Dr. lemhényi Gábor Áron az 1848-as székely ágyúöntő szabadsághős családjából, Kaposváron született 1911. április 20-án. 1982. december 28-án a nyugatnémetországi Saarbrückenben halt meg. Jogi diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg. 1933-tól 1944. március 19-ig a budapesti 8 Órai Újság és a Reggel munkatársa. 1941-ben haditudósítóként a szovjet fronton szolgált és megírta Túl a Sztálin vonalon" című könyvét. 1944. december elején átmegy a fronton Debrecenbe. Itt a Magyar Vöröskereszt főtitkára lesz. Ebben a minőségben 1945. júliusában vöröskeresztes delegációt vezet a magyarországi és romániai hadifogolytáborokba. Röviddel visszatérte után, 1945. augusztus 7-én a budapesti Szentkirályi utcai hivatali helyiségéből viszik cl. Szovjet katonai bíróság halálra ítéli, de a Legfelsőbb Szovjet Bíróság öt évi kényszermunkára és életfogytiglani száműzetésre változtatja. 1960-ban tért vissza Magyarországra. 1960–1962-ben az Ország-Világ hetilap lomunkatársa, majd az… (tovább)
Az embertől keletre (Szibériai trilógia 1.) 2 csillagozás
Kedvencelte 1
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 6
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Lemhényi Gábor Áron a 30-as években „befutott” újságíró volt, 1941-ben haditudósítóként az orosz fronton szolgált és megírta a Túl a Sztálin vonalon című könyvét. Emiatt a könyv miatt -ami állítólag még Sztálin haragját is kiváltotta-, a Szovjet Legfelsőbb Bíróság először halálra, majd öt év kényszermunkára és örökös száműzetésre ítélte. Az örökös száműzetés, zömében a Szovjetunió közép-ázsiai területén 1960-ig tartott, ennek a 15 évnek a történetét meséli az író, nem is egy, hanem három könyvben. Ez a kötet mind a három regényét tartalmazza.
Bár jó néhány könyvet olvastam a Gulagról ez könyv mégis valahogy más volt mint a többi! Nehéz összehasonlítani, mondjuk Szolzsenyicinnel vagy Rózsás Jánossal, nem is mondom, hogy jobb vagy rosszabb náluk… Talán az író újságírói mivoltából adódhat,a jobb megyfigyelőképesség, nyersebb fogalmazás mód, valahogy jobban látja az összefüggéseket mint egy átlagember, „átlagíró”.
Számomra a legtöbb érdekességet a harmadik könyv az Évszázados emberek tartalmazta, ez a könyv már a Szovjetunióbeli „szabad életről” szólt, a szibériai Barzas városában élt száműzöttként 1950-60 között. A szabadság nyugat felé az Uralig tartott. (néhány levelet már válthatott az itthoniakkal) Ez a regény azért is kuriózum számomra, mert az 50-es években Szibériába száműzöttek életéről én még semmilyen könyvet nem olvastam. Ezek az emberek kényszerlakhelyen élő „szabad emberek” voltak, oroszok, volgai németek, balti államok lakói, a lágerekből szabadultak, gyakorlatilag ők népesítették be Szibériát. Sokat megtudhatuk életükről még Sztálin alatt, milyen hatással volt életükre Sztálin halála, vagy a magyarországi ’56-os forradalom. Eddig elképzelhetetlen volt számomra, hogy még ebben az elszigetelt, távoli, sokszorosan ellenőrzött világban is ilyen érzelmeket váltott ki a Magyar Forrradalom.
Talán a legjobb könyv a „Gulag témában”, a magyar nyelven íródottak és magyar vonatkozásuak közül biztosan.
Megpillantottam a polcomon e háromkötetes, régebbi antikvár szerzeményt. 1980-as kiadás, az USA-ban nyomták, a FSZEK-ből selejtezték le szinte hibátlan állapotban. Rózsás János neve talán jobban ismert, Gábor Áronról hallani sem lehetett. Méltatlanul elfeledett, kiváló könyv. Akárcsak a Keserű ifjúság, ez is csupán egyetlen kiadást ért meg itthon, csaknem negyedszázada. Legalább akkoriban még nem 500-1000 példányban nyomták az ilyen könyveket, így aztán még ma is levadászható 1-2 antikvár példány. Máskülönben hozzáférhetetlen.
Népszerű idézetek
Magyarországról csak rövid híreket közöltek az újságok. Rákosi Moszkvába érkezett, Rákosi elutazott, szovjet szaktanácsadók megkétszerezték a magyar acéltermelést, Kubanyban magyar parasztok tanulmányozzák a szovjet mezőgazdaság sikerét, a magyar nép határtalan lelkesedéssel ünnepli a felszabadulás évfordulóját, a magyar dolgozók saját kezükbe vették az üzemek vezetését, Magyarország hű tagja a szocialista népcsaládnak. Egyetlen sorukat sem hitte el, mégis helyeselt, amikor az oper-ezredes, a kommendant vagy Batyjuk megjegyezte, jól mennek nálatok a dolgok. Néhány év alatt eléritek a szovjet szintet.
544. oldal
…a bemondó elcsukló hangon jelenti: meghalt Joszif Visszárionovics Sztálin. A népek mélységes gyásszal állják körül a halottas ágyat.
Éljen dörren, sapkák repültek az égnek. A rabok felugrottak, összeölelkezve, sírtak-nevettek. Egy kis tolvaj vidám gyerekhangon kiáltotta, megdöglött…éljen a szabadság.
581. oldal
A Bloknot agitatora hivatalosan kötelező olvasmány, valóságban közkedvelt cigarettapapír márka. Ingyenesen eljut a legeldugottabb tajgai melegedőbe is. Elseje táján a brigádok figyelmeztetik Polgárt, el ne feledje a papírt. Úgy számoljon mindenkire jusson egy példány. A többi már világos négyrét hajtva kétszázötvenhat cigarettára elég egy füzet. Egy hónapi papír szükséglet.
653. oldal
Párttörténelmet magolok és szórakozom. Sokszor alig tudom visszatartani a röhögést, de vigyázni kell. Az a két vastagnyakú a fal mellett bikavadítóan vörös és ne adj Isten meglássák, hogy bibliájuk milyen szórakoztató olvasmány. Neked is ajánlom, mert itt a lágerben érti meg az ember, milyen emeletes hazugság folyik ebben az országban.
302. oldal
Ha belepusztulok sem mondok le arról, hogy olyan nyelven gondolkozzam, amelyre anyám tanított és amely nélkül nem foghatom fel mi történik körülöttem. Anyanyelvem nem csak dallamos, szép muzsika, hanem az egyetlen lehetőség, hogy megtaláljam a fogalmakat melyek útbaigazítanak. Csak magyarul érzem mi helyes, helytelen, emberséges, embertelen, keresztényi, vagy istentelen.
487. oldal
A sorozat következő kötete
 | Szibériai trilógia sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Horváth István: Bűnhődés bűntelenül ·
Összehasonlítás - Galgóczy Árpád: Fények a vaksötétben ·
Összehasonlítás - Menczer Gusztáv: A gulág rabtelepei ·
Összehasonlítás - Ézsiás Erzsébet: A hit pajzsa 98% ·
Összehasonlítás - Kuncz Aladár: Fekete kolostor 90% ·
Összehasonlítás - Pallavicini-Andrássy Borbála: Pallavicini-Andrássy Borbála kitelepítési és 1956-os naplója ·
Összehasonlítás - Szenes Erzsi: A lélek ellenáll ·
Összehasonlítás - Bíró Sándor: A „Mátrai” Lovagrend ·
Összehasonlítás - Lőrincz László: Szibériai priccseken ·
Összehasonlítás - Szerencsés Károly: Tizenhárom életrajz ·
Összehasonlítás