Virradat ​– Gondolatok az erkölcsi előítéletekről 5 csillagozás

Friedrich Nietzsche: Virradat – Gondolatok az erkölcsi előítéletekről Friedrich Nietzsche: Virradat – Gondolatok az erkölcsi előítéletekről

Friedrich Nietzsche egészséges élete végén így emlékezik erre a művére: „E könyvvel kezdődik hadjáratom a morál ellen. (…) Ez a munka óvatosan fogalmazva vesz búcsút mindattól, amit eleddig morál néven tiszteltek, sőt imádtak, de ez még nem mond ellent annak, hogy egyetlen negatív szó sem fordul elő benne; ez az írás nem támad, nem gonoszkodik – inkább gömbölydeden, boldogan sütkérezik a napon, akár valami sziklák között napfürdőző tengeri állat. … E könyv véletlen érintésére még ma is majdnem minden mondata megelevenedik bennem, aminek hatására ismét valami feledhetetlent merítek a mélyből: az egész felszín megremeg az emlékezés finom borzongásától.”

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Friedrich Nietzsche Holnap

>!
Holnap, Budapest, 2009
340 oldal · ISBN: 9789633468678 · Fordította: Romhányi Török Gábor
>!
Holnap, Budapest, 2000
352 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633463777 · Fordította: Romhányi Török Gábor

Enciklopédia 1


Most olvassa 2

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 10


Népszerű idézetek

Dormeck>!

Egy beszélni tudó állat így szólt:
„Az emberiség az a fajta előítélet, amelytől legalább mi, állatok, nem szenvedünk”.

Dormeck>!

Az egyik ember a másiknak a lelkiismerete: és ez különösen akkor fontos, ha a másiknak egyébként nincs lelkiismerete.

Dormeck>!

Vágyaitok nagyobbak eszeteknél, hiúságotok még nagyobb vágyaitoknál.

Kapcsolódó szócikkek: vágy
Dormeck>!

Mi tehát a felebarát? – Mi egyebet értünk meg felebarátunkból, mint határait, mármint azt, amivel mintegy belénk vésődik, benyomást gyakorolva ránk? Nem mást értünk meg belőle, mint a bennünk végbemenő változást , amelynek ő az oka – rá vonatkozó tudásunk egy öblös, formált térre hasonlít. Azokat az érzéseket tulajdonítjuk neki, amelyeket tettei kiváltanak belőlünk és ekképp hamis, fordított pozitivitást adunk neki. A magunkra vonatkozó ismereteink szerint alakítjuk őt saját rendszerünk bolygójává: és amikor megvilágít minket vagy elsötétedik és mindkettőnek mi vagyunk a végső oka – akkor pontosan ennek ellenkezőjét hisszük! Mennyire fantomok világában élünk! Egy fordított, nyakatekert, üres, mégis telinek és egyenesnek álmodott világban.

Dormeck>!

Tehát mik az élményeink? Sokkal inkább azok, amit mi beléjük helyezünk és nem azok, ami bennük van! Vagy talán inkább azt kellene mondanunk: alapjában véve semmi sincs bennük. Megélni talán nem egyéb, mint megkölteni?


Hasonló könyvek címkék alapján

Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Grzegorz Górny: Gyilkosság és orvostudomány
Umberto Eco: Az ősfasizmus szaga
André Comte-Sponville: Kis könyv a nagy erényekről
Gary Cox: Hogyan legyünk jók?
Ancsel Éva: Százkilencvennégy bekezdés az emberről
Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Ősi bölcsesség, modern világ
Ignacio Iturralde Blanco: Machiavelli
Walter Benjamin: Angelus Novus