Két fiatal lány, akinek otthon mindene megvolt, nekivág a nagyvilágnak, kiégetten és céltalanul. A kósza hírek, a ködös illúziók nyomán indulnak el, és csakhamar megtorpannak a kiábrándtó valóság előtt. Merre visz az útjuk, zsákutcába-e vagy a visszaváró otthon felé, elérik-e a boldogságot, amelynek tartalmát önmagukban nem találták meg – erre keres feleletet G. Szabó Judit ember- és életismerettel megírt regénye.
Most boldog vagy? (Judit 2.) 35 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1977
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Kapcsolódó zóna
Kedvencelte 5
Most olvassa 1
Várólistára tette 24
Kívánságlistára tette 14
Kölcsönkérné 2
Kiemelt értékelések
Nagyon érdekes könyv volt. Az első öt fejezet nagyjából ifjúsági regénynek tekinthető, azon belül is a rázósabb fajtából, onnantól viszont egy road movie-ba oltott emberi dráma bontakozik ki. Nem egészen értettem, hogy a két főszereplő hova fut a vakvilágba, miután kiderül, hogy a két barátnőjük cserbenhagyta őket. Miért nem fordultak vissza? A regény vége nem tetszett, lezáratlan cliffhanger, nem ad megnyugvást az olvasó lelkének az egyre zaklatottabbá váló utolsó fejezetek után.
Az elején azt hittem, szintén egy könyv a Hárman a szekrény tetején sorozatból, de már az első fejezet közepe felé (meg kell hagyni, elég hosszú fejezetek voltak) rájöttem, hogy nagyon félrenyúltam a könyvtárban. Ez bizony nem gyerek könyv! Szüzesség megtartása kerül még az elején a középpontba és még a koszosan hagyott edényeken röhögnek a főszereplő Judittal a barátnők, aztán hirtelen egy abortusz, pasizás ezerrel, anyuka sír, apuka káromkodik, kiderül apuka is elég sok lánnyal volt mindenféle viszonyban… Aztán Olaszország, disszidálás, menekült táborok higiéniája, maffia-ügyei (te jó ég! És én még pöttyös könyvre számítottam!), megkeseredett táborlakók (talán ma is íródik egy hasonló könyv egy hasonló sorsú szíriai nő tollából?), de a sötét gondolatok felhői felett, felfénylik Magyarország, ahol visszavárnak!
Nahát és ez a borító se passzol, egyáltalán…
Nagyon kíváncsi volnék, hogy akkor, mikor a hetvenes években megjelent ez a könyv, hogyan fogadták? Mert G. Szabó Judit nem keni el a dolgokat, beleáll, kimondja.
Judit, a főszereplő, akit egy lóbaleset után gerincre fektetve hagytunk ott az első kötet végén, azóta már az érettségire készül, és egészen más típusú gerincre fektetések járnak az eszében. Ahogy az ikertestvérének, Áginak is. Most talán még jobban előjön a két lány különbözősége.
A regény nagyjából azt mutatja meg, milyen az, amikor a tizen-éveink végén ránk szakad a „merre tovább?” érzése. Egyszerre útkeresés és tettvágy. És persze tévedések sora, hiszen tapasztalat nem társul mellé.
Imádom G. Szabó Juditot és ez a könyve érintett meg a leges legjobban, valószínűleg legalább hatszor is olvastam. Szeretném ha lenne saját példányom is belőle, emlékszem, kis/kamaszként olvasva nagyon nagy hatással volt rám, milyen naturalista és érzékletes módon írja le a felnőtté válást, azt hogy a testvérpár hová jut és honnan indul. Nagyon jól ért az írónő a fiatalok nyelvén, hozzám nagyon közel állt ez a könyve is.
Az utolsó hozzászóló szavai igazak, ez bizony a maga 224 oldalából 80 oldalnyi szocialista propaganda. Ne mondja már mindenki, hogy így járt a hetvenes években, ha átjutott a határon! Nem volt kötelező k…ának lenni, bár nyilván Olaszország felé ebből az okból vették az irányt akkoriban (most is), és nem a velencei karnevál, meg a római divathetek miatt. Egy erkölcsmentő könyv, mely azt sugallja: Helló lányok, ne menjetek Olaszba, mert vagy éhezni, fázni fogtok, vagy a maffia kiárul benneteket kilóra a férfiaknak. Nem mindenki Cicciolina! Másrészt, ő pl. sosem sírt az miatt, hogy milyen szörnyű volt Itáliában az élet. Pedig kapta rendesen a kalbászt, nem is csak kilóra. Adott a két testvér, akiknek mindene megvan… Már ha a minden két szoba összkomfort, valamelyik pasaréti lakótelepen – mindhalálig a szülőkkel. Ki az, aki nem vágyik többre?! Pláne, ha az igazi anyjuk Ausztráliába hívja a főszereplőinket, sajnálkozással és szeretettel. Ági olyan fajta idióta, aki nem is tudja, hogy mennyire primitív, abszolút neveléshiányos, emocionális intelogenciával nem rendelkező lény. Lehetne akár 21. századi is, hiszen a mai lányok hajadon korban csaknem mind ilyenek (tisztelet a kivételnek!). Jutka is örökölte nőcsábász apja egykori vonásait, de kevésbé koncentrál a testiségre, mint a húga. A kedvenc jelenetem Nick lakásán a szilveszteri buli, aki pornót ígért, helyette azonban afrikai bennszülöttek melleit mutogatja. Szegény Magyarország a szocializmusban, vagy nem is annyira szegény? S hogy így volt, vagy nem így volt anno hetvenben, arról írjon az, aki kint volt anno hetvenben!
A fülszöveg és az előző kötet elolvasása nélkül vágtam bele a történetbe.
Eleinte jókat mosolyogtam a kamaszok civódásain, a miénk az egész világ életérzésen, sőt még azon is ahogy a szüleikhez viszonyulnak. Még olyankor is, amikor erős túlzásokba estek, mert a tinik nagy többsége ilyen. vagy ilyen volt :D G. Szabó Judit tökéletesen elkapta ezt a már nem gyerek még nem felnőtt életszakaszt, mindezt rengeteg párbeszéddel, felelőtlen sértegetéssel, de azért egy röpke pillanatra összekacsintva a fiatalokkal, görbe türktőt állít Apukának amikor az a bizonyos fagyi visszanyal. Az egyetlen szentté avatható szereplő Anyuka, aki a maga módján bölcs, de az ikrek által keltett tornádónak ő se képes ellenállni. Azért jó tudni, hogy az ő megjegyzései, észrevételei és tapasztalata lesz iránytű Jutka későbbi értékrendjében.
Bizony jön a fordulat és itt szülői segítség nélkül kell helytállni. Már akinek sikerül…
Megdöbbentő realizmussal tárják elénk egy menekülttábor hétköznapjait, a továbbjutás nehézségeit. És itt egy kis szocialista propagandát is felfedezni véltem. De ennek valóságáról csak olyanok tudnának mesélni, akik átélték.
Népszerű idézetek
Aki lánynak született, az hazudjon, reggeltől estig, ha egy kis nyugtot akar.
86. oldal, Harmadik fejezet
A falon hatalmas rajzlap függ, rajta ez a felírás:
Hé, öregem! Te jövőre érettségizni fogsz!
– Mindig az orom előtt lesz – magyarázom. – Jó mi? Ha elfelejteném, csak ránézek, és rögtön eszembe jut.
8. oldal, Első fejezet
Ági belehörpöl a teába, visszaköpi, szemrehányóan legyezgeti a száját.
– Forró!
– Tűzön főtt, nem?
Ezt a keresztmama szokta kérdezni.
34. oldal, Második fejezet
[…] anyuka levelei százszor elolvasva, megszámozva, összekötve. Az aláírásokat mindig megpuszilom!
214. oldal
Egyszer majd rájössz, hogy a hűség nincs helyhez kötve. Csak a szerencséhez…
110. oldal, Negyedik fejezet
Úristen, Zsuzsa, Annamari, Ági, én! Négy ilyen klassz csaj! Felborítjuk az egész világot!
141. oldal, Hatodik fejezet
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szabó Magda: Abigél 95% ·
Összehasonlítás - Szilvási Lajos: Egymás szemében 88% ·
Összehasonlítás - Böszörményi Gyula: Szer'usz világ 95% ·
Összehasonlítás - Fehér Klára: Bezzeg az én időmben 95% ·
Összehasonlítás - Jean Webster: Nyakigláb Apó / Kedves Ellenségem! 95% ·
Összehasonlítás - Baár Tünde: A mezítlábas grófnő 91% ·
Összehasonlítás - Carlos Ruiz Zafón: Szeptemberi fények 90% ·
Összehasonlítás - Stella Albright: Holdfény szonáta 96% ·
Összehasonlítás - Madarász Éva: Hullámvasút 86% ·
Összehasonlítás - Stella Albright: Miután elmentél 85% ·
Összehasonlítás