Holdfényszüret 90% 11 csillagozás

Négy évszak, négy mese és rajtuk keresztül a teljes univerzum, annak titkai áramlanak ebben a könyvben. Az a csodálatos, hogy a mindennapi élet „közönséges” részletei nyitják meg szemüket a mese szereplőinek és nekünk is, hogy rálássunk az élet nagy titkaira. Az éjszaka misztériumát Szent János Bogár mutatja meg, közben belelátunk az álmokba és így másokba is, megismerkedhetünk egy szivárványkutatóval és az ő színes munkájával, bekukkanthatunk a kopasz Vendel bácsi retro fodrászüzletébe, és együtt tölthetünk két egyáltalán nem unalmas napot Csengő nénivel. Közben lelassítunk és gondolkodunk, tehát vagyunk. Élünk. Mert élni szép.
Nekem az illusztrációk nagyon tetszenek, egészében és részleteiben is megragadnak.
7 éves kortól ajánlják a könyvet, nagyszülőknek és nagyobbacska unokáknak közös olvasásra.

Hát ez bűbájos volt, főleg az utolsó két mese. Vicces, helyes, szellemes és eredeti.

Én nagyon szerettem olvasni a meséket. Végig ott bujkált az a bizonyos mosoly az arcomon, ami csak az igazán jó könyveknél szokott.
Az utolsó, téli mese volt az abszolút kedvencem.
A kisfiam már annyira nem tudott belehelyezkedni a történetekbe és igazából Ő lenne a célközönség, de ettől függetlenül maximumra értékeltem.

3,5-et akartam rá adni, de aztán aludtam rá egyet, és rájöttem, hogy alapvetően nem maradt bennem rossz érzés a mesék után, sőt, inkább kellemes hangulatuk volt. Az első kettő mese (Holdfényszüret és A szivárvány után futó) jobban tetszett, mint a második kettő (Fodrászatunk büszkesége és Téli városkép hölgyekkel); és még annyi gondolatom támadt ezzel a könyvvel kapcsolatban (azon felül, hogy ez még annyira sem engem céloz, mint az eddig olvasott kortárs mesekönyvek), hogy ez a színek mesekönyve volt, nagyon sokszor esett benne szó színekről, kifejezetten ötletes formában is, mint például a színcsavargó, és ez tetszett. Amúgy az illusztrációkban is inkább a színeket szerettem, nekem kissé rémisztőek voltak a figurák.

Annyira szép a borító! És én az illusztrációkon is jól szórakoztam.
Négy mese van a könyvben, az első kettő olyan kis semmitmondó volt számomra. Szomorkodtam is, hogy ó, sajnos, egy 2 csillagos könyvecske, de azután jött a harmadik mese, és az remek volt, Biznisz madárral (aki „kiszabadul manikűr csillogó tölcséréből” -ezt kár, hogy nem tudtam értelmezni, hogy ez mi lehet, kíváncsi lettem volna rá :D).
A negyedik mese fergeteges! Az idős hölgyek agyament úszósapkáival együtt, meg a „rettegett nőgyűlölő” Kosz Parov úrral, aki veterán sakkolimpikon, és még mindig nevetek rajta :D Szóval, az utolsó mese erős 5 csillag és emiatt csak egy felet vontam le összességében az első kettő miatt.