!

Ida regénye 460 csillagozás

Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye
Amazon
Book and Walk 399 Ft
Publioboox 395 Ft
1 2 3
Régikönyvek.hu 576 Ft-tól
Könyvtár

A félárva, zárdában nevelkedett Idának az apja, Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson. A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát, s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális házasságukat egy esztendő múltán felbontják…

Eredeti megjelenés éve: 1924


Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Ó Ida · Balogh Csaba · Balogh Jolán · Ó Péter


Hirdetés

Kedvencelte 156

Most olvassa 20

Várólistára tette 173

Kívánságlistára tette 55

Kölcsönkérné 5

Elcserélné vagy eladná

>!
800 Ft ★★★★★ Eladó
Marischka könyve Gárdonyi Géza: Ida regénye
>!
1.000 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
Blissenobiarella könyve Gárdonyi Géza: Ida regénye
>!
1.000 Ft ★★★★★ Eladó
anikoszabo könyve Gárdonyi Géza: Ida regénye
>!
350 Ft ★★★★★ Eladó
xueyouyou könyve Gárdonyi Géza: Ida regénye
>!
600 Ft ★★★★★ Eladó
Mul könyve Gárdonyi Géza: Ida regénye

Kiemelt értékelések

+
>!
Sárhelyi_Erika I
Gárdonyi Géza: Ida regénye

Ez a könyv édes, édes, édes! De nem gejl, szirupos, mézsűrű, hanem mint a friss tejszín – lágy és könnyű. Bájosan romantikus, kedves, még a mai asszony- és lányszíveknek is. Mert szerintem ez inkább női olvasmány, mint férfiregény – már ha lehet ilyen különbséget tenni. Merthogy csipke és porcelán ritkán dobogtatja meg a férfiszívet. Hacsak nem festőművész, akit épp Balogh Csabának hívnak, és nem mellékesen békebeli úriember az illető :)

+
>!
gab001 P
Gárdonyi Géza: Ida regénye

Az Egri csillagokat többször olvastam, s nagyon szeretem, mégsem mertem eddig mást olvasni Gárdonyitól. Most végre eljött az idő, s a könyv tökéletes választásnak bizonyult a folytatáshoz, mert teljesen elbűvölt. Tetszett a felépítése is. A történet a közepén kezdődik, majd megismerjük Idát és ezzel együtt az előzményeket is. Aztán végig azon szorítunk, hogy végre fény derüljön azokra a dolgokra, amikről mi már tudunk. Közben nagyon megszerettem a szereplőket és sokat megtudtam arról, hogy a festők hogyan látják a világot. Az író ugyan egészen részletesen meséli el az eseményeket, mégsem vontatott. Szép történet.

2 hozzászólás
+
>!
havas
Gárdonyi Géza: Ida regénye

Hőhőhőőőő :D
Ez nem semmi, kérem. Apróhirdetés útján házasodni. Vagy mégis lehet ez valami? Hát persze: mi más, mint házasság :D:D?
Gyönyörű a nyelvezete a könyvnek! Amivel bajom volt, az a fránya álszemérmesség, a (látszat)kényeskedés, az álszigorlat(?)…
Idácskának szerettem volna megsúgni, hogy nem ám ő a húsvéti pirostojás. Na, de Balogh úr, kegyedről jobb ha zárva maradnak ajkaim, különben olyat mondanék, hogy életed végéig festhetnéd a múzsa halálát…

Nem is tudom, no. Szerintem ez nem lányregény, hanem elgondolkodtatós-mondanivalós-üzennivalós cuki könyvecske, merhogy, tetszik tudni, manapság is mitől döglik sok légy. Izé, akarom mondani, manapság is (azért) mennyi lehet az aránya a szereteten alapuló házasságoknak(?). (Ilyenkor jut eszembe, hogy nulla vagyok matekből, valamint, hogy fogalmam nincs miről beszélek, mert nem vagyok abban a cipőben)

Tetszett. Üdítő őszi napokra :)

11 hozzászólás
+
>!
mama_gold
Gárdonyi Géza: Ida regénye

Nagyon szerettem Idát és a regényt is :) Remek alkotás…hogy ez eddig hol bujkált előlem? :o
Annak idején a kötelező olvasmányokkal szinte elrettentették a gyerekeket a magyar íróktól…nem kedveltem Gárdonyit. De úgy tűnik vagy én értem meg rá vagy ő nem csak Egri csillagokat írt :)
A lényeg, hogy aranyos páros voltak Csabával, annyira szorítottam értük. Ida egy igazi naiv kislány volt, ami persze a zárdalbeli élete után nem is furcsaság.

Érdekes gondolatok:
„Akik egymáshoz illők, az az igazi pár. Azt nem más választja meg. Az érzés választja meg, jó asszony, az a szent mágnestű, amit Isten a szívekbe tett.”
„Ahogy az emberi test nem test lélek nélkül, a ház se ház asszony nélkül.”
„Természet rendje szerint való, hogy minden nőnek férje legyen. Amíg nincs, keresse. Ha talált, magához bilincselje.”
„Ahányszor egybekel valakivel, mindig arra szerződik, hogy ameddig szeretik egymást. Azontúl pokol a házasság.”
„A sírás nem egyéb – mondta hidegen –, csak tehetetlenségünk érzésének a nyomása a szemünk idegeire.”

Jaj, nagyon élveztem, még, még Gárdonyit!

1 hozzászólás
+
>!
Csoszi P
Gárdonyi Géza: Ida regénye

Sok-sok évvel ezelőtt, még középiskolásként olvastam Ida regényét. Csak arra emlékeztem, hogy nagyon tetszett. A véleményem azóta sem változott. Teljesen magával ragadott ez a remekmű. Igazi szívet melengető történet, és Gárdonyi gyönyörűen ír. A regény nyelvezete igazán élvezetes. Mindenkinek jó szívvel ajánlom ezt a könyvet.
A két főszereplő nagyon szimpatikus volt, bár Idát egy kissé merevnek tartottam, ami nem csoda, hiszen élete nagy részét zárdában, apácák közt töltötte. Csaba talpig úriemberként viselkedik. Tartja magát a felállított szabályokhoz a házasságukat illetően. A családi birtok megmentése érdekében képes pénzért házasodni, ám emiatt folyamatos lelkifurdalás gyötri.

++
>!
theodora 
Gárdonyi Géza: Ida regénye

Lassabb tempójú regény, mint amilyeneket manapság megszoktunk, de jó belemélyedni Ida és Csaba világába, ahol az apró gesztusok is nagy jelentőséggel bírnak és szép lassan kibontakozik előttünk a két ember vonzalma.

1 hozzászólás
+
>!
Julos
Gárdonyi Géza: Ida regénye

Bevallom, mindössze azért olvastam el, mert a kedves magyartanárom ezt adta fel kötelezőolvasmánynak, de csak áldani tudom őt érte, mert nagyon tetszett.
A történet viszonylag gyors folyású és kidolgozott, minden kis eseményfoszlánynak jelentősége van, valamint Gárdonyi könnyed, kellemes stílussal ír.
A szereplők nem nőttek különösebben a szívemhez, kivéve ugye Csaba, de hát őt ki ne kedvelné meg a történet során? Bár nem sok közöm van a festészethez, az ő beszámolói ezzel kapcsolatban még engem is lekötöttek. Bár az elején még kifejezetten undoknak látszott, de az igazából csak Ida, meg az értelmetlen feltételi miatt volt.
Ja igen, Ida. Annyira bosszantott a félreértéseivel, meg az „idegenek vagyunk!” mániájával! (A ma népszerű könyvek „idegesítsük-az-olvasókat-hihihi” főhősnői biztos nagy példaképüknek tekintik őt.) Ennek ellenére -vagy pont emiatt- Idát rendkívül hitelesnek találtam, egy-egy gondolatával, megjegyzésével megláttam magamat benne, és úgy gondolom, helytállna akár a mai tizenéves lányok között is.

+
>!
ggizi
Gárdonyi Géza: Ida regénye

Ez egy igazán életszagú, vagyis se nem rózsaszín, se nem habos-babos történet, amely hűen hozza a kor jellegzetességeit: a kártyán zálogosított birtokokat, az eladósorban lévő lányok kiszolgáltatottságát, a jó hírnév érzékenységét, és nem utolsósorban a móringokat és az üzleti alapon kötött házasságokat. Nagyon szeretek ebből a korból olvasni (főleg azzal a megnyugtató tudattal, hogy szerencsére nem ide születtem bele), és bár kicsit zavart Ida ragaszkodása az idegenek formulához, Gárdonyi nyelvezete nagyon kedvessé és élvezhetővé varázsolta a történetet.

(Mondjuk azt fel nem foghatom, hogy egy ilyen hirdetéssel és egy ilyen apával (!!), hogyan lehetett Ida ennyire mázlista, hogy épp Csabával hozta össze a sors…)

+
>!
ptagi P
Gárdonyi Géza: Ida regénye

Hosszú ideje nem olvastam magyar szépirodalmat. Talán ez is tette – bár nem akarom elvitatni Gárdonyi érdemeit – hogy újra rácsodálkoztam a magyar nyelv szépségeire. Mert azért mégis más, ha az ember az anyanyelvén ír, mintha fordít…
Minden egyes jelzőnél, hangutánzó, hangfestő szónál megmelegedett a szívem, mert Gárdonyi nem bánik éppen szűkmarkúan velük. A nyelvezet, a stílus annyira magával ragadott, hogy egy gyenge pillanatomban megfordult a fejemben,hogy az Egri csillagokat is újraolvasom tőle :)

Maga a regény bekerül a kedvencek közé. Az a finomság, a lélek apró rezdülései, amely a kisasszonyban és a művészben egyaránt megvannak, igazán szerethetővé teszik a történetet. Egyetlen sorát sem untam, sőt ellenkezőleg! (azért utolsó pillanatban mindig sikerült leugranom a megfelelő megállóban a járművekről :P )

Ha még élne Gárdonyi, azt mondanám neki – saját szavait kölcsönözve-kifordítva – hogy máskor is kövessen el ilyen ostobaságokat…


Népszerű idézetek

+
>!
Lahara SP

A könyvesbolt kirakatában látta, hogy csupa regény. Kedve lett volna mindjárt be is lépni, de érezte, hogy nem elégedne meg eggyel: tízenkint veszi ő majd, s a cseléd hozza mögötte haza.

90. oldal

+
>!
Izolda ×+SP

(…) ökör vagyok! És bivaly vagyok! És szamár vagyok! És egy egész állatkert vagyok!

302. oldal

1 hozzászólás
+
>!
Dün ×SP

– A sírás nem egyéb – mondta hidegen –, csak tehetetlenségünk érzésének a nyomása a szemünk idegeire.

Kossuth Kiadó, 2007, 212.o.

Kapcsolódó szócikkek: sírás
+
>!
worsi A×SP

Vajon boldogok-e a fák, mikor virágzanak?

148. oldal (Kincses könyvek, 1964-es kiadás)

+
>!
Enola87 P

Akik szeretik egymást, keresik egymást. Ha a szél kétfelé fújja őket, térden is visszamásznak egymáshoz. Ha tengert vetnek közéjük, a lelküket küldik által a tengeren: levélben találkoznak.

268. oldal

+
>!
Or_Sheet

Sötétben állunk néha, magunk se tudva, hogy kerültünk belé. Csak meresztjük a szemünket, csak tapogatódzunk, bizonytalankodunk. És a szívünk hüledez.
– Merre?
S véljük, hogy semerre.
Csak tapogatódzunk. Lépünk. Meg-megállunk vakul. Fejünk felett talán kőszikla csügg? Lábunk előtt talán farkasverem vagy szakadék tátong? Talán kígyóra lépünk? Szívünk remeg, mint a nyárfalevél.
– Istenem!…
De mennünk kell, hogy kijussunk valamerre. Hát lépünk, bizonytalankodunk tovább és tovább. Az iránytalanságban. Vakon. Dermedezve. Tapogatódzva. Szemünket olykor könny önti el. Szívünket olykor elszorítja az aggodalom. Aléldozunk.
– Hova jutok?!
S nem érezzük a sötétségben, a bizonytalanságban, a veszedelmek között, a Halál el-ne-csússz ösvényén, nem érezzük, hogy egy láthatatlan jóságos kéz van a kezünkön. Vezet.

+
>!
damaru

Mindent lehet mellékesen, csak művészetet nem. Vagy teljes lélekkel, vagy sehogy.

11. oldal, 1. rész, 1. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Balogh Csaba
1 hozzászólás
+
>!
Sárhelyi_Erika I

Mentül igazabb a szó, annál kínosabb a hallása.

257. oldal (Akkord Kiadó)

+
>!
hóvirág P

– Miért nem szól, ha fixírozzák?
Ida vállat vont.
– Nem tudtam, hogy szóljak-e. Nekem bizony kellemetlen volt.
– Hát máskor azonnal szóljon.
– De hát minek? Mit tehet vele?
– Mit? Azt, hogy pofon ütöm.

3. rész, 5. fejezet

2 hozzászólás
+
>!
Sárhelyi_Erika I

A szeretet a laterna magica! A szeretet a mindent arannyá változtató csodaláng. A láng heve a gyönyörület. A gyönyörületet kincsünknek érezzük, tehát mentjük az elmúlástól. A festő menti festékkel, a költő tollal. A képnek az a része mesteri. A könyvnek az a lapja halhatatlan.

310. oldal (Akkord Kiadó)


Hasonló könyvek címkék alapján


Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is