Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A macskát visszafelé simogatják 91 csillagozás
A regény hősnője, Jutka, igen jellemző tulajdonságaiból következően lovagolni akar tanulni, de nem kevésbé jellemzően – rögtön első alkalommal leesik a lóról, és az egyik gerinccsigolyája megsérül. Hosszú ideig feküdnie kell, és éjszakáit, jobb híján, gondolkodással tölti. A fölöttébb hiteles, szívderítő és néha szívbe markoló belső monológjait voltaképpen mostohaanyjához intézi, akit nagyon szeret, csak többrendbeli félreértés folytán arról nincs meggyőződve, hogy az szereti őt. Igazi anyja disszidált, amikor Jutka még egészen kicsi volt, és a kislány nem is táplál iránta semmiféle érzelmet, megvan róla a véleménye. Éjszakai monológjaiban feltárja eddigi életének számára legemlékezetesebb mozzanatait, amelyekből a fiataloknak minden bizonnyal sok dolog ismerős lesz. Az írónő hallatlanul kedves, mersterkéletlen női humorral, sok iróniával és öniróniával villant fel fiatalokat, felnőtteket, végig hitelesen a bakfis Jutka látásmódján és stílusán belül maradva.
Eredeti megjelenés éve: 1971

Kedvencnek jelölte 21
Most olvassa 3
Várólistán 22
Kívánságlistán 10
Kölcsönkérné 1
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
Volt egy-két rész, amik annyira nem tetszettek, pl. sokszor ismételte ugyanazokat a mondatokat az írónő, de ettől eltekintve jól szórakoztam. Időnként akkorákat nevettem, élmény volt.
E kihívás kapcsán „találkoztam” először az írónővel, nem tudom hol „bújkált” eddig :)
Köszönöm, hogy megcsináltad a kihívást @blankaveronika !
Nagyon kedveltem főhősünket, Szabó Juditot, bírtam a stílusát, így fel is került a polcomra:
http://moly.hu/polcok/judit-azaz-en-a-konyvekben
Érezhető volt rajta a régies nyelvezet (anno a szocializmusban voltak jellemzőek) viszont szórakoztató volt:
„- Szia Szöszi! Nem hiányzik neked valami? – De igen. A te bitang hülye megjegyzésed.”
A legjobb mondat:
„Nem vacak mégsem az élet. Hanem szép! Csak sok mindentől nem bírja az ember észrevenni. ”
Bitang jó, irtóra elit a szöveg, egyáltalán csak vigyorogni meg vörösödni lehet az egész történettől, de úgy, hogy frankón fáj bele a szíved, hogy neked is pont ugyanilyen vacak meg rohadt volt, pedig tudd meg: „Az élet nem vacak. Az enyém sem! Csak nem kell hülyének lenni állandóan, mint ahogy én csináltam!”
Nagyon nagy régi kedvencem. Imádtam a történetet, a nyelvezetet, mindent. Jó könyv volt. :)
Jaj, ez nem tetszett. Az eleje még kb. a szokásos gészabójudit, borongósabban és kevesebb humorral, de a vége felé, hogy milyen szexuális és egyéb szörnyűségek lesnek egy serdülő lányra… Ha tini koromban olvasom, valószínű felkötöm magam.
1971-es a könyv, de nem éreztem porosnak. Judit néni nagyon átérzi a kamaszok örök problémáit.
A gimnáziumi évek nekem se voltak a kedvenceim, mintha egy osztályba jártam volna Jutkával. A balatoni csavargás is megvolt, bár elhagyatott helyen aludni nem mertünk.:-)
Nagyonnagy kedvenc. Most, hogy Judit néni fölülről néz minket, egyre többször olvasom újra.
*
Tudom, miért szeretem ezt a könyvet. Mert annyira a fiatal gondolkodást tükrözi, hogy nagyon. A szórendi fantasztikumok, ismétlések, érzések leírásai… egyszerűen így gondolkodik egy fiatal. csak mára már több kötőszóval megtűzdelve, sajnos
És azért is szeretem, mert engem is vadmacskának szólítanak és szoktak visszafelé simogatni…
Volt olyan évem amikor (valamikor 3-4 esetleg 5 éve) amikor legalább 6-7 alkalommal kikölcsönöztem. Meghatározó könyv volt. Együtt sírtam és nevettem Jutkával.
Népszerű idézetek
Megpróbáltam én is a Krisztának jókat mondani. Hogy velem legyen barátnő, ne az Ágival!
Úgyhogy mondtam neki:
– Majd gyere velem úszni. Mert marhára löttyedt vagy.
Frankó, ez volt az igazság!
Mert nem sportolt semmit. Csak a szemét húzkodta körbe, de a melle lógott neki.
A szeme mindig ki volt húzva feketére!
Egyszer láttam a Krisztát a kádban ülni. Fejet mosott. De a szeme akkor is ki volt húzkodva!
Úgyhogy gondoltam magamban:
„Ez már az anyjából is kihúzkodott szemmel bújt ki. Nehogy az orvos máshogyan meglássa!”
Néztem a Krisztát a kádban. És azon is töprenkedtem:
Mit csinál majd, ha leveszi a férje róla a melltartót?
Mert ha nem fürdött, akkor beletette a mellét bitang jó melltartóba. Kidülledt a krapekok szeme tőle!
– Tudod, milyen név lenne jó neked?
Egyből odajött mellém a rekamémra.
– Milyen?
Egy csupa csillogás lett a babakék szeme. Mert csak azt bírja ki, ha róla van szó. Mondtam neki:
– Boci. Az lenne a jó neked. A marék eszedhez! Frankó név lenne a számodra. Ipszilonnal még jobb lenne. Bocy! Ipszilonnal haláli elit lenne!
-A viszontlátásra!
És elment a fenébe!
Ilyen hülye! Két éve tegez egyfolytában, és akkor azt mondja, hogy viszontlátásra! Ami szerintem egyáltalán nem tegezés!
XV. 237. oldal
-Szabó, definiáld nekem az evidenst.
Én meg csak állok, és nem bírok szólni, mert harapom a számat belül, nehogy röhögjek. Mert ezt mondom magamban:
-Finiálja neked de a halál!
XIII. 197. oldal
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A nagymamának volt egy szokása. Ha olyat tettem, ami nem tetszett neki, akkor viccelésből megrázta magát, és mondotta:
„Olyan ez nekem, mint a macskának, ha visszafelé simogatják!” És nevetett rám.
Soká nem értettem ezt a macskadolgot, mert azt hittem, hogy a macskának teljesen nyolc, hogy merrefelé simogatják. És egyszer elkaptam a régi ház nagy vörös macskáját az udvaron, ahol még a nagymamával laktunk. És az ölembe vettem, és simogattam rendesen, ahogy szokták. Amíg csak nem dorombolt örömében.
Akkor elkezdtem visszafelé simogatni.
De csak egyet bírtam simítani rajta visszafelé, mert akkorát ugrott tőle, hogy majdnem kiverte a malacszememet. És elrohangált tőlem, és közben marhára megsértődve görbítette a farkát. Hiába hívogattam vissza! Nem jött vissza, hanem elment előlem idegesen a fenébe.
Akkor jöttem rá, hogy bazi rossz a macskának, ha visszafele simogatják, pedig az is ugyanúgy a szeretés jele, de mégis nagyon rossz neki valamiért!
XV. 240. oldal
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Ilyeneket szoktam a hülye macskáról gondolkozni: nekem is sok olyan volt, mint a macskának, ha visszafelé simogatják. Engem is bazi sokat simogattak visszafele, pedig nem is vagyok macska. Csak hülye vagyok. De annak oltári nagy. A Tamás és még más krapekok is azt mondották rám: „Te vadmacska!” De a vadmacskának se jó, ha visszafelé simogatják.
XV. 241. oldal
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Hát nem hülyeség, hogy a rohadt suliban egy év sem elég ahhoz, hogy egy krapeknak a szemébe nézzek? Mert egyből tízen ordibálnának:
Nézzétek a Szabót meg a Rédeit! Szerelmesek!
Nem hiányzott nekem az ilyen, naná.
Frankó, tényleg ennyit szeretnék csak! Egyszer nyugodtan a Botond szemébe nézni.
XV. 241. oldal
Mert mindig csak utólag tudom, hogy mi a jó. És akkor se mindig.
61. oldal (Kozmosz Könyvek, 1974)

































































