A szerző új regényének Kálmán király a főhőse, aki nagybátyja, I. László udvarában nevelkedik öccsével, a daliás Álmos herceggel együtt. Kálmánt a kriály papnak szánja, Álmost akarja örökösének megtenni. A nagyeszű és a tudományokban jártas herceg lengyel földre menekül, ahonnan királyként tér haza László halálakor. A regény lapjain megelevenedik Kálmán királynak, a nagy szervezőnek, országépítőnek, törvényhozónak és politikusnak egész uralkodása, tragikus családi életével, harcaival és lázadó öccse ellen elkövetett kegyetlen tettével együtt. A Kálmán és Álmos között zajló testvérharc a cselekmény főága. Ebben a komor történelmi korszakban virul ki Kálmán apródjának, majd comesének, a keresztes lovaggá lett Zoltánnak a szépséges Havaska iránt érzett szerelme. Zoltán igazi lovag, aki idegen tájak és emberek megismerésére vágyik, és sok csalódás után végül is Apuliában, egy normann úr házában találja meg élete értelmét. A regényt sok izgalmas esemény, jó meseszövés és szép magyar… (tovább)
Könyves király 14 csillagozás
Kedvencelte 2
Várólistára tette 12
Kívánságlistára tette 6
Kiemelt értékelések
Fehér Tibor ebben a regényében is nagyszerűen ötvözi a legendákat és történelmi hűséget. Megismerjük Szent László király udvarát, látjuk benne felnőni Géza király 2 fiát. A két hercegnek már az ifjú kora is a hatalomról , egymás legyőzése iránti vágyról szól. Történelmet ismerve tudjuk, hogy végül a két testvér közül Kálmán ér a hatalom csúcsára, de még királyként is az állandó testvér háború árnyékában uralkodik. A könyv vonalvezetése egy kitalált személy életét követi nyomon, aki természetesen találkozik a nagy hatalmú urakkal is. Érdekesség, hogy még a keresztes háborúról is kapunk egy kis ízelítőt.
Az ifjúsági regény történetbe ágyazva írja le Könyves Kálmán király uralkodását és Álmos testvérével vívott küzdelmeit. Kálmán korának legműveltebb, politikus és törvényhozó királya volt, ami a kitalált történetben háttérbe szorul. A könyvet Gyulai Líviusz szép rajzai díszítik, a könyv végén jegyzetek adnak tájékoztatást az idegen kifejezések jelentéséről és a történelmi személyekről.
Népszerű idézetek
Meghúzódva a lápok mélyén, itt-ott még a régi vallás elmenekült hívei lappangtak, táltosok, javasok és bűbájosok, akik egy-egy dombon áldoztak napistennek. Nagy, fehér szakállú vének, akik bölcsen tudtak beszélni a múltról, és gyűlölték az új vallás rideg és komor papjait. A titkos utak ismerői a falvakból gyakran vezették hozzájuk a gyógyulást keresőket. A betegek lisztet, kenyeret és sót vittek a vadon magányában bujdosóknak. A javasok tudták, hogy a rontás, a betegség mindig embertől vagyon, élő vagy holt embertől. A holt ember szelleme ellen megvéd a küszöb mellé leszúrt kés. A láztól gyötört embert füstöléssel lehet megszabadítani a hagymáztól. Az orbáncos gyulladásra kutyaszőrt kell kötni, a fájós szemre nyers marhamájat kell borítani.
Semmi sincsen ezen a földön, egy porszem sem, amelyhez Istennek ne volna valami köze. Ez mind igaz, de én mást is tudok, azt, amire a virágok, a fák, a bokrok és a füvek tanítottak. Talán eretnekség is, amit mondok, nem tudom, de egyszer már erről is beszélnem kell valakinek. Sokszor gondolok arra, hogy a világ a maga sokféleségében nemcsak az Égre emlékeztető jeleket tartalmaz.
Egy kissé elhallgatott, majd így folytatta:
– A magot elvetem, a mag kikél. A napfény, a levegő és a víz hatására virág lesz belőle, és a virág új magot terem. Ez éppen olyan törvény, mint az emberi törvény, vagy ha úgy tetszik, az isteni törvény. Szerintem ez a virág, a fű, a bokor és a fa törvénye, és ez független attól, amit mi gondolunk. A virág virágzik az egyház tanítása nélkül is, mert a virág akkor is virágzott, amikor még az egyház sem volt meg.
– „Minthogy ma, kiváló fejedelem, a mi kezünk által, kik az isteni üdvözítő helyett – bár méltatlanul – eljárunk, a szent kenetet és a királyi jelvényeket felveszed, szükséges, hogy téged a nagy felelősségre, mely reád várakozik, figyelmeztessünk. Ma a királyi méltóságot veszed fel, és azt a gondot, hogy hű népedet kormányozzad. Az első helyre jutsz az emberek között, mely azonban gonddal, munkával és veszedelmekkel teljes. Vedd figyelembe, hogy minden hatalom Istentől van, aki által a királyok uralkodnak, és a törvényhozók igazságos törvényeiket meghozzák. Te is számot fogsz adni Istennek a rád bízott nyájról. Mindenekelőtt légy jámbor, szívvel-lélekkel imádd az Istent, a keresztény hitet sértetlenül őrizd meg és azt ellenségeivel szemben oltalmazd meg! Tiszteld az egyház papjait! Az egyház szabadságát őrizd meg! Légy igazságos, mert enélkül semmiféle nemzet nem marad fönn! Jutalmazd a jókat, büntesd a bűnösöket! Védd meg az özvegyeket, árvákat, szegényeket és gyengéket! Mindazok iránt, akik hozzád járulnak, légy kegyes! Úgy viseld magadat, hogy ne a te javadat szeressed, hanem híveidét, és jutalmadat ne a földön, hanem az égben várjad! Ezt adja meg néked az örök Isten! Ámen.”
104. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Berde Mária: Keresztjáró szerelem ·
Összehasonlítás - Verseghy Ferenc: Vak Béla a' magyarok' királlya ·
Összehasonlítás - Schmöltz Margit: A sólyom szárnyat bont 91% ·
Összehasonlítás - Jókai Mór: A három márványfej 76% ·
Összehasonlítás - Tapodi Brigitta: Amit örökül kapsz 98% ·
Összehasonlítás - Tapodi Brigitta: A hajtű 94% ·
Összehasonlítás - R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a kolostor rabja 94% ·
Összehasonlítás - Tomcsik Nóra: Az új idők hősei 97% ·
Összehasonlítás - Mörk Leonóra: Asszonyom, édes úrnőm 93% ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: A szelistyei asszonyok 94% ·
Összehasonlítás