!

Bűn és bűnhődés 1245 csillagozás

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Bookline · 1.500 Ft –15% 1.275 Ft
Könyvtár

Dosztojevszkij emberbarátsága nem filantrópia, állásfoglalása nem elfordulás a küzdéstől. Dosztojevszkij egészen, ízig-vérig társadalomhoz forduló művész, ez élteti túl a maga korán, s ez viszi közel megrendítő művét, a Bűn és bűnhődést a ma emberéhez.
Ez a regény a mély ellentmondásokkal küzdő s meghasonlott lelkű géniusz legzártabb, legművészibb gonddal szerkesztett alkotása. Nyilván ez a körülmény magyarázza, hogy világszerte a Bűn és bűnhődés lett életműve legismertebb darabja.
A páratlan lélekábrázolás, az emberi jellemek szuggesztív erejű rajza, a magával ragadó stílus, a mesteri kompozíció, a kapitalista nagy város sikátorainak, piszkos bérkaszárnyáinak, fojtott levegőjű odúinak szorongatóan hiteles képe az írásművészet halhatatlan alkotásai közé emeli ezt a művet. A „detektívregényből” így lesz klasszikus remek, minden idők egyik legmegrázóbb lélekrajzregénye.

Eredeti mű: Федор Достоевский: Преступление и наказание

Eredeti megjelenés éve: 1866

>!
Syllabux, 2016
464 oldal · ISBN: 9786155296918
>!
Syllabux, Budapest, 2015
474 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155296901 · Fordította: Soproni András
>!
Európa, Budapest, 2012
646 oldal · ISBN: 9630795302 · Fordította: Görög Imre, G. Beke Margit

30 további kiadás


Enciklopédia 28

Szereplők népszerűség szerint

Rogyion Romanovics Raszkolnyikov · Szonya (Szofja Szemjonovna Marmeladova) · Arkagyij Ivanovics Szvidrigajlov · Dmitrij Prokofjics Razumihin · Dunya (Avdotya Romanovna Raszkolnyikova) · Porfirij Petrovics · Aljona Ivanovna · Andrej Szemjonovics Lebezjatnyikov · Ilja Petrovics · Katyerina Ivanovna · Lizaveta Ivanovna · Mikolaj Gyementyev · Nasztaszja Petrovna · Pjotr Petrovics Luzsin · Pulherija Alekszandrovna · Szemjon Zaharovics Marmeladov

Helyszínek népszerűség szerint

kerületi kapitányság


Hirdetés

Kedvencelte 464

Most olvassa 126

Várólistára tette 518

Kívánságlistára tette 137

Kölcsönkérné 3

Elcserélné vagy eladná


Kiemelt értékelések

+
>!
Łaetitia
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

Nem bírok elszakadni tőle. Vele vagyok éjjel-nappal, ágyban párnák közt, a suliban a pad alatt, a menzán kaja mellett, kimegyek vele a parkba is. Ha rá gondolok felgyorsul a szívverésem és érzem, ahogy az ereimben dübörögve száguldozik a vér. Már kiugranék miatta az ablakból. Lassan harmadik hete együtt vagyunk és most már ki merem mondani: teljes szívemből szeretlek és utállak Rogyion Romanovics Raszkolnyikov, te ambivalens ruszki lekvár.

5 hozzászólás
+
>!
Youditta P
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

Mit nem mondtak el/mit nem írtak le erről a könyvről itt a molyon? Mindent és semmit. Mindent annak, aki olvasta, s semmit annak, aki nem. Nem puffogtatom én sem a sokszor leírt mondatokat, de annyit igen, hogy zseniális mű és meghajtom a fejem Dosztojevszkij előtt újra és újra.

10 hozzászólás
++
>!
ÁrnyékVirág
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

Először tizenhat évesen olvastam, akkor nagyon tetszett. Néhány éve már érik bennem az újraolvasás, valahol sejtettem, hogy most más lesz. Most is nagyon tetszett, de megdöbbentően más volt. Akkor leginkább a Rogya lelkivilágába merültem bele, átéreztem minden gondolatát, jött, hogy sírjak és átkozódjak vele együtt. Most inkább kívülről szemléltem őt, és nagyobb figyelmet kaptak a női szereplők, Szonya és Dunya. És amire első olvasáskor szinte fel se figyeltem, most pedig nagyon élveztem: az apró jellemzések, az orosz lelkivilág bemutatása egy, a történet szempontjéból jelentéktelen párbeszéden keresztül, vagy akár egy asztalon levő tárgyak leírása által. Talán ebben rejlik Dosztojevszkij zsenialitása, hogy egy néhány mondattal képes az ember legfontosabb jellemzőit megrajzolni.
Mikor befejeztem a könyvet, nagyon sok gondolat kavargott bennem. A bűnhődés nincs mindig arányban a bűnnel. A bűn igazából relatív, saját lelkiismeretünk teszi azzá. És talán a legfontosabb üzenete számomra: saját természete elől senki sem menekülhet.

16 hozzászólás
+
>!
Dün SP
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

Amilyen egyszerűnek tűnt ez a regény a tartalma alapján, pont annyira bizonyult sokrétű és élvezetes olvasmánynak. (Sőt. Ha lehet, még inkább.) Dosztojevszkij karakterábrázolása lenyűgözött, nem csupán Raszkolnyikov tekintetében, de rajongtam például Lebezjatnyikov és Pjotr Petrovics kettősét, Porfirij Petrovics alakját, módszereit, ahogyan a regény végén elment Raszkolnyikovhoz…
Ott volt aztán Rogya és Szonya kapcsolata, volt egy beszélgetésük – emlékszem egy esti vonatút során olvastam –, amiről Jekyll és Hyde jutott eszembe, és az ő musicalbéli hölgypartnereikkel való megnyilvánulásaik.
Ó, és Szvidrigajlov! Az ő figurája olyan ördögi volt, és mégis, urambocsá' szinte szimpatizáltam vele.
Egyáltalán, attól tartok Raszkolnyikov karaktere sem váltott ki belőlem kellő mértékű ellenszenvet, ami nem azt jelenti, hogy egyetértettem volna a módszereivel, de érdeklődve figyeltem az elgondolásait, motivációit, korholtam a körülötte lévőkkel szemben tanúsított bánásmód miatt, aztán pedig hálásan gondoltam rá a jótetteiért.
Igazi bőr alá bújós, gondolatokba férkőzős történet ez, rendkívül emlékezetes és az oroszabbnál is oroszabb.

6 hozzászólás
++
>!
kalypso 
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

Elég nagy szégyen, hogy orosz szakosként csak tavaly kezdtem el ismerkedni Dosztojevszkij nagyregényeivel, s talán még ennél is kellemetlenebb a tény, hogy mind a mai napig fogalmam sincs róla, hogy olvastam-e már korábban ezt a kötetet, vagy csak a kötelező tanulmányok, órai megbeszélések hatására ragadtak meg a fejemben a cselekmény apró morzsái, melyek összekavarodtak Stendhal Vörös és feketéjével. Végül arra a következtetésre jutottam, amennyiben korábban már olvastam, nagyobb hatással kellett volna lennie rám, mint ez alkalommal, ami pedig elég lehetetlennek tűnik. Ugyanakkor minden rosszban van valami jó: soha semmi nem adja vissza azt az érzést, amikor az ember először olvas el egy jó regényt, mi több, néha azt kívánom, bár feledhetném a kedvenceimet, hogy az élmény teljes tisztaságával, teljes erejével taglózzon le újra meg újra, minden korábbi tapasztalat és a rárakódó asszociációk mocska nélkül. Mivel azonban a feledés adományát tartalmazó kapszulát még nem dobták piacra, a második olvasás már valószínűleg nem lesz ilyen, nyugtat azonban a tudat, hogy van még mit olvasnom Dosztojevszkijtől.

Ami magát az írót és a regényt illeti, Dosztojevszkij zseniális abban, amit művel. A regénnyel, a hőseivel, az olvasóval egyaránt. Minden egyes szava helyén van, s minden egyes szóval bővül a rácsok száma az olvasó körül, aki az utolsó pillanatban ébred rá, hogy menthetetlenül rászedték. Nem úgy csal kelepcébe, ahogyan Csehov teszi, ügyeskedéssel és ravaszsággal, Dosztojevszkij egyszerűen befalazza az olvasót, amíg az rejtegetni próbálja magát, mert az az érzése, hogy egy régen halott író a sorain keresztül még mindig belelát a lelkébe. (Ha tudná ezt, biztosan jót kacagna most rajtam odaátról.) A legszebb az, hogy egy pillanatra se képzeltem magam egyik főhős helyébe sem, mégis mélyen átéltem azt a poklot, amely rájuk várt. S lehetek túl érzelgős, vagy lehetek ideggyenge, de a regény végére magam is belázasodtam. Ez a olvasmány is egy olyan keserédes pillanat, amit át kell élni az életben legalább egyszer. Megkockáztatom, úgy kellene ezt a könyvet is osztogatni, mint a Bibliát, legyen csak otthon mindenkinek egy, mert ebben a kötetben kis túlzással minden benne van, ami az élethez kell. Szorongatóan jó érzés volt olvasni, kár, hogy másodszorra már nem lesz ugyanolyan. Vagy ki tudja.

2 hozzászólás
+
>!
Lady_Hope I
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

Ó, hiszen ez gyönyörű volt! Zseniális, és elborzasztó, és igazi, igazi mestermunka!
A bonyolult léleknek minden rezdülését leírta. Tökéletes képet alkotott, nem csak egyszeri olvasásélményt adott, hanem lelki üdvöt, feltámadást..
Ó hogy írjam le?
Nem is szavakkal ír. Ezek nem csak szavak. Hatnak rád, behálóznak, összekuszálnak, és kibontanak. A megoldás több mint katarzis.
Mit mondjak?
Ez a könyv számomra tökéletes.

+
>!
gyurmapok
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

Furcsa, hogy mennyire ijesztegettek ezzel a könyvvel, egy unalmas és ráadásul nehéz olvasmányra számítottam, ehhez képest igencsak meglepődtem, hogy milyen könnyen csúszott. Egy pillanatra sem éreztem unalmasnak, sem feleslegesnek akár egyetlen oldalt is. Ez pedig nagy erősség egy olyan mű esetében különösen, ahol a cím még azt is elárulja, hogy komolyabb meglepetés sem fog érni minket. De hát az élettől sem megy el a kedvünk, csak mert tudjuk mi lesz a vége. (Legalábbis nem kéne.)
Kevés könyv volt rám ekkora hatással eddig, azt hiszem már nem költözik vissza a polcomról a nappaliba.

3 hozzászólás
+
>!
BlissX
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

Első könyvem a mestertől és mindenkinek ajánlom, akit eddig ijesztgettek az olyan szavak, mint realizmus és orosz írók. Na meg azoknak is, akiket nem.

Annak ellenére, hogy első könyvem volt Dosztojevszkijtől, minden benne volt, amit a cím és az író életútja (amit a könyv megírása előtt járt be) sejteni engedett. Stílusában viszont száraz és nagyon nehéz műre számítottam. Hát száraz az nagyon nem volt, hanem nagyon is emberközeli. Csupán az orosz nevek miatt volt eleinte gondom, hogy ki kicsoda is (három neve van mindenkinek, te jó ég). A karakterek ábrázolása valami mesteri, annyira aprólékosan belelátunk mindenki lelki világába, hogy ehhez foghatót nem nagyon olvastam még. Néha talán sok is volt egyszerre. A kedvencem természetesen a főhős, Raszkolnyikov lelki állapotainak a váltakozása volt. Örökös zárkózottsága sokszor a háborodottság ezernyi színével volt megfestve, de olykor az a bizonyos hajtóerő (talán a „nekem már minden mindegy” alapú) csodálatos dolgokat hozott ki belőle, és ezekben a helyzetekben emberibb nem is lehetett volna.

A könyv tele van tragikus eseményekkel és különben is nehéz olvasmány. Nehéz könyv ez. De olyan nehéz könyv, amit nagyon jó olvasni és az életben egyszer talán mindenkinek meg is kellene tennie ezt.

Tolsztoj szerint Dosztojevszkij alakjai és a párbeszédei mesterkéltek. Hát kedves Tolsztoj Úr, nem értünk egyet, de sebaj. Elkezdem hamarosan az Anna Karenina-t és meglátjuk, melyik tetszik majd jobban a két könyv közül :)

29 hozzászólás

Népszerű idézetek

++
>!
gb_

Mindenki azt gondol magáról, amit akar, és az él a legvidámabban, aki mindenkinél jobban be tudja csapni saját magát.

+
>!
BZsofi +SP

– Hm… így van az… kezünkben tartjuk a sorsunkat, és minden kicsúszik a markunkból, csak azért, mert gyávák vagyunk… Igen, ez alapigazság…Érdekes, hogy mitől fél a legjobban az ember: az új lépéstől, az új, lényeges szótól.

6. oldal (Európa, 1993)

Kapcsolódó szócikkek: félelem
+
>!
tgorsy

Az ember, amilyen aljas, mindent megszokik

29. oldal (Kriterion, 1973)

+
>!
Exupéry

Nincs a világon nehezebb, mint őszintének lenni, és nincs könnyebb, mint hízelegni.
Ha az őszinteségben csak egyetlenegy hang hamis, már megvan a disszonancia, és azzal együtt a botrány.
De ha a hízelgés végig, az utolsó hangig hamis, akkor is kellemes, akkor is élvezettel hallgatják.
Sekélyes élvezet, de élvezet. És bármilyen vaskos a hízelgés, legalább a felét elhiszik. Ebben a tekintetben aztán mindegy, hogy milyen társadalmi rétegből való, és a műveltség milyen fokán áll valaki.

+
>!
cz_z

A hazugságot szeretem. A hazugság az ember egyetlen kiváltsága a többi élőlény felett. A hazugság vezet el az igazsághoz! Hazudok, tehát ember vagyok. Egyetlen igazságot se fedeztek fel úgy, hogy előbb tizennégyszer vagy száztizennégyszer ne hazudtak volna. És ez tiszteletre méltó, alapjában véve. De mi még hazudni se tudunk a magunk eszével! Hazudj a magad módján, és megcsókollak érte. A magam módján hazudni majdnem többet ér, mint más nyomán igazat mondani. Az első esetben ember vagy, a másodikban csak szajkó.

+
>!
tgorsy

Hitvány az ember… és hitvány, aki emiatt hitványnak mondja

159. oldal (Kriterion, 1973)

+
>!
Ftuner

Van úgy, hogy találkozunk valakivel, talán sose láttuk addig, de alighogy rápillantunk, érdekel, mielőtt egy szót is váltottunk volna.

13. oldal

+
>!
Frank_Spielmann IMP

Mindennek van határa, és ezt veszedelmes átlépni, mert ha egyszer átléptük, nincs visszatérés.

Negyedik rész, 2. (Pjotr Petrovics)

Kapcsolódó szócikkek: Pjotr Petrovics Luzsin
5 hozzászólás
+
>!
nola P

…kezünkben tartjuk a sorsunkat, és minden kicsúszik a markunkból, csak azért, mert gyávák vagyunk…


Hasonló könyvek címkék alapján

James Joyce: Ulysses
Hamvas Béla: Karnevál
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway
William Faulkner: A hang és a téboly
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Az arckép
Emily Brontë: Üvöltő szelek
E. M. Forster: Út Indiába
Gabriela Adameşteanu: A találkozás
Lev Tolsztoj: Háború és béke
Lev Tolsztoj: Anna Karenina