„A szép Remedios… soha nem tudta meg, amíg e világban élt, hogy megmásíthatatlan sorsa, a lázító nőiesség mindennapos katasztrófát jelent. Valahányszor Ursula tilalmát megszegve az ebédlőbe lépett, páni kétségbeesésbe sodorta az idegeneket. Nagyon is szembeötlő volt, hogy a durva ing alatt teljesen pucér, és senki sem látta be, hogy nem kacérságból borotválja kopaszra tökéletes fejét, s az sem bűnös kihívás, ha a meleg miatt szemérmetlenül feltárja a combját, vagy ha élvezettel szopogatja az ujjait, miután puszta kézzel a szájába rakta a falatot. Azt viszont egyik családtag sem tudta, amit az idegenek tüstént érzékeltek: a szép Remedios valami izgató levegőt, kínzó fuvallatot áraszt, amely órák múlva is érződik mindenütt, ahol megfordult. Szerelmi viharokban edzett férfiak, akik a világ minden próbáját kiállták, megesküdtek rá, hogy még soha nem éreztek olyan gyötrő vágyat, mint amit a szép Remedios természetes szaga vált ki belőlük."

Címkék
Most olvassa
Várólistán
Kívánságlistán
Elcserélné vagy eladná
Top értékelések
Ó, a földet, azt muszáj volt utána megkóstolni.
Olyan jó ez a könyv, minden mondata, mint a gyöngy, élvezet a szemnek és a léleknek. Gurulnak, csillognak, koccannak, a lánc pedig, ami belőle születik maga a tökéletesség.
Számomra a legnagyobb értéke, hogy egy örök darab. Ha végigolvassa valaki, akár rögtön újrakezdheti, ugyanúgy lebilincsel. Nincsenek lelőtt poénok, megfejtett rejtélyek vagy leleplezett gyilkosok, amelyek miatt a második-sokadik olvasat kevesebb, mint az első (még a szereplők neveit sem lehet megjegyezni).
Ha egy lakatlan szigetre csöppennék, ezt a könyvet biztos, hogy magammal vinném (persze a Praktikus Tanácsok, Ha Valaki Egy Lakatlan Szigetre Csöppen címü zsebkönyv mellett…).
Ez az a könyv, aminek a hangulata, a filozófája beépül az emberbe. Az emberi lét tragédiája, folyamatossága, a világ megmásíthatatlan törvényei jutnak róla eszembe. Felejthetelen, mert a részemmé vált.
A legeslegszebb történet. A legnagyszerűbb mesék egyike. Ez az irodalom lényege, a mese, az emberek tanítása anélkül, hogy ezt tudatnánk velük. Márquez megcsinálta.
Most erről mit mondjak?! Egy egész világ benne van. Meg az olvasó is. GGM mesélő tudománya teljesen elröpít valahová, ahol jó lenni, hiába küzdés és nyomor az élet, akkor is varázslatos. Csak ki kell várni a végét, hát száz év nem olyan sok, főleg úgy, ha olvasva megtörténik mondjuk pár óra alatt. Aztán már kezdhetjük is az egészet elölről. (nálam a top10 része)
Szilárd meggyőződésem, hogy ezek a dél- amerikai írók mind egy szálig betűmenésben szenvednek. A könyvet felütve első élményem az volt, pokoli sok időre lesz szükségem, hogy átvágjam magam a tömör betűrengetegen, amit még szóközök is ritkán szakítanak meg, nemhogy fejezetek, és olvasás közben nem árt magam mellett tartsak egy szabvány ákettes lapot, a regény lapjain számolatlanul születő és elhulló, három név variációjával megalkotott szereplők okán.
Végül is cirka másfél hét alatt végeztem, ami sokat elmond Márquez mesélői tehetségéről – ha mást nem, hát annyit, hogy nehéz szabadulni a bűvköréből. Mivel erről a könyvről már mindent ellelkendeztek, amit csak lehet, csak annyit tudok hozzáfűzni rosszmájúan, hogy számomra kicsit olyan, mint a hullámvasút: hirtelen magasba ránt, hogy utána rögtön lehajítson az unalomba, pont, mikor már kezdeném élvezni. Muszáj lesz újraolvasni.
Nem biztos, hogy az a lényeg, hogy az egész családfát kívülről fújd. Én a könyvből áradó életrérzés miatt szeretem nagyon ezt a könyvet, ahogy Marquez minden művét is.
Fantasztikus olvasmány. Márquez stílusa magával ragadó, az élet legegyszerűbb dolgairól is lebilincselően ír. Mindig hálás leszek a páromnak, hogy ajánlotta és megismerhettem általa :)
IMÁDOM!
A közepe felé azért csináltam egy családfát, hogy ki kinek a rokona, de még ez is olyan szórakoztató volt. :)
Top idézetek
Oly módon támadt fel bennük a régi szenvedély, hogy nem is egyszer, asztalhoz ülve, csak összenéztek, s aztán szó nélkül újra lefedték a tálakat, és bementek a hálószobába, elpusztulni éhen és szerelemben.
277.o (Magvető)
Nem értette, miért kellett annyi szó, hogy megmagyarázza, mit érez az ember a háborúban, amikor egyetlen szó is elég: félelem.
280
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Csakugyan megjárta a halált, de visszajött, mert nem bírta elviselni a magányt.
47. oldal
Ez tehén: minden reggel meg kell fejni, hogy tejet adjon, a tejet pedig fel kell forralni, majd kávét kell bele önteni, hogy tejeskávé legyen belőle.
45. oldal
Mindketten egyszerre ébredtek rá, hogy ebben a szobában mindig március van és mindig hétfő, s ekkor megértették, hogy José Arcadio Buendía nem is volt olyan bolond, mint ahogy a család mondta, hanem az egyetlen, akinek elég esze volt felismerni azt az igazságot, hogy az időt is érhetik zökkenők és balesetek, miáltal darabokra törhet, és otthagyhatja egy szobában valamelyik örök szilánkját.
378.o (Magvető)
Amarantát annyira piszkálták Fernanda selypegései és finomkodó körülírásai, hogy mindig csak madárnyelven beszélt előtte:
– Evez mévég vakkor ivis fövölhuvúzzava avaz ovorrávát – mondta –, hava savajavát magava szavarivik.
Fernanda, akit bosszantott a tréfa, egyszer megkérdezte tőle, hogy mit mondott – Amaranta válaszában aztán nem volt selypegés vagy finomkodás:
– Azt, hogy neked még a seggedből is böjti szelek fújnak.
191-192. o. (Magvető)
Amaranta, aki a ruhákat rakosgatta a útiládába, azt hitte, hogy az anyját skorpiócsípés érte.
– Hol van? – kérdezte rémülten.
– Micsoda?
– A féreg – mondta Amaranta.
Ursula a szívére bökött:
– Itt.
275.o (Magvető)
No hiszen – mondta –, le is foshatná magát a világ, ha az emberek első osztályon utaznának, az irodalom meg a poggyászkocsiban. – Ezek voltak az utolsó búcsúszavai.
Abban a meggyőződésben, hogy nincs a földnek még egy pontja, amely jobban rá lenne szorulva Isten eszméjének vetőmagjára, elhatározta, hogy ott marad egy hétre, megkereszteli a körmetélteket és a pogányokat, törvényesíti a vadházasságokat, és feladja az utolsó kenetet a haldoklóknak. De a kutya sem törődött vele. Az emberek azt mondták, hogy hosszú évek óta jól megvannak pap nélkül is, a lélek dolgait közvetlenül Istennel inzétik el, és leszoktak a halálos bűnökről.
77. oldal
Külső linkek
Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el
Hasonló könyvek címkék alapján
- Heinrich Böll: Biliárd fél tízkor
- Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején
- John Galsworthy: A Forsyte saga
- Karel Čapek: Harc a szalamandrákkal
- Isabel Allende: Kísértetház
- Borisz Paszternak: Zsivago Doktor
- Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger
- Henryk Sienkiewicz: Quo vadis
- Virginia Woolf: Orlando
- John Steinbeck: Érik a gyümölcs
Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik
- Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején
- Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
- George Orwell: 1984
- Szerb Antal: Utas és holdvilág
- Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
- J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
- Szabó Magda: Az ajtó
- Charlotte Brontë: Jane Eyre
- Emily Brontë: Üvöltő szelek
- Jane Austen: Büszkeség és balítélet























