Csomók, ​hurkok, kötések 1 csillagozás

Geoffrey Budworth – Richard Hopkins: Csomók, hurkok, kötések

Mindenki ​tud valamilyen csomót kötni, de ha megtanulunk még innen egyet-kettőt, máris nem bántuk meg, hogy megvettük a könyvet. Tanuljunk meg tízet, és megváltozik az életünk. Ez azért van, mert örömet lelünk abban, hogy megtanuljuk a csomókat, és gyakoroljuk őket. Ez az alapvető, de magával ragadó folyamat egyszerre művészet, kézművesség, tudomány és filozófia. Ezernyi csomó közül választhatunk, és több száz könyv szól erről a témáról. Megfizethetetlen tudást jelent, ha ismerünk néhány alapvető összekötő vagy szorítócsomót, csatot, hurkot és rögzítőkötést; ez különbözteti meg a dolgát értő embert a bámészkodótól. Mint ahogy tudunk kerékpározni, ki tudjuk cserélni a biztosítékot, tudunk térképet olvasni, autót vezetni, úszni vagy a bajban elsősegélyt nyújtani, ismernünk kellene néhány csomót is. Nem kellene vakon bíznunk a kapcsokban, klipszekben és cipzárakban, a biztosítótűkben és a pillanatragasztókban, amikor egy darab kötél vagy zsineg, valamint egy jól megválasztott csomó… (tovább)

Eredeti cím: What Knot?

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
GABO, Budapest, 2008
256 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636891800 · Fordította: Horváth Csaba

Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 10

Kölcsönkérné 1


Népszerű idézetek

lzoltán IP>!

     Egy napon lehet, hogy a környezetvédők talán felfedezik a természetes szálakat a szintetikus szálak – legalábbis az olajipar melléktermékeinek – alternatívájaként, mert több előnye van a termesztett, újra és újra megújuló anyagnak.

24. oldal, Bevezetés (GABO, 2008)

lzoltán IP>!

     A természetes anyagok közé tartozik a len és a juta (a növényi szár), a manilakender (abaka) vagy a kender és a szizálkender (a levelek) és a kókuszrost (a kókuszdió rostos magburka). A növényi rostokat adó termények közé tartozik a datolyapálma, a fakéreg, a nád és az eszpartófű is.
     Állati eredetű alapanyagok a szőr (teve- és lószőr, valamint az emberi haj), a bél, a selyem és a gyapjú.
     A kenderkötél a legerősebb és legtartósabb természetes anyagból készült kötél, bár a manila sokkal ellenállóbb a korhadással szemben, ha vizes lesz, míg a szizálkender mindkettőnél olcsóbb anyag. A kókuszháncs rugalmas, ellenáll a tengervíznek, s csak negyedolyan erős, mint a manila, ezért is lett ismert ez a kötélfajta „rostkötélként”, s dobókötélnek használják, valamint egyes klasszikus hajókon és más kishajókon ütközőballont készítenek belőle.

24. oldal, Bevezetés (GABO, 2008)

lzoltán IP>!

A természetes szálú kötelek nedvesen megdagadnak, s a rajtuk megkötött csomók megszorulnak. A nedves kötelek megfagyhatnak, ezzel a törékennyé vált szálak hajtáskor elpattannak, és az érintett pászmák helyrehozhatatlanul meggyengülnek. Elraktározás előtt gondosan ki kell őket szárítani, különben hajlamosak arra, hogy megpenészedjenek és elrohadjanak, a rovarok és férgek is mindig szívesen élősködnek bennük. Ami a küllemüket illeti, drapp színűek. A színük – a fehér gyapjú kivételével (amelyet a flancos jachtokon látni, s bankokban, ingatlanirodákban, mozikban és kávézókban használják korlátként) – a lenszőkétől a sötétbarnáig terjedő szűk skálára korlátozódik. Ha díszes kötélmunkára használják az ilyen köteleket, előbb meg kell festeni őket a színesebb látvány kedvéért.
     Mindazonáltal az idősebb kötélverő mesterek még mindig ragaszkodnak az olasz kátrányos kender, a Fülöp-szigeti manila, a közép-amerikai Yucatán-félszigetről származó szizál, a Srí Lanka-i kókuszrost és az egyiptomi gyapot múltat idéző illatához és tapintásához.

24-25. oldal, Bevezetés (GABO, 2008)


Hasonló könyvek címkék alapján

Bob Holtzman: Hogyan kössünk csomót?
Katona Brigitta: Divatos makramé ékszerek
Edith Eva Eger: A döntés
Fahidi Éva: A Dolgok Lelke
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány
Lily Ebert – Dov Forman: Lily fogadalma
Art Spiegelman: A teljes Maus
Ruby Saw: Lucy
Hyeonseo Lee – David John: A lány hét névvel
Ellie Midwood: A lány, aki megszökött Auschwitzból