Álmodozók 104 csillagozás

Gilbert Adair: Álmodozók

Világszerte ​nagy sikert arató könyv, melyből Bernardo Bertolucci készített hasonló kritikai elismeréssel fogadott filmalkotást. Gilbert Adair regénye 1968 tavaszán játszódik, Párizsban. A város ébredezik téli álmából, s a levegőben ott a társadalmi és politikai megújulás titokzatos szelleme… Théo azonban ikertestvérével, Isabelle-lel és amerikai barátjukkal, Matthew-val együtt, csak egy másik fajta, függőséget okozó álomra tud gondolni: a Cinémathcque Française-be járnak filmet nézni. Mozimán társaikkal együtt estéről estére elfoglalják helyüket a legelső sorban, és telhetetlenül bámulják a hatalmas, fehér vásznon villódzó képeket. Amikor a francia kormány a Cinémathcque bezárásával megfosztja őket állandó programjuktól, Théo, Isabelle és Matthew lassanként tulajdon, hermetikusan zárt világába vonul vissza, a rögeszmés játszmák, megpróbáltatások, megalázások és szexuális játékok levegőtlen univerzumába, amelyben ugyanolyan nem-törődömséggel szabadulnak meg ruháiktól, mint… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1988

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2004
222 oldal · ISBN: 9639602396 · Fordította: Feig András

Kedvencelte 20

Most olvassa 2

Várólistára tette 67

Kívánságlistára tette 60

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

kormix P>!
Gilbert Adair: Álmodozók

Ez a könyv volt a soron következő a 2016-os beszerzéseim közül, a magas százalék és a pozitív értékelések miatt már igazán vártam. Számomra azonban nem volt igazán meggyőző, nem élveztem elejétől a végéig.
Az első 94 oldal kifejezetten nyögvenyelősen ment, nem igazán kötött le a történet és a szereplők sem érdekeltek annyira, hogy szívesen vegyem kézbe a könyvet.
Az említett oldalon szereplő „És így kezdődött el a játék.” mondat hozta meg a fordulópontot, onnantól kezdve fel sem pillantottam a könyvből, vártam az újabb és újabb jeleneteket, élveztem a játékot.
Sajnos azonban ennek a résznek is vége szakadt és eljutottunk a könyv befejező szakaszához, a lázadáshoz, ami abszolút érdektelen volt és már csak azért olvastam, hogy minél előbb vége legyen.
Szóval, bár a könyv eleje és vége nem tetszett, és emiatt soknak tűnhet a négy csillag, de a középső rész ötletességge, izgalma és szabadossága, valamint a szerző stílusa és a történet egésze igazából bőven adtak annyit, ami megéri ezt a négy csillagot.

Selerdohr>!
Gilbert Adair: Álmodozók

Áporodott levegőjű… És nekem ezért tetszik. Valami egészen különleges, fülledt, „szajnaszagú” varázslat övezi ezt az írást. Imádtam a filmes utalásokat, és az egésznek a filmszerűségét. Érdekesek a karakterek, egyszerű, de jó a történet, és mindez gyönyörű nyelvezettel. A végén már kicsit csömöröm is volt, de lehet csak azért, mert egy szuszra olvastam az egészet.

2 hozzászólás
krlany I>!
Gilbert Adair: Álmodozók

A lázadás minden formája megjelenik a könyvben. Erkölcsi határokat feszeget, szexuális tabukat döntöget ifjonti hévvel. Művészet, irodalom, filozófia, öntudatra ébredés, és egy romantikus, ámde tragikus végkifejlet. Tetszetős darab. Szerintem a filmmel együtt az igazi.
http://rakenroll.freeblog.hu/archives/2009/05/10/Almodozok/

fezer>!
Gilbert Adair: Álmodozók

Ez egy nagyon jó regény, de itt most egy nagyon szubjektív értékelésnek nem is nevezhető hangulatleírás következik, amiről szegény Gilbert Adair nem igazán tehet…
Az olvasás közben magammal kapcsolatban ugyanis rossz dolgokra döbbentem rá. Nem olyan rég voltam még 18 éves, és ha erősen koncentrálok sok mindenre emlékszem magamról és az érzéseimmel kapcsolatban, és tudom, h a 18 éves énem imádta volna ezt a regényt, áradozna arról, hogy milyen érzékletesen festi le ’68 Párizsát, mennyire megtalálta a helyes arányt a könyvben a szexualitás-lázadás-történelem között, és mindeközben végig szépirodalom maradt a szöveg, talán már kedvencelné is és kedvenc Kunderái mellé állítaná. És akkor most jön a DE, hogy eltelt 7év és annak ellenére, hogy a könyvvel kapcsoltban leírtak még mindig fennállnak, mégse tudott beszippantani a regény, nem varázsolt el, talán az a legkifejezőbb szó rá, h kissé „cinikusan” szemléltem kívülállóként a történéseket…
A lényeg, h nem tetszik a felfedezésem, és még agyalok rajta jó sokáig…
Nem is ez a lényeg, hisz a lényeg az, hogy ez egy jó regény :)

12 hozzászólás
marcipáncica>!
Gilbert Adair: Álmodozók

Nem láttam (még, de ezer éve varolistás az is) a filmet, de régóta terveztem elolvasni a könyvet, és milyen jól tettem! Megint késői lefekvés lett az eredménye.
Ehhez a könyvhöz hangulat kell, vagy inkább nyitottnak kell lenni arra a hangulatra, amit Adair megfest. A regény inkább sodródik a fiatalokkal, mintsem cselekményleírások sorozata, pontosan ezért pedig a befejező szakasza ugyan úgy mellbe vágja az olvasót is, mint a szereplőket.

ophe_lilka>!
Gilbert Adair: Álmodozók

Eléggé zavarba hozott ez a regény, és valószínűleg még kevesebbre csillagoznám, ha nem lebegne a film a szemem előtt (amit imádok). A könyv viszont számomra valamivel sekélyesebb volt, túl kevéssé láttatta a szereplőink valódi érzelmeit, akár egymás iránt, akár a lázadás iránt, nem voltak viták, dilemmák, csak valami fülledt de kellően meg nem magyarázott szabadosság (amiből az undorító részeket tényleg nyugodtan mellőzhettük volna). A filmet én sokkal finomabbnak, mélyebbnek éreztem és a színészek által megformált karakterek ezerszer élőbbek mint az a hármas, akiket a regény lapjain kapunk és a filmbéli lezárásnak is több értelmét látom. Szóval talán valami olyasmi lenne a tökéletes koktél nekem, hogyha a film érzékletességével, mélységével és szépségével kapnánk meg a regénybeli kapcsolati dinamikát (mert itt egy gyakorlatilag meleg Matthew-t látunk, a filmben viszont a két fiú közti dolgokat eléggé letompítják.)
Mindent összevetve nem biztos, hogy szeretnék emlékezni az olvasottakra.

reila>!
Gilbert Adair: Álmodozók

Mindössze két délután alatt kiolvastam. A történet szinte megállás nélkül sodorja magával az olvasót, lassú nyítóképe elénk varázsolja a párizsi élet hétköznapjait három fiatal szemszögéből. A bonyodalom késleltetve ér el az olvasóhoz, észre sem vettem hogy falom az oldalakat…"történjen már valami"!!!! Aztán lehull a fátyol mindenről! Megdöbbenés, izgalom, feszültség egyaránt fogva tartott mindvégig.Egyedül azt sajnáltam hogy ilyen rövidre sikeredett, már-már látni véltem a szadista mégis izgató játék jeleneteit, hallottam a régi lemezlejátszó dallamait, éreztem a párás levegő fojtogatását, és egyszer csak vége. Számomra túl hamar jött a lezárás, még olvastam volna. Egyébként pedig nagyszerű, letehetetlen és alig várom hogy megszerezzem a filmet.

2 hozzászólás
ladybird12>!
Gilbert Adair: Álmodozók

Nagy élvezettel és odafigyeléssel lapoztam a könyvet és az elejétől a végéig nagyon tetszett. Teljesen szabadon fogalmazza meg a cselekményt és mutassa be a szereplőket, akiket olyan alaposan megismerünk, mintha személyesen ismernénk őket. Érezhető a barátok közötti szoros, elszakíthatatlan kapcsolat spoiler.

shxne>!
Gilbert Adair: Álmodozók

A filmet előbb láttam és nagyon tetszett de kellett a könyv is hogy a két alkotás elegyéből előállítsam a saját interpretációm és még intenzívebben szeressem ezt a regényt. Egyszerre szabad és provokatív. Kedvenc lett.

kellyolvas P>!
Gilbert Adair: Álmodozók

Az író stílusa igazán különleges, merész, de végig szépirodalmi stílusú, remek hasonlatokkal, leírásokkal. Tökéletesen visszaadta a franciákra oly jellemző lazaságot és szabadságvágy érzetét. Mindezek mellett olyan témákhoz nyúlt, ami erős érzelmeket vált ki az emberekből. Megpróbálta ábrázolni azt a helyzetet, amikor a megszállott emberektől elveszik a játékukat, és kénytelenek valami mást kitalálni, amivel elszórakozhatnak. A szexualitást szabadon, a tabu témákat sem kerülve, merészen kezeli.
Érezhetően három részre tagolódik a történet, az első részben megismerjük a szereplőket és a mozihoz való vonzódásukat. A második rész a lakásban töltött heteket írja le, nyílt, grafikus eszközökkel. Végül a harmadik részben bekapcsolódnak a szereplők Párizs zavargásaiba, rohannak az utcákon és próbálják megérteni, miről is van szó. Bővebben a blogbejegyzésben:
http://www.kellylupiolvas.com/2015/07/gilbert-adair-alm…


Népszerű idézetek

krlany I>!

A telefon olyan, akár egy kulcslyuk. Az ember füle a másik hangját kémleli.

34. oldal

zakkant>!

Most már húsz perccel múlt három. Van egy kínai közmondás: ha valakit megvárakoztatsz, időt adsz neki arra, hogy számba vegye a hibáidat.

37. oldal

ludovika>!

Ha az amour nem rímelne a toujours-ral, talán sosem jutott volna eszünkbe, hogy a szerelmet egynek tekintsük az örökkévalósággal.

130. oldal

ludovika>!

– Mások szülei mindig jobb fejek, mint a saját szüleink – jegyezte meg, és az asztalra pottyant cigarettahamut a tenyerébe söpörte. – Valamiért azonban – tette hozzá elgondolkodva – a saját nagyszüleinket mindig aranyosabbnak látjuk mások nagyszüleinél.

73. oldal

krlany I>!

Éveink előrehaladtával egyre kevesebb okunk lesz reménykedni vagy boldognak lenni, a kevéske megmaradt okok közül viszont még kevesebb lesz az olyan, amely utólag csalókának bizonyul.

204. oldal

zakkant>!

A boldogtalanság oka talán abban rejlik, hogy nem tudunk pontosan arra a boldogságra szert tenni, amelyre vágyunk.

143. oldal

ludovika>!

…az igaz barátság olyan szerződés, amely nem tartalmazhat apró betűs záradékot.

13. oldal

>!

– Mások szülei mindig jobb fejek, mint a saját szüleink. […] Valamiért azonban […] saját nagyszüleinket mindig aranyosabbnak látjuk mások nagyszüleinél.

73. oldal

ludovika>!

Mert azt beismerni, hogy az ember megölt valakit, sokkal könnyebb, mint azt, hogy maszturbált.

16. oldal

csillykelemen>!

– Mielőtt megváltoztatnád a világot, meg kell értened, hogy te magad is része vagy. Nem lehetsz kívülálló, nem szemlélheted kívülről a dolgokat.

70. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Hazel Gaynor – Heather Webb: Az utolsó karácsony Párizsban
Janet Skeslien Charles: A párizsi könyvtár
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Oek de Jong: Móló és óceán
Murakami Haruki: Norvég erdő
Bridget Collins: Árulások
Lucinda Riley – Harry Whittaker: Atlas
Tomcsik Nóra: Tél Berlinben
Martha Hall Kelly: Orgonalányok
Nicolas Mathieu: Gyermekeik is utánuk