repülőszőnyeg? Ööö… Űrsikló szőnyeg? Menjetek ti a tudjátok hová!

A csata jelenetek pedig továbbra is összehányt katyvaszok. És tudjátok mit? Mindenek ellenére ez egy nagyon is jó könyv, mert olvasmányos és hangulatos.

ppayter>!
Glen Cook: A Fehér Rózsa

A harmadik kötetre már igencsak öregecskék a Fekete Sereg elsőként megismert tagjai, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy véghezvigyék, amit elterveztek. Már nem zsoldosok, de egymáshoz és a Sereghez halálig hűek, azt is vállalva, hogy esetleg a gyengébb oldalra álltak.
A Félelem Földjének sivatagjai kiváló, eléggé szürreális terepet biztosítanak az eseményekhez, a Sírmező, ahonnan az Úrnő megszökött és most a férje is hasonlóval próbálkozik, nemkülönben. Remélem kiadják nálunk is a folytatásokat…

Bővebben: http://kultnaplo.blogspot.com/2010/11/glen-cook-fekete-…

8 hozzászólás
Elsen>!
Glen Cook: A Fehér Rózsa

Reszkető csontokkal, a kor nyújtotta megfontoltsággal küzdenek továbbra is hősiesen az egykori szereplők közül megmaradtak. A Dominátor fenyegetően, mérhetetlen hatalmával sötét árnyat vet még az Úrnő gonoszságára is. De ott van nekünk a Fehér Rózsa megfoghatatlan alakja, és a Sereg maradványa. Többre nem is vágyhatnánk. Bízom benne egyszer a kezembe foghatom a későbbi részeket magyarul is.

Ornicar>!
Glen Cook: A Fehér Rózsa

Nagyon megszerettem ezt a világot, szereplőket, és a történet is kellően fordulatos és izgalmas. A sorozatban Holló volt az egyetlen, aki számomra hagyott némi kívánnivalót maga után, pedig alapvetően szeretem az ilyen rejtélyes keményfiúkat, de őt talán túl rejtélyesre akarta írni Cook, és nem igazán jött át. De mint megtudtam, ezzel a kötettel még nem ér véget a sorozat, ha egyszer hozzájutok a folytatáshoz, akkor még róla is megváltozhat a véleményem. :)

Ligeia>!
Glen Cook: A Fehér Rózsa

Nagyon tetszett!! Fordulatos,izgalmas (az eleje talán egy kissé lassan indul be,de megéri kivárni),a végén már csak azt éreztem,hogy nem tudom élég gyorsan olvasni,annyira kíváncsi voltam hogy mi lesz…A sorozat mind 3 része nagyon jó lett (nálam egy hajszállal a 2. rész vezet),és remélem egyszer a többi részét is kiadják magyarul..

Amethyst >!
Glen Cook: A Fehér Rózsa

Hát, a második kötet olyan magasra helyezte a mércét, hogy azt a harmadik kötet nem tudta megugrani. Sőt, ha nagyon szigorú akarok lenni, a nyitókötet a maga bárdolatlansága ellenére is szórakoztatóbb volt, mint ez. De attól még tetszett. :)
Ismét több szálon futó történetet kaptam, mely a végére próbál egy egésszé összeállni, s bár a nagy leleplezésék egy részét sajnos a kelleténél korábban kitaláltam, de a vége – főleg a legvége – így is tartogatott pár érdekes fordulatot. És talán ez a legnagyobb problémám jelen könyvvel – hogy minden feszültségét, minden izgalmát és körömlerágós jelenetét az utolsó pár oldalába sűrítette. Bár a korábbi kötetekben is néha rezgett a színvonal és keltett olyan érzést, hogy nem a legmegfelelőbb helyen vágták el a jeleneteket és szúrtak be nyugisabb, elmélkedősebb epizódokat, de egyik sem cselekedtek meg, hogy mindent a legvégére tartogasson. Pedig szívesen olvastam Vészmadárról és a társairól egy groteszk sivatagi környezetben az ottani eszement bioszférával (nagyon kreatív és szórakoztató lényeket kaptam – ezek voltak a történet legszerethetőbb momentumai a befejezésén kívül), valamint Szarka szálát is érdeklődve olvastam (főleg azért, mert kitaláltam, kit rejt az álnév :D), és igazából még a múltbeli szállal is elvoltam, mert az író nagyon életszagú, szerethető karaktereket alkotott meg. De cselekmény tekintetében ez akkor is alig-alig tudta fenntartani az érdeklődésemet. Mondanám, hogy a végső leszámolás mindenért kárpótolt, mert az a reményvesztett vagdalkozás, amint mindenki becélozza a vele szemben állót, és kérdéses, ki fog először lépni… az tényleg lélegzetelállítóan izgalmas volt! De mégis, ezek az arányok valahogy nem férnek a fejembe. Ez roppant kevés volt a regény összterjedelméhez viszonyítva.
Mindenesetre ez a trilógia nagyon a kedvemre való volt, és megalapozta az érdeklődésemet a folytatásokhoz. Nagyon-nagyon bízom benne, hogy a jövőben ezeket is elolvashatom magyar nyelven – én a vevőjük leszek. :)

FelhoFarkas>!
Glen Cook: A Fehér Rózsa

Egyensúlyozás a fehér és a fekete közt. A szürke… na az nem jó… :)


Népszerű idézetek

girion>!

– […] Annak érdekében, hogy a küzdelemnek véget vethessenek, megidéztek valamit egy másik világról, síkról, dimenzióból, nevezd, aminek csak akarod, […] ez a valami egy ifjú isten volt – bizonyos értelemben. Egy avatár-csemete. Ezek az események már ifjúkoromban is legendának számítottak, amikor pedig jóval több mindent ismertünk a múltból, így a részletek nem egyértelműek. De ez az idézés olyan méretű volt, és akkora árat kellett fizetni érte, hogy ezrek haltak meg, és egész tartományok semmisültek meg. De elültették a foglyul ejtett istent halott ellenségük sírja fölött, ahol az fogságban tarthatja. És ez a fa-isten millió évben méri az életét. […] Ez a föld legalább annyira elvetemült dolgot zár magába, mint a férjem. Hirtelen annyi minden értelmet nyer. Minden a helyére kerül. A vadállatok. A lehetetlen beszélő sziklák. Korallzátonyok, több mint ezer mérföldnyire a tengertől. Mind abból a másik világból szivárgott át. A változás viharok pedig a fa álmai.

43. fejezet, Piknik

4 hozzászólás
>!

Közeledett a világvége, de úgy tűnt, senkit sem érdekel.

295. oldal (Szukits, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: Vészmadár
>!

– […] Mégis, mi a nyavaját művelsz te az éjszakai sétáidon?
– Csak gondolkodom, uram… Rossz alvó vagyok, sok mocskos dolgot láttam a háború alatt. Azok a rajtaütések… Aki egyszer átélte, uram, utána mindig fél elaludni. Álmomban vért és felégett házakat látok. Hallom, ahogy a gyerekek és az asszonyok zokognak. Tudja, mi a legrosszabb, uram? A csecsemők sikolya. Még mindig hallom őket.
Túlzott. Nyugodtan aludt éjszakánként, és fikarcnyit sem törődött a csecsemősírással.

76. oldal (Szukits, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: Holló
>!

Nyugtalanul aludtam, az idegeim annyira rojtosra koptak, mint a töketlenebb Fogadottak repülőszőnyegei a Földön. A többiek bezzeg aludtak, mint akiket agyonvertek.

189. oldal (Szukits, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: Vészmadár
girion>!

Minden utamba kerülő kart megrántottam, minden pedált megtapostam, majd szelíden a nadrágomba hugyoztam.

41. fejezet, Egy Paripa nevű város

Noro P>!

Ahogy elhaladtunk a menhir mellett, ismét megszólalt.
– Idegenek járják a Földet, Vészmadár.
Miért éppen én? Ezek az átkozott sziklák többet beszéltek hozzám, mint bárki máshoz. Tán kétszer olyan vonzó lennék?

1. fejezet - A Félelem Földje

Kapcsolódó szócikkek: Vészmadár
Ligeia>!

A Hadnagy érti a dolgát, akkor is nyugodt maradt, amikor mi legszívesebben sikoltozva körbe-körbe rohangáltunk volna.
Persze, így is annyi esélyünk volt, mint hógolyónak a pokolban.

109. oldal

agresszor>!

Hogy a mocsári,tetves,retkes,triplatokás,bánatos szemű,rohadt életbe.

35.fejezet, A Sirmező: Még Rosszabb a Helyzet


Hasonló könyvek címkék alapján

Mark Lawrence: A Széthullott Birodalom
George R. R. Martin: Sárkányok tánca
R. F. Kuang: Mákháború
Joe Abercrombie: Miután felkötötték őket
Brian McClellan: A birodalom bűnei
David Gemmell: Árnyjáró
Sarah J. Maas: Föld és vér háza
Katherine Arden: A boszorkány éjszakája
Anthony Ryan: A pária
George R. R. Martin: A Hét Királyság lovagja