Hogyan lehetséges, hogy olyan országok, amelyek a legalapvetőbb élelmiszereket sem tudják biztosítani állampolgáraik számára, a legmodernebb és legdrágább fegyverekkel háborúznak? Honnan jön a kifoyhatatlan mennyiségű fegyver, ki gyártja és adja-veszi őket, miközben a nyilvánosság előtt többnyire mindenki elkötelezi magát a béke mellett?
A fegyverkereskedelem nemcsak táplálja, hanem elő is idézi a feszültségeket. A politikai és etnikai konfliktusok mögött valójában gyakran egy sokkal nyersebb érdekrendszer rejlik, a fegyverkereskedelem gigantikus méretű anyagi érdekeltsége. Olyan terület ez, amelyről az átlagembernek – akinek az életéről, békéjéről, jólétéről van szó – vajmi kevés fogalma és információja van. Mi több, a nemzetközi szervezetek és az egyes országok választott képviselői sem rendelkeznek elegendő információval – és ami még rosszabb, elegendő hatalommal sem, hogy legalább törvényees korlátok közé szorítsák a fegyverkereskedelmet. Az egyik legelgondolkodtatóbb… (tovább)
A fegyverkereskedelem 6 csillagozás
Eredeti cím: The No-Nonsense Guide to the Arms Trade
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Tények-lényeg (HVG Könyvek) HVG Könyvek
Enciklopédia 18
Helyszínek népszerűség szerint
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
A borító az csúnya (szerintem), de ami mögötte van, az már egész jó…Ezt írják a szerzőről a könyv elején: Gideon Burrows újságíró és aktivista Londonban él. Az angliai Campaign Against Arms Trade (CAAT) (Fegyverkereskedelem Elleni Kampány) koordinátora volt, aktív résztvevője a fegyverkereskedelem elleni és a békemozgalmaknak, a katonai célú adófizetést lelkiismereti okból következetesen megtagadja. Az emberi jogok, a fejlődés, a környezetvédelem, a béke, a polgárjogok, a szakszervezetek és a globális igazság mozgalom témáiról ír.
Részrehajlás nélkül ír minden nemzetről a szerző. Bemutatja, hogy milyen „mocskos világban is élünk”…csak egyetlen példa: 2001. szeptember 11. – hatalmas fegyvervásár Angliában, amit nem zártak be a terrortámadást követően se; még 4 napig reklámozták/árulták a mindenféle fegyvereket.
A könyvben sok táblázat található és egyetlen db fénykép is. A végén szerepel egy név- és tárgymutató is, ahol a könyvben szereplő összes ország is megtalálható, így könnyen kereshetővé válik egy-egy nemzetnek a fegyverkereskedelemhez való kapcsolata. 2003-as kiadású, ezért a szerző említést se tesz a Fegyvernepper (Lord of War) című filmre, pedig érdekes lett volna olvasni a véleményét róla…szerintem hiteles a könyv mellett az amerikai film is. Akit érdekel ennek a könyvnek a témája, előtte/utána mindenképp nézze meg a Nicolas Cage filmet is! Mindkettő 5 csillagos.
Népszerű idézetek
A legtöbben emlékeznek még rá, hol tartózkodtak éppen 2001. szeptember 11-én, amikor meghallották, hogy az Egyesült Államokban öngyilkos terroristák repülőgépekkel csapódtak a World Trade Center és a Pentagon épületeibe. Én több mint ezer emberrel együtt éppen London déli részében voltam, ahol a Defense Systems Equipment International (DSEI, Védelmi Rendszerek Felszereléseinek Nemzetközi Kiállítása), a brit földön valaha is rendezett legnagyobb fegyverkiállítás és -vásár előtt tüntettünk.
9. oldal, Bevezetés (HVG Könyvek, 2003)
A Center for International Policy szerint az 1998-as pénzügyi évben a fejlődő világba küldött amerikai fegyverszállítások 54 százalékát kapták antidemokratikus rendszerek. 1991 és 1994 között az összes amerikai katonai szállítások 85 százaléka irányult antidemokratikus államokba.
54. oldal, 3. fejezet - Fegyverkereskedelem és az emberi jogok (HVG Könyvek, 2003)
A mostani brutális kongói konfliktus 1998. augusztus 2-á vette kezdetét, amikor kilenc afrikai ország egyrészt Mobutu, másrészt Kabila mellé állt az ország gazdag ásvány- és gyémántkincsének birtoklásáért folytatott harcban.
Ruanda, Uganda, Burundi, Angola, Namíbia, Szudán, Csád és Zimbabwe csapatai bekapcsolódtak a harcokba, a szomszédos afrikai országok irreguláris erőivel és gerillamozgalmaival együtt. Az USA, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország, Dél-Afrika és más fegyverkereskedő óriások mint a dögkeselyűk csaptak le a lehetőségre, boldogan szállítva halált hozó fegyvereiket mindkét félnek.
45. oldal, 2. fejezet - Bumeránghatás: A konfliktusok éleződése (HVG Könyvek, 2003)
Tony Blair 2002 elején – George W. Bush amerikai elnök támogatását maga mögött tudva – látogatást tett Indiában és Pakisztánban, állítólag azért, hogy „csökkentse a feszültséget” a két ősi ellenség között, akik megint háború szélére sodródtak a vitatott kasmíri terület miatt. Igen hamar világossá vált azonban, hogy ideje nagy részét mindkét országban azzal töltötte, hogy angol fegyvereket próbált eladni.
47. oldal, 2. fejezet - Bumeránghatás: A konfliktusok éleződése (HVG Könyvek, 2003)
Több mint félmillió gyerek (18 éven aluli) szolgál több mint 87 ország fegyveres erőiben. Legalább 300 ezer gyerek vesz részt aktívan a harcokban 41 országban, például Kolumbiában, Srí Lankán, Sierra Leonében, Ugandában és Csecsenföldön. Egyes országokban a nagyon fiatal gyerekeket futárként, kémként és teherhordóként használják, de ahogy 10 évesek lesznek, puskát vagy gyorstüzelő géppisztolyt kapnak, és harcba küldik őket olyan konfliktusokban, amelyekből semmit sem érthetnek.
109. oldal, 6. fejezet - Piszkos üzletek (HVG Könyvek, 2003)
A DSEI-t nem mondták le. Az Egyesült Államok, Izrael és tizennégy arab ország fegyverkereskedői még négy napon át haverkodtak az erős őrizet alatt tartott kiállítási központban, és fegyverekkel, bombákkal, hadi elektronikával, tankelhárító aknákkal, kazettás lőszerekkel, vadászgépekkel, harckocsikkal és számtalan más katonai falszereléssel üzleteltek. Esküdt ellenségek vállvetve alkudoztak fegyverekre, amelyeket egymás ellen akartak felhasználni.
9. oldal, Bevezetés (HVG Könyvek, 2003)
A világ legtöbb feszültségzónájában a háború életmóddá vált. A háborúskodás a vagyonszerzés, a politikai hatalomgyakorlás és munkahelyteremtés eszköze lett. A fejlődő világ egyes részein a gyerekek úgy nőnek fel, hogy nem ismernek mást, mint vérfürdőt, halált, sebesült vagy megnyomorított rokonokat, a gyalogsági aknák jelentette mindennapi kockázatot, sőt maguk is fegyvert hordanak. Ha életben maradnak addig, hogy gyermekeik lehessenek, azok is csak ezt az életet fogják ismerni.
33. oldal, 2. fejezet - Bumeránghatás: A konfliktusok éleződése (HVG Könyvek, 2003)
Az 1990-es évek legtöbb nagy konfliktusában világszerte csak könnyűfegyvereket használtak. Ezeknek a fegyvereknek tulajdonították a mai háborúkra jellemző tényt, hogy rendkívül megnőtt – a 20. század eleji 5 százalékról mindegy 80 százalékra – a polgári áldozatok száma.
41. oldal, 2. fejezet - Bumeránghatás: A konfliktusok éleződése (HVG Könyvek, 2003)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Koszó-Stammberger Kinga (szerk.): Felfedezések kora ·
Összehasonlítás - Lily Ebert – Dov Forman: Lily fogadalma 96% ·
Összehasonlítás - Csanda Gergő: Isten feketében 99% ·
Összehasonlítás - Frank Herbert: A Dűne 93% ·
Összehasonlítás - Ken Follett: A Titánok bukása 91% ·
Összehasonlítás - Myke Cole: Legio a phalanx ellen 93% ·
Összehasonlítás - Eve Rigel: Lien 92% ·
Összehasonlítás - Stephen King: Billy Summers 90% ·
Összehasonlítás - Michael Walden: A végtelen város 91% ·
Összehasonlítás - Christie Golden: Arthas: A Lich Király felemelkedése 90% ·
Összehasonlítás