!

Kossuthkifli 42 csillagozás

Fehér Béla: Kossuthkifli
Apple iTunes
Könyvtár

Aki végigrepül Fehér Béla új nagyregényén, annak páratlan kilátásban lesz része. Egy száguldó zöld delizsánsz ablakából nézheti végig a magyar szabadságharcot. Láthat szabadságot, szerelmet, háborút és békét, ármányt, bűnt, hűséget, nagyságot és bukást. Mert a Kossuthkifli egyszerre hiteles történelmi regény és frenetikus Jókai-paródia, XIX. századi pörgő road movie és népmesei motívumokkal átszőtt magyar mágikus realizmus, gigantikus romantika-parafrázis és igazi, régimódi, izgalmas kalandregény.

A történelmi málhaposta olykor megáll, hogy az olvasó eltűnődhessen máig aktuális (vagy inkább sosem volt ilyen aktuális) sorskérdéseken. Hányszor lehet a történelmi lehetőséget elszalasztani? Mit kezd a magyar a szabadsággal? Létezik-e nemzeti végzet? Megbűnhődtük már a múltat s jövendőt?

A Kossuthkifli végtelenül sokszínű, mégis teljesen homogén mű. Nyelvi leleményei lenyűgözők, humora utánozhatatlan. És hát (nem utolsó sorban) a XIX. század gasztronómiai tárháza, ízes… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2012


Hirdetés

Kedvencelte 4

Most olvassa 15

Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 24

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

+
>!
nyerw MP

Nekem ez nagyon tetszett, de tényleg. Világa, nyelvezete és szimbolikája is eklektikus, és igen sokféle irodalmi hagyományhoz kötődik egyszerre úgy, hogy egyszerre azok paródiájává válik. A Kossuthkifli tulajdonképpen egy pikareszk regénybe oltott korkép, mely a kor irodalmára és napjaink közéletére egyszerre kacsintgat mindkét szemével. Leginkább mágikus realizmusba oltott Jókai-parafrázisnak mondják, de ezt tökéletes hülyeségnek tartom.

Amiért nagy falat lehet a könyv, az a nyelvezete. Egyszerre reformkori, ómagyar, nyelvjárásias és irodalmi, de leginkább mindennek a kifigurázása. Néhány helyen annyira túl van húzva mindez, hogy megértem, hogy föladták páran, netán meg is utálták. Humora nem különösebben kifinomult, nagyjából egy klasszicista komédiába oltott vásári színjáték szintjén áll. És hát igen, rondán beszélnek benne, de Darvasi meg a Könnymutatványosok után ez igazán nem sok. Inkább komikus hatása van, de bennem nem kelti azt a benyomást, hogy a kortárs magyar szépirodalom kötelező jellemzőjét pipálja ki vele a szerző.

Átfogó irodalmi utalásrendszert is működtet a szöveg. A néha szándékoltan frázisokban beszélő típusfigurák (a buta de lelkes hazafi, a hősszerelmes, a romantikus lelkű fiatal hölgy stb.) Petőfi és Csokonai soraiban szólalnak meg, s a kor irodalmának jellegzetes alakjai is megjelennek a szövegben, lásd Lúdas Matyi és János vitéz. A szöveg szándékoltan papírmasé-figuraszerű szereplői közt akadnak egészen meseiek. Tündér és garabonciás diák, az ördög maga, még egy dzsinn(szerű alak) is előkerül.

A közeg azonban, ahol a történet játszódik, közel sem meseszerű. Sivár, mocskos, kihalt, mélymagyar. Az igen kiszámítható végkifejlet pont olyan ízt ad az egész sztorinak, mint egy nyolcvanas évekbeli magyar művészfilmé; de nagyon fölösleges itt minden igyekezet. Nem is az azóta is változatlan magyar néplélek ábrázolása miatt – Schwappach Amádé mint a szemellenzős vakmagyar –, hanem inkább azért, mert a kispolgárral (Vödric) már az elején kibasznak, az ördögé lesz minden, és hát úgyis jönnek az oroszok. Na meg az egész országsorsa mély sárba fullad már az elején. Emellett a Kossuthkifli nem a Nagy Magyar Depresszió újabb képviselője, szerencsére.

+
>!
ClockworkRobot

A regény szerzője egyértelműen tehetséges író, a könyvről azonban sok jót nem tudok mondani. Egy teljesen értékhiányos világ, ahol legfeljebb a tétlen Vödric úrral lehet azonosulni. Lehetne elmélkedni, hogy vajon ő-e a tipikus magyar közember megtestesítője, akivel birka módra bármit megtehetnek a körülötte hemzsegő többiek, akik csak a saját érdeküket hajszolják. De nem érzek igényt rá, hogy elemezgessem a könyvet, annyira taszít öncélú kegyetlensége és értelmetlen trágársága, amely a kortárs irodalmi divatot hivatott kiszolgálni.

9 hozzászólás
+
>!
robinson P

Nyelvi fordulatai, hangulata pazar.
Nem ismertem Fehér Béla írásait, nem tudtam mit kapok. A könyvről tudtam, de amikor kiderült, Rudolf Péter filmet forgat belőle, kezdett érdekelni. 5 nap humoros története, némi rejtői beütéssel. Összességében jó volt, bár itt-ott erőltetettnek hat a mindenáron poénkodás.
Sok info a sorok közt van. A kevesebb több lehetett volna, a trágárságot pedig, …. mégis csak szépirodalom volna.
A blogon többet: http://gaboolvas.blogspot.hu/2013/10/kossuthkifli.html

+
>!
cseri

Bocs, de lepontozom. Az az igazság, hogy jobban indult, mint amilyen lett a végén. Nekem nagyon tetszett mint Jókai-utánérzés, mert ugye a bajba jutott leánykát, akit egy idősebb hölgy segít ki szorult helyzetéből, ő is megírta már, nem is beszélve a kocsis üldözésről keresztül-kasul a Felvidéken (A lőcsei fehér asszony). Igazából a humora is tetszett, nem mondhatom, hogy nem, egyszerűen csak nekem az, hogy egy könyv vicces, az kevés a boldogsághoz, kéne valami mélység is. A vége felé már inkább untam. És tényleg igaz, hogy a vége össze lett csapva.

+
>!
korkata

Ez a második könyvem Fehér Bélától. Az elsőnél úgy gondoltam nem az én műfajom. A könyvtárban a visszahozott könyvek között volt. Gondoltam mégegyszer megpróbálkozom. Jól tettem, hogy adtam még egy esélyt. Ez már sokkal jobb volt az előző könyvnél. Még nem ötös, de már alakul.
Néha olyan érzésem volt, mintha egy komoly mesét olvasnék. Egy utazás története. Visszarepülönk 1849. májusába. Pár nap történéseibe pillanthatunk bele. Kaland, mese, misztikum, humor. Mind megtalálható a regényben. A karakterek groteszkek, néha egy kicsit idegesítőek. Ha ki kellenne emelnem valakit, akkor az a cukrász lenne. Az ő bemutatása tetszett a legjobban.
A könyv végére egy kicsit már sok volt a szokatlan nyelvi megformálás. Ezt még szokni kell.

+
>!
Csabi 

Fehér Béla nálam eddig csak a kortárs nagyok mögött ballagott, kicsit lemaradva, de azért látótávolságban, ezzel a regénnyel azonban odarúgtatott melléjük parádézni. Pedig otthagyta a jól megszokott kortárs környezetet, lepukkant polgártársaink világát. És érdekes módon pont ez a történelmi környezet teljesítette ki FB nyelvi humorát, szófacsarásait. Mert három alappillére van ennek a regénynek, a sztori, ami halottaskocsin és delizsánszon robog előre, a nyelvi lelemények, és a mindezek mögött olvasható korrajz, ami merőben eltér a márc. 15.-i nagybeszédek hazug pátoszától.
A történetről nem sokat akarok fecsegni, a számos belinkelt kritika taglalja ezt (bár nem ártana, ha némely kritikus el is olvasná a regényt, mielőtt ír róla, de hát sok az írnivaló, tudom, nincs idő olvasásra). Gondoltam, hogy majd előrángatják a mágikus realizmust a sok szellem, elszálló, picsogó lelkek, dobozi magyar olvastán, de a számomra besorolhatatlan ez a könyv, mert történelminek túl blődli, pikareszknek túl komoly a háttéranyag, a kortárs közegben nem ismerek hasonlót. Sok írónk visszanyúlt a történelmi időkbe, de egyikük sem teszi ilyen szemérmetlen könnyedséggel. Habár a sztoriban látom a könyv egyetlen gyenge pontját, a végét, mintha beleunt volna FB, és türelmét vesztve lekanyarította a történet végét. Vagy csak nagyon toporgott már a kiadó, hogy kellene valami mű.
A nyelvről külön tanulmányt lehetne írni, szerencsére ez nem egy rekonstrukció, hanem inkább egy csinált nyelv, és ez itt sokkal jobban működik, mint a kortárs regényeiben. Néha kicsit harsány, de röhögtető, nincs rá jobb szó.
Ami a könyv komoly részét illeti, az a szabadságharc hétköznapjairól szól, hogy mi is történt itt az emberekkel, miközben két hatalom háborúzott a fejük felett. A nép az mindig csak nép marad, legfeljebb az ülepet cserélik a feje fölött, ami szépen ráereszkedik, mint egy májusi viharfelleg.

+
>!
sheni

A történet jobban tetszett, mint a szöveg. A szöveg nekem egy idő után túl sok lett, túlságosan jópofizó, a számomra elviselhetetlen, amerikai komédiákra hajazott. A történetben még a lelkeket elviseltem, ennyi misztikum elfért volna, de az orosz kémekről szóló rész nagyon kilóg.

+
>!
meseanyu MP

Nagyon kellemes kis regényke volt ez, vicces, kalandos, telis-tele jóféle étkekkel, mesebeli elemekkel, sosem hallott elfeledett szavakkal, ragyogó párbeszédekkel, bizarr figurákkal. A végén volt egy icipici hiányérzetem, de ennél nagyobb bajom ne legyen!

+
>!
minczer

Nehézkes nyelvezete (ami éppen ezért néha humoros) és a cselekmény végtelen lassúsága miatt nagyon nehezen haladt az olvasás. Néha szinte kínszenvedés volt. Kénytelen voltam félbehagyni. Egyszer talán újrakezdem.
El sem tudom képzelni, milyen filmet fognak ebből csinálni….

+

Népszerű idézetek

+
>!
robinson P

– Uram, tisztában vagyok a kötelességemmel!
– Tehát egy órán belül főbe lövi magát?
– Szükségtelen. Ezennel megkérem a lánya kezét.

13. oldal

+
>!
freegyes

– Hiszen élek! – tapogatta magát Vödric. Könnyek futották el a szemét.
– Csakhogy összetrágyáltad magad, komé, attú’ van a fosbűz! Az ulánusod már a pokolban vacsorázik az elhalt rokonságával! Szelíd arca, szőke haja vót, bőrvírt borította a mellyit, de hiába, mert hátulról lecsaptam a bal karját. Erre tírdre rogyott, azt nyöszörögte, pityé, pityé!
– Az mit jelent? – kérdezte Vödric.
– Tudja a gyalogrípa! Lenyestem a másik karját is, hogy ne tudjon imádkozni, aztán megrepesztettem a koponyáját. Szakadt, mint a hadházi dinnye! Láttam a lelkit elszállani.

+
>!
liivia

Mindenki kém, amíg be nem bizonyosodik, hogy nem az!

17. oldal [Magvető, 2012]

+
>!
Bagameri69

– Így is tekergünk, kerülővel haladunk, mert nincsenek hidak! Gondoljon bele, grófnő, ha minden tizedik pálinkafőző műhely helyett hidat építenének, gyermekjáték volna közlekedni a magyar hazában!

169. oldal

+
>!
robinson P

– Holnap? Sose tervezzen ilyen hosszú távra, cukkerli! – válaszolta élénken a tanácsos.

84. oldal

+
>!
ClockworkRobot

– Néne! Jöjjenek a csontházba! Ma van az őrzőangyalok emléknapja!
– Hát aztán! holnapra elmúlik.

284. oldal

+
>!
liivia

– E' vót az Aszófő-bibap, a kisasszon vidítyására – közölte a zenedarab végén, miközben gondosan kicsorgatta a szopókából a felgyűlt nyálat.
– Brávó, és brávó! Művészien trombitázol, fiam! – dicsérte a grófnő. – De miért éppen Aszófő?
– Csak azé', mert az én falum. Odavalósi vagyok.
– Sose hallottam Aszófőről.
– Messzi van ide! Ott szült anyácskám a falu alatt, a Bázsa rengetyeg nagy nádasában, vereslő hajnalon.
– Megható. De mi a bibap?
– Magam se tudom. Hirtyelen gyütt a számra.

40. oldal [Magvető, 2012]

+
>!
Csabi 

Tudni akarja, mi volt bátyám véleménye a politikáról?
– Nem érdekel!
– Lágyult agyú óriás, aki saját ürülékén él, de elvárja, hogy a nép is naponta falatozzon belőle.

50. oldal

+
>!
nyerw MP

Ugat a girhes poéta, a falka vonyít vele, együtt csókolgatják a szent világszabadság kásás ülepét!

Petőfiről, 213. oldal

+
>!
robinson P

– Észnél van, cukkerli? Szőrmebocskorban akar divatozni?

126. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján


Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is