Dosztojevszkij emberbarátsága nem filantrópia, állásfoglalása nem elfordulás a küzdéstől. Dosztojevszkij egészen, ízig-vérig társadalomhoz forduló művész, ez élteti túl a maga korán, s ez viszi közel megrendítő művét, a Bőn és bűnhődést a ma emberéhez.
Ez a regény a mély ellentmondásokkal küzdő s meghasonlott lelkű géniusz legzártabb, legművészibb gonddal szerkesztett alkotása. Nyilván ez a körülmény magyarázza, hogy világszerte a Bűn és bűnhődés lett életműve legismertebb darabja.
A páratlan lélekábrázolás, az emberi jellemek szuggesztív erejű rajza, a magával ragadó stílus, a mesteri kompozíció, a kapitalista nagy város sikátorainak, piszkos bérkaszárnyáinak, fojtott levegőjű odúinak szorongatóan hiteles képe az írásművészet halhatatlan alkotásai közé emeli ezt a művet. A "detektívregényből" így lesz klasszikus remek, minden idők egyik legmegrázóbb lélekrajzregénye.

Címkék
Most olvassa
Várólistán
Kívánságlistán
Elcserélné vagy eladná
Top értékelések
Ej, ej, Fjodor Mihajlovics, ezt öléggé oda tetszett tenni.
Ez a regény hihetetlen. Nagyon pszichó, nagyon komoly, nagyon alapos. Felkavart, amikor 14 évesen először olvastam. Később, amikor újraolvastam, inkább elgondolkodtatott. Nem szívderítő olvasmány, de mégis azt mondom, hatalmas élményt ad. Elmondhatatlanul mély és sok mindenre felnyitja az ember szemét.
A számtalan adaptáció abba az illúzióba ejtett, hogy jól ismerem a művet anélkül, hogy elolvastam volna. Pedig csak az alaptörténetet és a főszereplőket láthattam-hallhattam az aktuális rendező, dramaturg világlátásának és ízlésének, valamint a projekt költségvetésének szűrőjén át.
Azt hiszem, az író-olvasó koprodukciónál nincs hatékonyabb és olcsóbb páros. Nagyon jó érzés végre a "szerzői változatot" is ismerni.
Most sem bírtam végigolvasni. Immár harmadszor. Rettentően unalmas. Azért még próbálkozom majd. (valamikor, nem mostanában)
Genial.
Miért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis.
Miért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis.
Megviselt és a fél nyaram ráment, hogy kilábaljak a hangulatból, mely megcsapott a könyvben való elmerüléssel, de ha ez nem történt volna meg, nem gazdagodtam volna egy meghatározó élménnyel. Kifejezetten megkedveltem azt a regényfajtát, melyben a főhős nem egyértelműen, vagy egyáltalán nem hős. Nem vagyok benne biztos, hogy valaha újra el merem olvasni, de ez nem csorbítja értékét szememben.
Nemhiába kötelező, csak tizenévesen lehet hogy még annyira nem akarod:) Mestermű, véleményem szerint.
Végigszenvedtem az egészet, "bűn" volt végigolvasni, de muszáj volt, azt hiszem nem olvasnám el újra.
Kötelezőként olvastam középiskolába. Annyira a hatása alá kerültem olvasás közben, hogy azt hiszem, egy kicsit én is lebetegedtem Raszkolnyikovval együtt.
Kötelező volt gimiben. Téli szünetben olvastam és hiába hívott anya ebédelni, mert nem tudtam letenni, míg be nem fejeztem.
Top idézetek
A hazugságot szeretem. A hazugság az ember egyetlen kiváltsága a többi élőlény felett. A hazugság vezet el az igazsághoz! Hazudok, tehát ember vagyok. Egyetlen igazságot se fedeztek fel úgy, hogy előbb tizennégyszer vagy száztizennégyszer ne hazudtak volna. És ez tiszteletre méltó, alapjában véve. De mi még hazudni se tudunk a magunk eszével! Hazudj a magad módján, és megcsókollak érte. A magam módján hazudni majdnem többet ér, mint más nyomán igazat mondani. Az első esetben ember vagy, a másodikban csak szajkó.
Az orosz embernek általában tágas a lelke, látja, tágas, mint a földje, és erősen hajlik mindenre, ami fantasztikus, rendellenes, no és végtelen lelkűnek lenni, minden különösebb zsenialitás nélkül, bizony, elég baj.
586. oldal (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1981)
Nincs a világon nehezebb, mint őszintének lenni, és nincs könnyebb, mint hízelegni.
Ha az őszinteségben csak egyetlenegy hang hamis, már megvan a disszonancia, és azzal együtt a botrány.
De ha a hízelgés végig, az utolsó hangig hamis, akkor is kellemes, akkor is élvezettel hallgatják.
Sekélyes élvezet, de élvezet. És bármilyen vaskos a hízelgés, legalább a felét elhiszik. Ebben a tekintetben aztán mindegy, hogy milyen társadalmi rétegből való, és a műveltség milyen fokán áll valaki.
…kezünkben tartjuk a sorsunkat, és minden kicsúszik a markunkból, csak azért, mert gyávák vagyunk…
-Hm…így van az….kezünkben tartjuk a sorsunkat, és minden kicsúszik a markunkból, csak azért, mert gyávák vagyunk…Igen, ez alapigazság…Érdekes, hogy mitől fél a legjobban az ember: az új lépéstől, az új, lényeges szótól.
6. oldal (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1993)
Hitvány az ember … és hitvány, aki emiatt hitványnak mondja
p.:159 (Kriterion, 1973)
Azzal ugyan senkit meg nem javítasz, ha eltaszítod…. Ha az embert nem becsülitek, magatokat alázzátok le….
p.:134 (Kriterion, 1973)
No de sebaj, így van rendjén, azt mondják, évente ennyi meg ennyi százalék csak menjen a pokolba, vagy akárhová, így van jól. Ezzel könnyítenek a többin. "Százalék" – igazán remekül kitalálták ezeket a szócskákat: milyen megnyugtatóak, tudományosak. Csak kimondjuk a szót: "százalék", és rendben van minden
53. oldal
Mindig azt kérdeztem magamtól akkor: mért vagyok ilyen ostoba?
Ha egyszer tudom, hogy a többi ostoba, mert hiszen ezt bizonyosan tudom, mért nem akarok én okosabb lenni náluk? Később azt is megértettem, hogy ha ki akarom várni, amíg mind megokosodnak, hát nagyon sokáig várhatok… Még később arra is rájöttem, hogy ez sohase jön el, az emberek nem változnak meg soha, senki át nem formálja őket, kár a fáradságért!
És most már azt is tudom, hogy aki okosabb, és elszántabb az uralkodik rajtuk.
Aki mindent mer, annak van igaza előttük. Aki mindent félrerúg az a törvényhozójuk, aki a legtöbbet mer, annak az igaza erősebb, így volt öröktől fogva, és így lesz mindig!
Csak a vak nem látja!
Külső linkek
Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el
Hasonló könyvek címkék alapján
- Mihail Jurjevics Lermontov: Korunk hőse
- Emily Brontë: Üvöltő szelek
- Stendhal: Vörös és fekete
- Stendhal: A pármai kolostor
- Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek
- Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
- William Makepeace Thackeray: Hiúság vására
- Lev Tolsztoj: Anna Karenina
- Herman Melville: Moby Dick, a fehér bálna
- Borisz Paszternak: Zsivago Doktor
Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik
- Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
- George Orwell: 1984
- Szerb Antal: Utas és holdvilág
- J. D. Salinger: Zabhegyező
- Gabriel García Márquez: Száz év magány
- J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
- Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
- Szabó Magda: Abigél
- Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
- John Steinbeck: Édentől keletre






















