Germaine Greer Ausztráliában született, ott járt egyetemre, majd Canbridge-ben tanult. 1970-ben A kasztrált nő megjelenésével egy csapásra világhírű lett, a könyv felkerült a bestseller-listákra, számtalan nyelvre lefordították, szerzője pedig azóta is rendszeresen szerepel tévé-show-kban, nyilvános vitákban, publikációi és szereplései szenvedélyes, személyeskedő és komolyan érvelő viták sorát váltották és váltják ki.
A nőgyűlölő nő, a dévaj feminista, akit még a férfiak is szeretnek első könyvével egyszerre tudta megszólítani a tudósokat, a nőmozgalmi aktivistákat és az otthonülő háziasszonyokat. A modern női lét elemzésében példáit a filozófia-, a pszichológia- és az irodalomtörténet kötelező olvasmányaiból és a női magazinok hasábjairól, olcsó románcokból, a hatvanas évek popdalaiból meríti.
A könyv műfaja hasonlóképpen elegyes: egyszerre dühödt kulturkritika, éles szemű irodalomkritika, kendőzetlen szexuális felvilágosítás, antikapitalista politikai manifesztum, excentrikus vallomás és életvezetési tanácsadó. A kasztrált nő mára fogalommá vált és klasszikussá lett.
A feminizmus történetének e klasszikusa mégsem csupán a nemi szerepek kritikájával foglalkozó szakemberek számára megkerülhetetlen mű: izgalmas, provokatív olvasmány lehet mindazoknak, akik szívesen gondolkodnak el rajta, hogy mit jelent és mit jelenthetne nőnek – és férfinak lenni.
Top értékelések
A végére kicsit elfogyott a lendület, nemcsak bennem, hanem szerintem a könyvben is, de csak sikerült befejezni. Az nagyon érezhető, hogy ez a könyv 40 éve (!) jelent meg. Egy csomó minden ma már nem úgy van, megváltoztak a körülmények, a jogok, a törvények. Nem tudom, van-e felfrissített kiadása angol nyelven, de nagyon jót tenne neki; a magyar kiadásra pedig már csak fordítási-olvasószerkesztési szempontból is ráférne egy alapos gatyába rázás, mert eléggé döcög.
Viszont ezeket a sirámokat félretéve itten baromi fontos dolgokról van szó. Engem két dolog érintett meg elsősorban: az egyik az a gondolatmenet, hogy a lányokat már egész kicsi koruktól kezdve arra nevelik (neveljük), hogy hogyan kell nőiesen viselkedni. Nem nőnek lenni, hanem nőiesnek. Nem ugyanaz. A szerepeket adjuk tovább, és nem az esszenciáját annak, hogy mit jelent nőnek lenni. Ezért van például az, hogy a lányoktól sokkal kevesebbet várnak az iskolában, és gyakran kevesebbet is teljesítenek, legalábbis egy szinten túl.
A másik, ami nagyon megfogott, az Greer kritikája a romantikus szerelemmel kapcsolatos hamis elvárásokkal szemben, amelyeket a júliaromána típusú füzetek és a Twilight-hoz hasonló könyvek óriásira dagasztottak. (Ez utóbbi kiváló példaszöveg lenne ehhez a könyvhöz, kár, hogy négy évtizeddel később íródott.) :) A nők nagy része olyan dolgokat vár a férfiaktól, amit soha nem fog megkapni, és nem is tudja, hogyan éljen azzal, amit pedig megkaphat, illetve hogyan kapja meg azt, amire valóban szüksége lenne egy egészséges kapcsolathoz.
De ez csak két dolog, amit kiragadtam, nagyon sok érdekesség van még itt arról, hogyan látják a férfiak a nőket, a szex szerepéről, a gyereknevelésről (ez utóbbival kapcsolatos gondolatai mondjuk szerintem elég bizarrak), szóval tényleg alapvető, még ha kicsit idejétmúlt olvasmány is a feminizmus számára.
Olvasás közben kölcsönvették tőlem. De nem bántam, mert éppen ráuntam. Úgy éreztem, az ismétlések könyvét olvasom. Persze ha figyelembe veszem a hátterét is, miszerint ez lehetett a feminista irodalom egyik alapköve, úgy igen, ajánlom, bár a megírt témákban azóta több idejétmúltnak hat, de jól összeszedett és fontos könyv (volt a maga korában). Ma meg -legalábbis a lányom szerint -kult;)
Top idézetek
Igaz, hogy a nők gyakran nem hajlandóak logikusan érvelni. Sok esetben nem tudják, hogyan kell, és a férfiak könnyen elkápráztathatják őket egy kis nagyképű szofisztikával. Egyes esetekben elbizonytalanodnak és idegesek lesznek, mire racionális érvelésbe fognának. De az is igaz, hogy a legtöbb helyzetben a logika egyszerűen egy infralogikus cél racionalizálása. A nők tisztában vannak ezzel, még a legtanultabbak is tudják, hogy a férfiakkal folytatott vita álruhába bújt reálpolitika. Nem a szellemi élénkség versengése, ahol a győztes hadizsákmánya az igazság, hanem az akaratoké.
94. o.
Külső linkek
Nincsenek linkek.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szarka Klára: Fotográfia nőnemben
- Lévai Katalin: A nő szerint a világ
- Naomi Wolf: A szépség kultusza
- Rosalind Miles: Az idő leányai
- Van-e a nőknek történelmük?
- Rosi Braidotti: Egy nomád térképei (Feminizmus a posztmodern után)
- Pető Andrea: Rajk Júlia
- Női esélyegyenlőség Európában
- Andrea Feldman: A nők Horvátországban (Nőtörténelem és női művelődés)
- A nők migrációja Keletről Nyugatra (Társadalmi nem, mobilitás és azonosulás a jelenkori Európában)






















