A mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául.
A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen.
A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17–18-án (38 ostromnap után) – feladva a további hadakozást – visszavonulnak és eltűnnek a vár alól.
Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Címkék
Most olvassa
Várólistán
Kívánságlistán
Elcserélné vagy eladná
Top értékelések
durva. még olvasni sem tudtam, vagy épphogy, mert akkoriban elalvás előtt még könyörögtünk nővéremmel, hogy olvassanak fel nekünk… na és az egri csillagok akkor nagyon bejött: vicuska, gergő, jumurdzsák, gyaur kutyák, titkos alagutak, várak, hol vicces volt, akkor ment a viháncolás (és hogy még egy fejezetet csak még egyet, kéérlek.) hol pedig valami kaland, olyankor másnap nagyszüleimhez menet lakaszaboltunk mindent, ami az utunkba került. egyszer ez nem volt elég, mikor a végére ért anya, kezdhette is előről. majd megkérdezem, hányszor, legalább öt-hatra tippelek.
(biztos tetszett a mesék után, hogy végre egy regény jó sok szállal)
később magamtól is olvastam párszor, furának tartottak akkor.
Néhányszor már olvastam, de valahogy annyira a film van a fejemben. Mondjuk mindkettő szeretős. Az apróbb bakik meg egyenesen a zamatát adják. … mármint a filmnek.:)
ha valamit, akkor ezt a könyvet igazán utálom. nem azért, mert műveletlen paraszt vagyok (akkor mit keresnék a molyon), hanem mert unalmas, monoton, és nagyon hosszú. néhány rész le tudott kötni, de egyszerűen borzasztó. tudom, hogy Gárdonyi rengeteg időt és munkát fektetett bele, hogy nagyon hiteles, és ilyen szempontból tökéletes mű, de élvezhetetlen. és nem egy hatodikos (11-12 éves) gyerek kezébe való.
Szerintem ezt a kötelezőt nem lehet nem szeretni
Az egyik legjobb regény. Háromszor olvastam, és mindig végigizgultam.
Alap. Nagyon élveztem.
A Nagy Könyv választáskor végiggondoltam, mi lehet a magyaroknak olyan, mint az angoloknak a Gyűrűk Ura: népszerű és monumentális egyben. Bejött.
Túl hosszú. Lőnek, falaznak…
Gergőt és Vicuskát imádtam, és az eleje nem is kezdődhetne jobban és kedvesebben. De ezt újra kéne írni inkább. Gárdonyi vagy nem, akkor is.
Én gyerekként mindenkivel ellentétben pon,hogy élveztem ezt a kötelezőt és izgultam mi fog következni.
Ha jól emlékszem elég nyögvenyelősen ment az olvasása annak idején. A lányomnak nemrég volt kötelező és Ő is küzdött vele rendesen. Ha erről a történetről van szó akkor a film van a fejemben, annak szereplőivel, képeivel, Sinkovits Imre hangjával, az ismert bakikkal…
Top idézetek
Te, aki otthagyod biztos hajlékodat, puha párnádat, minden kincsedet, hogy a halál erdején át alakoskodjál át veszendő szeretteidhez! Te, aki lebujdosol a föld mélységébe, te, aki gyönge karoddal akarsz át-áttörni a falon, amelyre fegyveres fenevadak százezre üvölt tehetetlenül! Te, aki nem ismered a lehetetlent, ha arról van szó, akit szeretsz, ha együtt kell szenvedned, meghalnod is vele – csodállak téged, asszonyi szív!
Diák Kiskönyvtár sorozat, Diáktéka Kiadó, 406. o.
A fának nem fáj, ha letörik a virágát, ó, de az anyai szívet fájdalomból gyúrta a Teremtő.
A teljes könyv
Külső linkek
Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el
Hasonló könyvek címkék alapján
- Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
- Gárdonyi Géza: Isten rabjai
- Umberto Eco: A rózsa neve
- Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
- Jókai Mór: Az arany ember
- Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
- Móra Ferenc: Rab ember fiai
- Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
- Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
- Stendhal: Vörös és fekete
Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik
- Fekete István: Tüskevár
- J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
- Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
- Szabó Magda: Abigél
- Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
- J. K. Rowling: Harry Potter és a Félvér Herceg
- George Orwell: 1984
- J. K. Rowling: Harry Potter és a Tűz Serlege
- J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
- J. K. Rowling: Harry Potter és a Halál ereklyéi






















