Orwell 1943/44-ben írott műve – amelynek a szerző a Tündérmese alcímet adta – ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm – Mr . Jones Major-ja – a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta Állatfarm-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és – természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal – egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig – Minden állat egyenlő – érdekesen módosul… A könnyvet Ralph Steadman egyedülálló rajzai illusztrálják.

Borítók (4)

Fülszövegek (1)

Sorozatpolc

További kötetek: A fizikusok – Öt modern dráma, Ady Endre: Válogatott versek, Albert Camus: A pestis, Albert Camus: Közöny / A bukás, Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja, Anton Pavlovics Csehov: Drámák és elbeszélések, Apuleius: Az aranyszamár, Arany János: Buda halála, Babits Mihály: Válogatott versek, Baudelaire, Verlaine és Rimbaud: Versek, Bohumil Hrabal: Táncórák idősebbeknek és haladóknak, Byron – Shelley – Keats: Byron, Shelley, Keats versei, Carlo Goldoni: Három komédia, Charles Dickens: Karácsonyi ének, Csáth Géza: Válogatott elbeszélések, Csiky Gergely – Kisfaludy Károly – Szigligeti Ede: Liliomfi – Három XIX. századi magyar dráma, Csokonai Vitéz Mihály: Válogatott versek / Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak / Dorottya, vagyis a dámák diadala a Fársángon, Daniel Defoe: Robinson Crusoe, E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép / A homokember / Scuderi kisasszony, Edgar Allan Poe: A holló – Versek és elbeszélések, Émile Zola: A Patkányfogó, Emily Brontë: Üvöltő szelek, Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger, Eugéne Ionesco: A kopasz énekesnő, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, François Villon: François Villon összes versei, Franz Kafka: Az átváltozás – Válogatott elbeszélések, Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus / Az öreg hölgy látogatása, Friedrich Schiller: Három dráma, Gárdonyi Géza: Egri csillagok, George Orwell: 1984, Giovanni Boccaccio: Dekameron, Görög drámák, Gustave Flaubert: Bovaryné, Henrik Ibsen: Három dráma, Henryk Sienkiewicz: Quo vadis, Hermann Hesse: Sziddhárta, Hésziodosz: Istenek születése/ Munkák és napok, Homérosz: Iliász, Homérosz: Odüsszeia, Honoré de Balzac: Goriot apó, J. D. Salinger: Zabhegyező, Johann Wolfgang Goethe: Az ifjú Werther szenvedései, Johann Wolfgang Goethe: Faust, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa / A debreceni lunátikus, Jókai Mór: Az arany ember, Jonathan Swift: Gulliver utazásai, Jorge Semprun: A nagy utazás, József Attila: Válogatott versek, Kaffka Margit: Színek és évek, Kalevala, Katona József: Bánk bán, Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya, Klasszikus detektívtörténetek, Kosztolányi Dezső: Esti Kornél énekei, Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő / Aranysárkány, Kosztolányi Dezső: Pacsirta / Édes Anna, Krúdy Gyula: Szindbád és társai, Lev Tolsztoj: Anna Karenina, Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála, M. Nagy Miklós (szerk.) – Heltai Jenő – Bródy Sándor – Molnár Ferenc – Füst Milán – Tamási Áron: A néma levente – Öt magyar dráma, Madách Imre: Az ember tragédiája / A civilizátor, Márai Sándor: Egy polgár vallomásai, Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai, Miguel de Cervantes: Don Quijote, Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita, Mikes Kelemen: Törökországi levelek, Mikszáth Kálmán: A fekete város, Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival, Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok / Beszterce ostroma, Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője / A gavallérok / A sipsirica, Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége, Molière: Hat színmű, Móra Ferenc: Aranykoporsó, Móra Ferenc: Rab ember fiai – Kincskereső kisködmön, Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, Móricz Zsigmond: Rokonok, Móricz Zsigmond: Válogatott elbeszélések, Németh László: Galilei / II. József, Németh László: Iszony, Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A köpönyeg / Az orr / A revizor, Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Holt lelkek, Osztovits Szabolcs – Turcsányi Márta (szerk.): Az avantgárd – Válogatás a klasszikus avantgárd dokumentumaiból és irodalmi alkotásaiból, Petőfi Sándor: Válogatott versek, Pierre Corneille és Jean Racine: Drámák, Platón: Szókratész védőbeszéde / A lakoma, Radnóti Miklós: Válogatott versek / Ikrek hava, Robert Louis Stevenson: A kincses sziget, Robert Merle: Mesterségem a halál, Robert Musil: Törless iskolaévei, Samuel Beckett: Godot-ra várva / A játszma vége, Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon – Elveszett paradicsom – A gyáva, Stendhal: A pármai kolostor, Stendhal: Vörös és fekete, Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér, Szabó Magda: Régimódi történet, Szophoklész: Oidipusz király / Oidipusz Kolónoszban, Thomas Mann: Tonio Kröger / Halál Velencében / Mario és a varázsló, Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja, Truman Capote: Hidegvérrel, Vargyas Lajos (szerk.): Magyar népballadák, Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame, Voltaire: Candide vagy az optimizmus, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, William Golding: A Legyek Ura, William Makepeace Thackeray: Hiúság vására, William Shakespeare: Öt dráma, William Shakespeare: Öt dráma 2., Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, Réz Pál (szerk.) – Guillaume Apollinaire: Válogatott versek, Arany János: Válogatott kisebb költemények, Dante Alighieri: Pokol, Biblia – Ótestamentum, Jorge Luis Borges: Bábeli könyvtár – Válogatott prózaművek

Most olvassa

Várólistán

Kívánságlistán

Elcserélné vagy eladná

Elcserélhető
Badiga 10tcf79
Elcserélhető
rakonc 11amk48

Top értékelések

metahari 1 éve 1 komment 4× kedvenc
korábbi olvasás

Emlékeztek a Big Brother-re? Innen indult az is… kisszerűségünk bemutatása nagyszerűen, félelmetesen és valósághűen. Lerántja rólunk a rózsaszínű napszemüveget, nevetve. Remek szatíra.

nasztaszja 9 hónapja 4× kedvenc
korábbi olvasás

Minden kiváló szerzőnek van egy olyan műve, amivel ha elkezded az olvasást, nem folytathatod a többivel, mert tudod, hogy ennél már jobbat nem írhatott. Az Állatfarm ennek a prototípusa.
Olvasd egyhuzamban, bezárkózva, utána el fogod hinni, hogy az állatok beszélnek.

volna P S 1 hónapja 2× kedvenc
→ 2010. január 27., 14:12

mennyit halogattam, pedig azt eddig is sejtettem, hogy egyedül a cica képes cicaként viselkedni.

tgorsy 1 éve 1× kedvenc
korábbi olvasás

Zseniálisan mutatja be a hatalom torzító hatását.
Ezek a jellemek minden közösségben megtalálhatók, és sajnos semmit nem tanulunk.

csend_zenésze 1 éve 1× kedvenc
→ 2009. február 15., 18:02

Az a legfurcsább, hogy borzasztóan élveztem, ahogy a könyv egyre nagyobb és nagyobb súllyal ereszkedik rám a mondanivalójával.

kiszeko 11 hónapja 1× kedvenc
korábbi olvasás

Két olvasás rossz, négy olvasás jó. :-)

bptoth P S 4 hónapja 1× kedvenc
korábbi olvasás

Ez is az a kategória, amit minden évben legalább kétszer újraolvasok, megunhatatlan

juice P több mint 1 éve
korábbi olvasás

Vezetéselméletre kellett elolvasnom, ez volt a legtöbb, amit vezetéselméleten tanultam :)

piri17 több mint 1 éve
korábbi olvasás

Nagyon nagy könyv.

HAri P 1 éve
korábbi olvasás

Egy disznómódon, totalitárius ideológiai-módosulaton alapuló, társadalmi rendszer szatírája.
Az állatokat emberi (rossz)tulajdonságokkal már Esopus és La fonten is felruházta. Orwell pedig kompletten átültette a szatíra eszközeivel egy egész állatfarmra, a mindenkori elnyomásra épülő társadalmi struktúrák formális modelljét.
Kezdetben vala a nagy közösségi eszme, majd a kiforgatott eszme átalakítása korbáccsal és lelkiterrorral.
Remek jelmondata összefoglalja a lényeget:
„Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél”

Top idézetek

amnaen P 4 hónapja 13× kedvenc

MINDEN ÁLLAT EGYENLŐ,
DE EGYES ÁLLATOK EGYENLŐBBEK A TÖBBINÉL

amnaen P 4 hónapja 11 komment 7× kedvenc

HÉTPARANCSOLAT

1. Aki két lábon jár, az ellenség.
2. Aki négy lábon jár, vagy szárnyai vannak, az barát.
3. Állat nem visel ruhát.
4. Állat nem alszik ágyban.
5. Állat nem iszik alkoholt.
6. Állat nem öl meg más állatot.
7. Minden állat egyenlő.

purple_punk 2 hónapja 5× kedvenc

Az állatok a disznókról az Emberekre, az Emberekről a disznókra, aztán a disznókról megint az emberekre néztek, és már nem tudták megmondani, melyik az Ember, és melyik a disznó.

utolsó mondat

Almost_Zed 5 hónapja 5× kedvenc

Vasárnap reggelenként Süvi a csülkei közt tartott hosszú papírszalagról felolvasta nekik azokat a számoszlopokat, amelyek bebizonyították, hogy a takarmányféleség-termelés kétszáz, háromszáz vagy ötszáz százalékkal emelkedett, melyiké hogy. Az állatoknak semmi okuk nem volt rá, hogy ne higgyenek neki, annál is kevésbé, mert már nem emlékeztek rá világosan, milyenek is voltak a viszonyok a Forradalom előtt. Mindazonáltal voltak napok, amikor úgy érezték, jobban örülnének kevesebb számnak és több ennivalónak.

8. fejezet

volna P S 1 hónapja 3× kedvenc

Az Ember megkülönböztető jegye a kéz, az az eszköz, amellyel gazságait végrehajtja.
A madarak nem értették Hógolyó magasröptű kifejezéseit, de elfogadták a magyarázatot, és valamennyi egyszerűbb állat nekiveselkedett betéve megtanulni az új sarkigazságot. A pajta hátsó falára a Hétparancsolat fölé még nagyobb fehér betűkkel felírták, hogy NÉGY LÁB JÓ, KÉT LÁB ROSSZ! Mikor már kívülről tudták, a juhok nagyon megszerették ezt a sarkigazságot, és a réten heverészve gyakran elkezdték kórusban bégetni: “Négy láb jó, két láb rossz! Négy láb jó, két láb rossz!” Órákig bégették, soha nem untak rá.

3. fejezet

Almost_Zed 5 hónapja

Fegyelem, elvtársak, vasfegyelem! Ez most a jelszavunk. Egyetlen hibás lépés, és ránk tör az ellenség. Mert azt ugye nem akarjátok, elvtársak, hogy Jones visszajöjjön?

5. fejezet

Beja P 8 hónapja

De mindenki képességei szerint dolgozott. A tyúkok és kacsák például öt véka gabonát mentettek meg az aratásnál, fölcsipegetve az elhullott magvakat. Senki sem lopott, senki sem morgott a fejadagja miatt; az a civakodás, marakodás és féltékenység, ami a régi időkben hozzátartozott életük mindennapjaihoz, szinte teljesen megszűnt. Senki sem lógott – azazhogy majdnem senki. Igaz, ami igaz, Mollie nem szívesen kelt fel reggelente, és szerette korábban abbahagyni a munkát, azzal az ürüggyel, hogy kő ment a patájába. A macska is elég furcsán viselkedett. Hamarosan észrevették, hogy mikor dolgozni kell, a macskát sose lehet megtalálni. Órákra eltűnt, aztán csak az étkezések idején került elő, vagy este, mikor már véget ért a munka. De mindig olyan remek kifogásokat talált, és olyan szeretetre méltóan dorombolt, hogy senki sem kételkedhetett jó szándékában. Öreg Benjámin, a szamár, szinte semmit sem változott a Forradalom óta. Ugyanazzal a csökönyös lassúsággal végezte munkáját, mint Jones idejében; sohasem lógott, önkéntes munkára sem jelentkezett. A Forradalomról és eredményeiről nem volt hajlandó véleményt nyilvánítani. Ha megkérdezték, boldogabb-e, mióta Jones elment, csak annyit szokott mondani: „A szamarak sokáig élnek. Egyikőtök sem látott még soha döglött szamarat”, a többieknek meg be kellett érniük ezzel a talányos válasszal.

3. fejezet

Külső linkek

Hasonló könyvek címkék alapján

Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik