PreZENtáció 9 vélemény
Garr Reynolds nemzetközi hírű kommunikációs szakember, prezentációtervező, a világ legnépszerűbb prezentációtervezésről szóló weboldalának létrehozója könyvében friss, közvetlen stílusban magyarázza el, hogyan készíthetünk jobb vetített prezentációkat PowerPoint vagy Keynote segítségével. Prezentáció című könyve egyszerű, szemléletes példákkal érzékelteti, hogy a napjainkban szokásos előadások miért nem hatásosak, és olyan szemléletváltást javasol, amellyel saját kreativitásunk felfedezésével készíthetünk a bevett formáknál sokkal inkább lényegre törő, színvonalas és ezért persze sikeresebb bemutatókat. Reynolds a prezentálás kommunikációs és üzleti vonatkozásait a keleti zen filozófia tisztaságra, gazdaságosságra és egyszerűségre törekvő elveinek megfeleltetve mutatja be.
Most olvassa
Most nem olvassa senki.
Várólistán 6
Kívánságlistán 7
Népszerű értékelések
Rengeteget tanultam belőle.
Előadók, tanárok, oktatók alaptankönyve.
Népszerű idézetek
Amikor említette, mennyire fontos, hogy egy-egy dián a lehető legkevesebb szöveget helyezzük el, eszembe jutott egy mese, amit gyermekkoromban hallottam Indiában. Valahogy így szólt:
Egyszer egy Vijay nevű férfi boltot nyitott. Cégtáblát tett az ajtó fölé, ami így szólt: „Itt friss halat árulunk.” Az apja azonban azt mondta, hogy az „árulunk” szó túl nagy hangsúlyt helyez az eladóra, olyan, mintha a vevő nem is lenne olyan fontos. Így a táblát erre cserélték: „Itt friss hal kapható”.
Azután nem sokkal később arra sétált Vijay bátyja, és azt javasolta, hogy hagyják el az „itt” szót, hiszen felesleges. Vijay egyetértett, és a felirat most már így hangzott: „Friss hal kapható.”
Csakhogy később Vijay nővére is arra járt, és azt mondta, hogy az minden szó nélkül is világos, hogy hal kapható; erre való a bolt. Tehát ne írjanak többet a táblára, csak ezt „Friss hal”.
Később egy szomszéd is benézett a boltba. Megdicsérte a halat, melynek frissességéről, mondta, minden arra járó meg van győződve; minek hát kiírni? Csak mentegetőzésnek hat, mintha felmerülne a gyanú, hogy igazából nem is volna friss. A táblán ettől fogva ennyi állt „Hal.”
Amikor másnap Vijay elment a piacra, felfedezte, hogy a halszag olyan távolságról is érződik, ahonnét a felirat már nem látszik. Így döbbent rá, hogy minden felirat szükségtelen.
123. oldal
És valóban a komputer és a Google segítségével pillanatok alatt megtalálhatunk bármilyen szükséges információt. Azonban ha hús-vér ember előadását hallgatjuk nem számokat és adatsorokat várunk tőle, hanem olyasvalamit, amit a számítógép nem tud megadni: értelmezést.
94. oldal
Fontos, hogy minél több időt töltsünk a közvetlen munkavégzéstől távol: kirándulhatunk, sétálhatunk a parkban, biciklire pattanhatunk, eltölthetünk néhány órát egy kávézóban újságot olvasva. Ilyenkor aktivizálódik bennünk a kreatív szellem. Néha egyedül kell lennünk, vissza kell vennünk a ritmusból, hogy más szemszögből lássuk a dolgokat.
49. oldal
A Why Business People Speak like Idiots (Miért beszének úgy az üzleti szférában, mint az idióták? Free Press) című könyv szerzője szerint „az emberek több következtetést vonnak le egy előttük álló személy megjelenéséből, mint az információból, amit a személy közöl.” Tanulság: nem szabad láthatatlannak lennünk.
220. oldal
Ha többet akarunk tudni a jó prezentációk készítéséről, érdekes módon a legtöbb inspirációt olyan könyvekből nyerhetjük, amelyek nem prezentációkról és főleg nem diaképekről szólnak.
88. oldal
Lássunk egy példát, amit a Heath fivérek idéztek a könyvükben annak illusztrálására, mi is a különbség az emlékezetes, illetve a túlburjánzó, megjegyezhetetlen üzenet között. Vessük össze a következő mondatokat, amelyek ugyanannak az üzenetnek a közvetítésére szolgálnak.
„A küldetésünk az, hogy teamközpontú innováció és stratégiailag megtervezett iparági kezdeményezéseink segítségével az űripar nemzetközileg elismert vezető erejévé váljunk.”
A másik pedig:
„Célunk az, hogy az évtized végére embert juttassunk a Holdra, és biztonságosan vissza is hozzuk onnan.”
Az első szöveg olyan, mint a mai cégvezetők tipikus nyilatkozatai: rettenetesen bonyolult, és teljesen érdektelen. A második mondat John F. Kennedy szájából hangzott el 1961-ben. Érezzük-e, hogy ez a mondat a Heathék által megfogalmazott összes sikerességi elvet magában hordozza? Az elnök (vagy az elnök szövegírója) tudta, hogy az absztrakciók megjegyezhetetlenek, és senkit nem motiválnak arra, hogy lépéseket tegyen a forradalmi cél érdekében. És mégis: a vállalatvezető használ napjainkban olyan szóvirágos, kaotikus fordulatokat, mint a „javaslatainkban megfogalmazott profitmaximalizálási együttható”- satöbbi, saböbbi?
88-89. oldal
A Heath fivérek érdeklődésének homlokterében az állt, hogy egyes történeteket miért jegyzünk meg könnyen, másokat pedig miért felejtünk el pillanatok alatt. Van, ami megragad az emberi emlékezetben, van, ami eltűnik – de mi ennek az oka? A szerzők könyvükben arra a briliáns egyszerűséggel kifejtett következtetésre jutnak, hogy az emlékezetes ötleteknek hat alapvető tulajdonsággal kell rendelkezni: legyen egyszerű, váratlan, konkrét, hiteles, legyen érzelmi hatása és legyen történet köré építve.
88. oldal
A minőséget sokszor nem az biztosítja, hogy mit gyömöszölünk bele egy prezentációba, hanem az, hogy mit hagyunk ki belőle. Ehhez kreativitás és bátorság kell. De jó, ha tudjuk, hogy a szíve mélyén egész hallgatóságunk abban reménykedik, hogy kreatívak és bátrak – azaz egyszerűek és érthetőek leszünk.
54. oldal
Jobb, ha a prezentáció készítésének kezdeti szakaszában olyan távol kerülünk a számítógéptől, amennyire csak lehetséges. Alapvető hiba, hogy az emberek java része a monitorra meredve gondolja végig készülő előadása tartalmát és formáját. Mielőtt belevágnánk a prezentáció készítésébe, az összképet kell látnunk, és meg kell határoznunk a kulcsüzeneteinket is. Ez szinte lehetetlen nyugodt, koncentrált elmeállapot nélkül, amit a számítógép előtt ülve aligha fogunk elérni.
57. oldal
… véget kell vetnünk a gyenge PowerPoint-diaképek és a monoton előadások rémuralmának.
