A ​másság szigetein 15 csillagozás

Ferber Katalin: A másság szigetein

"Tisztában ​vagyok azzal, hogy ebben a könyvben Japán ősi kultúrájáról, a fantasztikus hagyományokról, valamint a kissé titokzatos távol-keleti világról kellene részletesen írnom, hiszen ez szinte elvárás, ha valaki először olvas Japánról. Sajnos az én esetemben a mindennapok nem az ősi kultúra tanulmányozásával kezdődtek, és nem is ezzel folytatódtak, s mire ez sorra kerülhetett volna, már elvesztettem iránta az érdeklődésemet. Elkerülve a cinizmus látszatát is, számomra a mindennapok jelentették a legfontosabb forrását mindannak, amit a nem Japánban élők japán kultúrának neveznek.

A könyvben leírtak számos példával szolgálnak arra, miként válik egy ország kultúrája „mássá”, „különlegessé” és a valóságtól teljesen elrugaszkodott, képzeletbeli fogalommá. Nekem ebben a kultúrában sohasem volt részem Japánban. Az ott töltött tizenhét év egyetlen napja sem örvendeztetett meg a japán különlegességgel, egyediséggel, a más kultúrákkal történő összehasonlítás lehetetlenségével.… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Oriold és Társai, Budapest, 2012
262 oldal · ISBN: 9789639771727 · Illusztrálta: Noja Hirosi

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Sophiechan>!
Ferber Katalin: A másság szigetein

Ismétlés, ismétlés, ismétlés.
És mégsem zavart.
Miért?
Mert olyan jól leírta, hogy valahogy egyáltalán nem tűnt zavarónak. Mindig ugyanoda lyukadtunk ki, de mindig picit másabb szemszögből megközelítve, így a témát teljesen körbe lehetett járni.
Érdekesnek ítélem, hogy ennyire nem lehet kiismerni a japán embereket, közben meg igen. Tényleg furcsa ez a kettősség számomra, de nem feltétlen rossz.

szigiri>!
Ferber Katalin: A másság szigetein

A felkelő nap árnyéka című kötet érdekesebb volt, ez kicsit magáról Ferber Katalinról szól és részben ismételte is a korábban elmondottakat, ami nyilván törvényszerű, hiszen Japán az Japán. Ennek ellenére akit érdekel Japán, a mostani Japán egy gazdaságtörténetet oktató tanár szemszögéből (oktatás és a történelemről való gondolkodás kiemelten hangsúlyos) az olvassa el, a lassan 20 éve Japánban élő Ferber gondolatait és tapasztalatait a mindennapi Japánról. Nem kulturális összefoglaló, nem a sushi, kimonó és a geta eszmetörténete lesz benne, hanem annak leírása, milyen külföldiként a japán mindennapokba beilleszkedni, ha ugyan lehetséges ez.

FZolee>!
Ferber Katalin: A másság szigetein

Egy kicsit csalódtam a könyvben, bár rendkívül érdekes olvasmány volt. A kötet nagy része nem is Japánról szólt, hanem az írónő és az ország viszonyáról. Nagyon furcsa volt számomra, hogy pozitív gondolatokban nem bővelkedett a könyv, sokszor úgy éreztem, hogy lehet nem ezzel a könyvvel kellett volna kezdeni a japánokkal való megismerkedést, mert eléggé elrettentett tőlük.
A könyvtől tehát senki se várja azt, hogy teljeskörűen megismerheti a japán kultúrát, mindennapokat. A könyv nagy része az oktatási rendszerre, a gazdaságra, a történelmükről való gondolkodásra van kihegyezve.

oishaburi>!
Ferber Katalin: A másság szigetein

Ferber Katalinról eddig csak azt tudtam, hogy a magyar Japán-kutatók közül az egyik, korábbról vannak tőle könyveim, de odáig még sosem jutottam, hogy elolvassam őket.
Így meglepett ennek a könyvnek a felépítése. Nem számítottam az életrajzi részre az elején, eleinte csodálkoztam is, de valahogy mégis érdekelt, mert egy elég hánytatott sorsú nő életébe láthattam bele. Egyrészről lenyűgözött a kitartása, másrészről értelmet nyertek a korábban olvasott vélemények róla. Ilyen indulással nem feltétlenül várható el, hogy az ember mindig jókedvű, vidám és pozitív legyen. Ettől függetlenül én úgy érzem, hogy a makacssága és az önmagáért való kiállása feltétlenül segítségére volt egész életében.

Az már más kérdés, hogy ilyen attitűddel nem biztos, hogy Japánt kellene választani. Amin még szintén meglepődtem, hogy semmi korábbi előismerete vagy érdeklődése nem volt Japán irányába, hanem „csak úgy” kiment, nem lévén más választása. És azért valljuk be, ez is egy elég izmos vállalkozás minden tekintetben. Borzasztó nehéz lehetett, de nagyon érdekesnek találtam ezt a könyvet, egy olyan ember szemén keresztül, akinek tulajdonképpen nincs oka felmenteni és misztifikálni Japánt, mert korábban nem érdekelte. A korábban Japánnal foglalkozó kutatókhoz képest szerintem valamivel objektívebb képet kaptunk, nem emelte piedesztálra őket, hanem rámutatott Japán és annak rendszerének hibájára (amakudari, bürokrácia, diszkrimináció, a kollektív érdek elsőbbsége, és még sorolhatnám).

Egész végig az járt a fejemben, hogy de beülnék az egyik órájára, nagyon kíváncsivá tett, hogy hogy s mint tanít, no meg persze a téma is igencsak érdekelt volna.

Negatívumként az ismétléseket emelném ki, némelyiket el lehetett volna hagyni.

pytta P>!
Ferber Katalin: A másság szigetein

Érdekes önéletrajzi írás (a könyv első 1/4-ében konkrétan nincs is nagyon szó Japánról), talán egy kicsit túl személyes is, szóval még csak a látszata sincs meg annak, hogy objektív képet akarna felrajzolni, ettől függetlenül érdekes, és mindenképpen egyedi hangvételű írás a mai Japánról.

vargajudit P>!
Ferber Katalin: A másság szigetein

Nagyon érdekes könyv, sok minden kiderül belőle Japánról: történelemről, oktatási rendszerről, szokásokról, nyelvről stb. Érdekesek a magyar vonatkozások is, amelyek a szerzővel kapcsolatban derülnek ki. Ami miatt csak négy csillagot adtam, az a szerintem időnként kissé túlzásba vitt öntömjénezés, amit ráadásul sokszor csak általános kijelentésekkel támaszt alá, pedig érdekes volna a részleteket is megtudni, amelyek ezek mögött rejtőznek.


Népszerű idézetek

Citrompor>!

Oktatási és adminisztrációs tapasztalataim azt bizonyítják, hogy a japán oktatási rendszer sokféle gonddal küzd. Érdekes azonban, hogy a japán nyelvű szakirodalom szerzői rendkívül kritikusak, míg a nyugati (túlnyomórészt amerikai és angol) szerzők nagyrésze „elnézőbb" a japán oktatási rendszerrel. A kezdeti időszakban mentorom, Nagao Rjúicsi egy beszélgetésünkben szokatlan ingerültséggel azt mondta: Az egyetemeknek (néhány kivételtől eltekintve) nem a tanítás vagy éppen a képzés a dolga. Azt elvégzi az első munkahely. Ennél sokkal fontosabb – folytatta –, hogy a diák bepótolja az elmulasztott szórakozást, játékot, hiszen a sikeres egyetemi felvételiig minderre nem volt lehetősége. Azaz – tette hozzá most már mosolyogva – a gyermek lelke fel kell hogy nőjön a korához. (Kokoro ga ókiku naru.) Ezt a célt szolgálja hát elsősorban az egyetem. Költséges fejlődési szakasz, gondoltam én, de nem mondtam.

134-135. oldal

Citrompor>!

Japánba jöttem, ahol folyamatos kényszerek erdejében bolyongtam az első naptól, legfeljebb nem tudatosult bennem. Minden kényszeres volt. A lakás ellenőrzése elmenetel előtt (gáz, villany, egyebek kikapcsolása a földrengés veszélye miatt), a közlekedés megkerülhetetlen terhe minden áldott nap, a koncerttermek és színházak valamint mozik katonai hangnemre emlékeztető vezényszavai, nem folytatom, Japán a kényszerek tömkelege.

49. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Hidasi Judit: Na és, hogy tetszik Japán?
Boris Martinović: Tokiói lilaság
M. Z. Chapelle: Papírhajók napkeletről
Ezerarcú Japán
Ana Johns: Nő fehér kimonóban
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): Japán a szamurájkorban
Krasznahorkai László: Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó
Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai
Hársvölgyi Virág: Japán
Rebecca Blackhorse: Japán juhar