Búvár ​Kund 82 csillagozás

Geréb László: Búvár Kund Geréb László: Búvár Kund Geréb László: Búvár Kund Geréb László: Búvár Kund Geréb László: Búvár Kund

Búvár Kundról, Árpád-házi Béla herceg híres vitézéről szól Geréb László romantikus kisregénye. A legrégibb források megörökítették nevezetes tettét: ő süllyesztette el 1051-ben Henrik német császár dunai élelmiszer-szállító hajóit, és ezzel megpecsételődött a Magyarországra törő német hadak sorsa. Geréb László a fennmaradt kevés adatból a kort jól ismerő történész biztonságával kelti életre Búvár Kund alakját. Fordulatos, izgalmas, mégis egyszerű cselekménnyel, néhány szereplővel kitűnően tudja felidézni István király országát, az egykori embereket, munkájukat, hadviselésüket, szokásaikat.

Eredeti megjelenés éve: 1951

Tagok ajánlása: 11 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Delfin könyvek Móra

>!
Főnix Könyvműhely, Hajdúböszörmény, 2011
118 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789637051234
>!
Móra, Budapest, 1992
114 oldal · ISBN: 9631168697 · Illusztrálta: Szecskó Péter
>!
Móra, Budapest, 1982
116 oldal · ISBN: 9631129268 · Illusztrálta: Szecskó Péter

2 további kiadás


Enciklopédia 1

Helyszínek népszerűség szerint

Vértes


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Habók P>!
Geréb László: Búvár Kund

Akár így is történhetett. Mindenesetre a kor, az akkori emberek leírása hihető, a csaták persze megtörténtek, és a történelmi személyek kamaszoknak valóan hősök, intrikusok, hízelgők, kapzsiak vagy naivan ravaszok. És akár így is kerülhettek magyar mondatok a Tihanyi alapítólevélbe. Tizenkevés évesen biztos öt csillagot adtam volna rá.

Biró_Krisztina>!
Geréb László: Búvár Kund

Azt hiszem,hogy jó értelembe véve"függő lettem",már mint delfines könyv sorozat függő.Geréb Lászlótól ez az első könyv amit olvastam,de csillagos ötös,a szó szoros értelmében.Ólyan fantasztikusan jól írta meg ezt a könyvet,hogy teljesen ott éreztem magam a kis-Balatonba,látva,hogy Kund,hogy farag lopótökből álcát a fejére,hogy kézzel fogdoshassa össze a vadrucákat,a hajók megfúrásán és elsülyesztésén át,még a Tihanyi alapító-levél megfogalmazásába is bepillanthattam.Kedvencelem ezt a könyvet.Nagyon jó,rövid és olvasmányos.Tehát minden benne van ami egy jó könyvhöz szükségeltetik!!!

mongúz P>!
Geréb László: Búvár Kund

Gyermekeimnek olvastam, leginkább esti mese gyanánt. Annak ellenére, hogy nyilvánvalóan még nem nekik szól (7 és 5 évesek), többnyire nagyon élvezték, többször nagyokat kacarásztak. Én pedig nyilván már nem vagyok célközönsége ennek a regénynek, de igazából nekem is tetszett. Kicsit talán túl volt erőltetve benne az egyház ellenes, vagy inkább kifigurázó aspektus, de összességében jó volt.

>!
Móra, Budapest, 1976
116 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631105559 · Illusztrálta: Szecskó Péter
Balázs_Erőss>!
Geréb László: Búvár Kund

Egész kellemes élmény, bár kissé egyszerű, és nem tudja letagadni a megjelenésének időszakára egyértelműen jellemző elfogultságot.
Nem érdemes folyamatos csatákra számítani (pedighát…), se kifinomult karakterekre, de az összhatás legalább nem kelt ellenérzést.
Egynek jó.

Rena213 >!
Geréb László: Búvár Kund

Nagyon olvasmányos így a történelem. Bárcsak minden korszakot minden történelmi eseményt be lehetne mutatni ilyen körülmények között. Kund leleményessége, a lányokhoz viszonyuló kedvessége és persze az igazságosság olyan szerethető könyvvé tette ezt a Delfin könyvet is. Igaz, hogy minden ilyen könyv az ifjúságnak szól, de nem hátránya, hogy tényleg van valóság alapja és bizonyos brutalitást mellőzve mégis át tudta adni a háborús időszak eseményeit.

BarryAllen>!
Geréb László: Búvár Kund

Sosem könnyű feladat olyan történelmi személy címszereplésével regényt írni, akiről – bár alakja és hőstette közismert –, alig hagyományozott valamit a történetírás. Búvár Kund esetében is pontosan ez a helyzet, így az ellenséges Henrik német uralkodó élelmet szállító hajóinak ravasz, víz alatti megfúrásán túl lényegében semmit sem tudunk. Geréb László láthatóan ennek ellenére is összeszedett minden fellelhető forrásból minden olyan információt amivel kiegészíthette Kund történetét: az 1050-es évek legelejének jellegzetességeit, Feketeszakállú Henrik 1053-as magyarországi hadjáratát, András és Béla herceg (ekkor még) egyetértésben zajló közös uralkodását. A szerző kreativitását és alaposságát dicséri, hogy rövidke regényébe még a tihanyi apátság alapítólevelének elkészítését is belefoglalta, sőt idézett is belőle. A kötet utóhangjában maga a szerző nyilatkozik arról, hogyan s miért fogott bele Búvár Kund életének regényformájában való megrajzolásába, 1953-ban, az 1053-as hadakozás 900. évfordulóját ünnepelte meg vele.

Összességében Búvár Kund kellemes olvasmány, kiszámítható, de helyenként érdekes fordulatot tartalmazó cselekménnyel. A kis történetnek csak pluszt ad az a tény, hogy Geréb László egyébként a Képes Krónika (amely Kund történetét is ránk hagyományozta) egyik fordítója is. Véleményem szerint a regény rövid terjedelménél és egyszerű nyelvezeténél fogva alkalmas lenne arra, hogy iskolai oktatásban is kiegészítésként használjuk a történelmi mondák témakörénél.

>!
Móra, Budapest, 1982
116 oldal · ISBN: 9631129268 · Illusztrálta: Szecskó Péter
kmintkonyv>!
Geréb László: Búvár Kund

Érdekes könyvecske egy kevésbé ismert történelmi korszakról. Jó lenne, ha több ilyen regény lenne, hogy a magyar történelmet ne csak száraz adatok alapján, hanem szórakoztató és olvasmányos formában lehessen megismerni. Emlékszem, hogy ebből a könyvből szerepelt egy részlet az általános iskolai olvasókönyvünkben. Rövid, mégis fordulatos kis könyv, kis terjedelme ellenére mégis élénk képet kapunk a korabeli eseményekről. Tetszett, ahogy az író megformálta Búvár Kund alakját, és aranyos volt benne a szerelmi szál Jadvigával.

Ratoncita P>!
Geréb László: Búvár Kund

Izgalmas kalandregény, amiből a kor történelme megérthetővé válik. Ez a történelmi regény István király idején játszódik, és rekonstruálja a híres hajóelsüllyesztő lehetséges életpályáját.
A szerelmi szál nekem furcsa volt benne, de talán így több lányolvasót is bevonz a történet. Hasznos, élvezetes regény.
Kisiskolásoknak ajánlom!

Zoltán_Bálint>!
Geréb László: Búvár Kund

Nagyon tetszett a könyv, bár lehetett volna hosszabb is kicsit.

Odin94>!
Geréb László: Búvár Kund

Frappáns, meglepően rövidke kis regény (vagy inkább regényke?). Helytakarékos terjedelme ellenére azonban fordulatokban gazdag sztorit hoz, ahol nemcsak a híres hajófúró – nem is kasszafúró :D – Búvár Kund alakját (eredetsztoriját) ismerjük meg, hanem belekóstolhatunk a 11. század 50-es éveinek eseményeibe. Geréb László nevével eddig pár tudományos igényű publikációja és a Képes Krónika-fordítása kapcsán találkoztam, irodalmi téren még nem, holott mikor a Búvár Kund hatására utánanéztem, láttam, hogy tollából nem egy izgalmasnak ígérkező ifjúsági-történelmi regény született.

A kötet témáját illetően számomra külön érdekesség volt, hogy a főhős mondáját éppen idén ősszel tanítottam 6. évfolyamon, magyarórán. És – bár akkor még ezt a regényt nem ismertem –, de reklámoztam a gyerekeknek a Delfin könyvek sorozatot, majd 1-2 héttel később az egyik kislány odajött óra után, hogy ő ezt olvassa és letette az asztalra Geréb László regényét. Mikor kb. 1 hónappal később megláttam a kötetet egy antikváriumban, gondoltam meg is szerzem magamnak. Jó döntés volt! ;)


Népszerű idézetek

Uzsonna>!

    Harmadik napon már ügyelt a német, hogy csapatai együtt maradjanak. Még lassabban vonultak tehát. A nap perzselőn sütött. Előbb egy gyalogos tette le az úton nagy, háromszögletű pajzsát, utána a többi mind. Aztán a lovasok követték példájukat. A nehéz pajzsokat a vértek követték: a csillogó fémlemezekből összeállított páncélok. Ellepték az út mentét… A bokrok közt hevertek a madárfejű, sárkányszájú sisakok: nem ijesztgettek többé egy gyíkot sem.
    Azóta nevezik ezt a hegységet Vértesnek.

61. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Vértes
Uzsonna>!

    Ama hegyet pedig, ahol a németek lejövén, eldobálták bársonypárnáikat, -sátraikat, -palástjaikat, ettől fogva Bársonyosnak nevezik mai napiglan.

70. oldal

Biró_Krisztina>!

Másfélszáz év óta lakunk ezen a földön. Azóta a nyugati szomszéd nem szűnt meg áskálódni ellenünk. Újra és újra fegyvert hoz ránk, hogy igát vessen nyakunkba, elvegye termésünket, adónkat, parancsoljon fegyverünkkel, vérünkkel. Hatalma alá hajtotta a cseheket, poroszokat, adófizetésre kényszerítette a lengyeleket, ki-kinyújtotta kezét az oroszok ellen is. Mi nem hódolunk meg hatalmának. Visszavertük támadását öt év előtt is, most is. Köszönöm, hogy híven harcoltatok, Magyarok. Köszönöm az orosz és a lengyel testvéreknek is, akik segítségünkre kivonták fegyverüket. Együtt kell állnunk mindenkor a nyugati hódítók ellen, akik szolgaságba akarják taszítani népeinket. Mi nem nyugszunk; jöjjön a hódító bár újra, és újra: megvédjük mindenkor országunkat!

100-101. oldal

kmintkonyv>!

Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.
Nem kérdez a leány legény után, ha a szíve nem húzza.

kmintkonyv>!

Kund kezében szorongatta sisakját, és csak bámult. Maga sem tudta, mit bámul jobban, a két urat vagy a karosszéket, amelyen ültek. Mert annyi bizonyos, csodálatos mind a kettő. Úr nevezet nem illet meg mást az országban, csak a királyt meg a herceget. A herceg a király öccse, övé az ország harmadrésze. De csodálatos az is, amin ülnek, ilyen sincs másnak az országban, mint kettejüknek: szék!

kmintkonyv>!

A püspök átvette a levélkét – mert aprócska levél volt –, feltörte a pecsétjét. Előbb az ablak felé tartott, majd megfordult vele. Igen bogarászta. Kund látta, hogy verejtékcseppek ülnek ki homlokára: nehéz mesterség lehet az az olvasás még egy püspöknek is!

kmintkonyv>!

Míg tétován nézelődött, megpillantott egy szerzetest. Fekete csuhában térdelt, meghajtott fején nagy, kerek pilis, csak körüle a hajkorona. Pergeti ujjai közt a rózsafüzért.
„Csúnya istenteremtése, annyi bizonyos” – gondolta Kund.

kmintkonyv>!

Megveregette a vállát. A szerzetes nem mozdult. Újra megveregette. Harmadszorra felkapta a fejét. Aztán mormolt még egy ideig, végre keresztet vetett és felállt.
– Mit kívánsz, ó, barbár és bűnös testvérem? – kérdezte alázatosságot színlelő gőggel. – Miért zavarod lelkigyakorlatomat?
– Mutass nekem egy erős szentet.
– Minden szent közbenjáró az Úr előtt.
– Hát nekem olyan erős szentet mutass, aki meggyógyítja a szívemet.
– Mi a te szíved betegsége?
– Egy leány van benne.
– Az ördög! – kiáltott fel a szerzetes.
– Nem ördög az! Gyönyörű szép leányka.
– Vezekelj! Penitenciázz! Az ördög incselkedik veled, szerencsétlen! – Felemelte kezét, és szemét forgatva hátrált. De már erre Kundban szemmel láthatóan mozogni kezdett az ördög, mert mellen ragadta a csuhást.
– Te, rusnya féreg! Ne mondd még egyszer Jadvigára: ördög, mert úgy képen töröllek, hogy a pokolban találod magadat!

kmintkonyv>!

– Egy-két esztendő, és a házasság örömei is véget értek. Most már csak gond és törődés az ember dolga. Huszonnégy-huszonöt éves korában már figyelmezteti a halál, hogy készüljön az útra, ahonnan nincs visszatérés. Megodvasodnak, fájnak, kihullanak fogai. Váratlanul fájdalom a hasában: nem használ a jajveszékelés, elviszi a kólika. És az asszony! Ha meg nem halt már első gyerekénél, születik huszonöt esztendős korára nyolc-tíz gyermeke. Jó, ha marad belőle kettő… – Kund anyjára gondolt. Meg kiskorukban elhalt testvéreire. – Meggörnyed az asszony számos betegség alatt. Ráncos, aszott az orcája a sok munkától. Fogatlan a szája. Íme, ez az, akit csókolni akartok paráznaságotokban, hajtva ördögi incselkedéstől…

dzsobacsi>!

– Ne féljetek a németektől, és ne feledkezzetek meg kardotokról. Ne veszítsétek el jó hírneveteket. Ezért serényen és erősen harcoljunk a németek ellen, és csak úgy féljünk a németek sokaságától, mint asszonyaink sokaságától… Mert félni ám azoktól is kell…

27. oldal, 5. fejezet (Móra, 1976)


Hasonló könyvek címkék alapján

Laczkó Márta: Nádasdy Orsika
Annie Pietri: A Napkirály kémnője
Luca Cognolato – Silvia Del Francia: A láthatatlan hős / Franco Perlasca visszaemlékezésével
Szalatnai Rezső: Kempelen, a varázsló
Andrea Cheng: Marika
Németh Imre: Zsarnokok futára
Thea Beckman: Keresztes hadjárat farmerban
Barabás Tibor: Rákóczi hadnagya
Kiss Attila: Altináj
Hegedüs Géza: A leghuszárabb huszár