With his acclaimed masterpiece Parade's End, Ford Madox Ford set himself a work of immense scale and ambition: „I wanted the Novelist in fact to appear in his really proud position as historian of his own time… The 'subject' was the world as it culminated in the war.” Published in four parts between 1924 and 1928, his extraordinary novel centers on Christopher Tietjens, an officer and a gentleman – „the last English Tory”--and follows him from the secure, orderly world of Edwardian England into the chaotic madness of the First World War. Against the backdrop of a world at war, Ford recounts the complex sexual warfare between Tietjens and his faithless wife, Sylvia. A work of truly amazing subtlety and profundity, Parade's End affirms Graham Greene's prediction: „There is no novelist of this century more likely to live than Ford Madox Ford.”
Parade's End (Parade's End 1-4.) 2 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vintage Classics Vintage
Kedvencelte 1
Várólistára tette 13
Kívánságlistára tette 7
Kiemelt értékelések
BE-FE-JEZ-TEM!! És rongyosra olvastam. Ilyen ramatyul régen nem nézett ki könyvem, mint ez…
Ez egy nagyon hosszú könyv. Nagyon. És bárcsak érteném. Mármint nem szókincsi problémáim voltak (bár nyilván volt egy csomó szó, amint nem értettem), hanem egyszerűen annyira understated és annyira ismeretlen a közeg (pl. egy klub és egy visszautasított csekk kérdése), távoli tőlünk az elhallgatás, hogy már marha nehéz kibogozni, hogy mi van. De közben meg szurkol az ember, és olvassa, hátha kiderül, hátha megtudja, és minden jóra fordul.
Nem értem Sylviát. Csak az erős vágyat érzem, hogy kézbe fogjak egy péklapátot, vagy stílusosan egy gyalogsági ásót, és agyonüssem. Chrissie meg, jó, hogy Benedict barátunk itt figyel a borítón, de akkor is szívszerelmem lenne valószínűleg.
Nagyon sok ez a regény. Sok idő, sok ember, sok változás, sok gyűlölet…
Egyéb impressziók: ez a mealsack, ez nagyon fura… Az időkezelés is, egyrészt csomószor hajnalok hajnalán történik valami, másrészt olyan az egész, mint a görög drámák, mindig a színen kívül történik minden.
Nem könnyű olvasmány, és a fordítót sem feltétlen irigylem így a távolból. De akinek van kedve és ideje egy kis századelős Angliához, meg egy kis világháborúhoz, annak hajrá. Én sem bántam meg. :)
(És akkor most jöhet a sorozat.)
Nos, belátom lehet, hogy nem szokványos majd' 1000 oldalt pár nap leforgása alatt elolvasni, de ezt egyszerűen nem lehet letenni, annyira jó!
Egy kicsit Thomas Mann kontra Downtown Abbey fílingem volt az olvasása közben, hát még amikor a belőle készült BBC-s mini sorozatot is megnéztem.
Tietjens valóban az utolsó angol úriember, aki annyira ragaszkodik belső törvényeihez, hogy már majdnem későn döbben rá, ez nem is az általa helyesnek vélt, vagy felállított belső, erkölcsi rend követése, hanem teljesen és egészében önmaga valója. Az egész jellemalakulás pedig egy igen romantikus és sokszor idegesítő szerelmi háromszögbe van ágyazva az 1. vh-t megelőző, majd végig nyomon követő Angliában.
Chrissy, Sylvia és Valentine sztorija még akkor is megállná a helyét, ha külön történetként íródott volna. Így azonban feledhetetlenre sikerült, kivételesen fenomenális az egész mű.
Népszerű idézetek
'Did you think Dreyfus was guilty?' Tietjens asked.
'Hang it,' the General said, 'he was worse than guilty – the sort of fellow you couldn't believe in and yet couldn't prove anything against. The curse of the world…
Tietjens said:
'Ah.'
'Well, they are,' the General said: 'fellows like that unsettle society. You don't know where you are. You can't judge. They make you uncomfortable… A brilliant fellow too! I believe he's a brigadier-general by now…'
He put his arm round Tietjens' shoulders. 'There, there, my dear boy,' he said, 'come and have a sloe gin. That's the real answer to all beastly problems.'
Some do not, Part 1, IV.
Mark was considering that one of the folds of his umbrella was disarranged. He seriously debated with himself whether he should unfold it at once and refold it – which was a great deal of trouble to take! – or whether he should leave it till he got to his club, where he would tell the porter to have it done at once. That would mean that he would have to walk for a mile and a quarter through London with a disarranged umbrella, which was disagreeable.
Some do not, Part 2, III.
'You mean that?' Sylvia asked. 'It's not just a way of talking?'
'No, it's not just a way of talking,' Tietjens answered. 'I lay in bed in the C.C.S…Your friends were dropping bombs on it.'
'You might not call them my friends,' Sylvia said. Tietjens said:
'I beg your pardon. One gets into a loose way of speaking. The poor bloody Huns, then, were dropping bombs from aeroplanes on the hospital huts… I'm not suggesting they knew it was a C.C.S.; it was, no doubt, just carelessness…'
Some do not, Part 2, I.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Daphne du Maurier: Rebecca 92% ·
Összehasonlítás - Mary Westmacott: Unfinished Portrait ·
Összehasonlítás - John Marrs: The One 87% ·
Összehasonlítás - Thomas Hardy: The Woodlanders ·
Összehasonlítás - E. M. Forster: Where Angels Fear to Tread ·
Összehasonlítás - Nick Hornby: State of the Union 81% ·
Összehasonlítás - Jane Austen: Pride and Prejudice (Oxford Bookworms) 93% ·
Összehasonlítás - Douglas Adams: The Hitchhiker's Guide to the Galaxy 92% ·
Összehasonlítás - Elena Ferrante: The Story of the Lost Child 95% ·
Összehasonlítás - Agatha Christie: The Murder of Roger Ackroyd 92% ·
Összehasonlítás