Eugenio ​Montale versei 10 csillagozás

Eugenio Montale: Eugenio Montale versei

Az 1975. évi irodalmi Nobel-díj kitüntetettje, Eugenio Montale (1896-1981) a 20. század talán legnagyobb hatású olasz költője. Ő volt az egyik elindítója a hermetizmusnak, a mallarméi tiszta költészet sajátos itáliai változatának – azaz programszerűen igyekezett a valóság durva nyersanyagát kiszűrni költészetéből, annyi prizmán áttörni az elemi érzelmeket, élményeket, hangulatokat, hogy csak szivárványos ragyogás maradjon belőlük. Ez a kristályos költészet azonban idővel egyre jobban megtelik mindinkább tettenérhető emberi tartalmakkal: az őszinte fájdalmat, az öregedést, a szerelmet, a tájat csakúgy nem lehet kivetni a költészetből, ahogy beletolakszik a társadalom, a történelem, a politika, a félelmetes „hitleri tavasz” is – így válik mind súlyosabbá és gazdagabbá Montale átszellemült költészete.
Válogatta, az utószót írta és a szöveget gondozta Lator László.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Lyra Mundi Európa

>!
Európa, Budapest, 2014
136 oldal · ISBN: 9789630795791 · Fordította: Kálnoky László, Lator László

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Viktoria_Agnes_Takacs>!
Eugenio Montale: Eugenio Montale versei

Nem vagyok nagy lirikus, de ezek a versek igazan csodalatosak. Gyonyoru motivumok, a tenger, mint tema. Sikerult megszereznem nehany vers olasz eredetijet, es bar az olasztudasom meg erosen hianyos, nagy elvezettel olvasgattam oket a forditasok mellett.

Masodik olvasas:
Tovabbra is igaz, hogy gyonyoruek a versek, erzodik bennuk a taj izzasa a delutani hosegben, a tenger morajlasa a tavolban. Szinte latoasok ezek. Kicsit rontott az elmenyen, hogy miutan letettem a kotetet belefogtam Nelly Sachs Izzo rejtvenyek cimu kotetebe, ami elkapott, gyomorszajon vagott, ket vallra fektetett es megmutatta, hogy milyen ero is rejlik a liraban a szepsegen kivul. Huh…

gyűszűkirály>!
Eugenio Montale: Eugenio Montale versei

Ez a kötet verseket tartalmaz, igazi verseket, olyanokat, amelyek képesek valamit megsejtetni a valóság emberfeletti dimenziójából, megérintve az ember szívét, ha utóbbit a valóság magasabb dimenziójának megragadására alkalmas intellektus szimbólumának tekintjük, ugyanis a költészetnek eredendően nem etikai, politikai, társadalmi stb., kérdésekkel kell foglalkoznia, hanem támasztékként szolgálnia egy a hétköznapinál magasabb tudatállapot eléréséhez. A vers ettől szép, attól a transzformatív feszültségtől, amit az olvasóban kivált. A vers lényegében egy tudatállapot rögzítése, a fordítás pedig akkor jó, ha a fordító képes megvalósítani magában azt a tudatállapotot, vagy legalább közelébe jutnia, ahonnan a vers „alászállt”, és az olvasó is ebben az esetben „érti” a verset a szupraracionális értés értelmében. Kálnoky László fordításai e tekintetben figyelemre méltók.
Szóval, ezek a versek sokkal többek szimplán szép leírásoknál, és nem is így kell közelíteni hozzájuk.


Népszerű idézetek

JPityu I>!

FIESOLEI ABLAK
FINESTRA FIESOLANA
(Kálnoky László fordítása)

Itt, ahol a ruhák növényi selymét
a fondor hajlamú tücsök kirágja,
a kámfor illata nem űzi el még
a molyokat, a könyvek kártevőit,
csigavonalban kúszik a madárka
a szilfára, s lombdíszek közt sötétlik
a mézgás nap. Nem önt el, ó, pirosló
borostyánok, más hő, másféle fény itt!

87. oldal

JPityu I>!

LUCCAI FÜRDŐK
BAGNI DI LUCCA
(Kálnoky László fordítása)

Gesztenyék puffanása
egyesül a patakmorajjal,
s közöttük tétovázva
töpreng a lélek.

Borzongat a korai télnek
hideg szele, míg kihajlok az ablak
párkányán, ahol fagyban éled
hajnalpírja a napnak.

Márványok, ágbogak –
                                                  egy szélroham jön,
S árokba a nyílsebes levelek
keringve szállnak.

Eltűnik az utolsó nyáj, ködében
fuvallatának.

55-56. oldal

JPityu I>!

A NYÁR
L'ESTATE
(Kálnoky László fordítása)

Nem tudja a cserje, hogy épp fölötte húz a
vörös vércse árnyék-keresztje. S a felleg
mit lát? A forrás száz arcot lebegtet,
amíg habot hány.

Talán, ha a pisztráng, árral szemben úszva,
élő ezüstként
csillámlik, visszatérsz a lábam elé, Arethusa,
te halott lány.

Íme a lángpiros váll, az aranyrög,
mit föld vetett ki,
a pezsgő habok fölött ott a balga
káposztalepke, s szálát pók ereszti –

s van, ami átmegy, s van sok más, ami
nem megy a tű fokán át…

Sok élet adja meg egy élet árát.

72. oldal

JPityu I>!

TENGERPART
LUNGOMARE
(Lator László fordítása)

Feltámad a szél, hasad a sötétség,
s árnyékod, mely a vékony kerítésre
dől, megborzolódik. Késő magadnak

lenned immár! A pálmáról a cickány
leugrik, a kanócon fut a villám,
iszonyú hosszú pilláin szemednek

84. oldal

JPityu I>!

A NÁDAK FRISS HAJTÁSAI KIBÚJNAK
IL CANNETO RISPUNTA I SUOI CIMELLI
(Kálnoky László fordítása)

A nádak friss hajtásai kibújnak
a derűben, melynek örök a fénye:
szomjas kert tüskés ágacskái nyúlnak
palánkon át a fülledt tespedésbe.

Egy várásban telt óra száll magasba
meddőn, hátáról szürkülő haboknak.
A víz fölött felhőből ágbogas fa
támad, s mint forró hamu, összeroskad.

Távollevő, ó, de hiányzol innen,
még érez a táj szomjú epedéssel:
messze mentél, most hát elhagyja minden
szokott medrét, kiárad, ködbe vész el.

18. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Pier Paolo Pasolini: Mindenszentek és Halottak között
Pier Paolo Pasolini: Korom vallása
Pier Paolo Pasolini: Egy halott énekei / Ciants di un muàrt / Canti di un morto
Jaroslav Seifert: Talán rózsát hozok
Salvatore Quasimodo: Hazatérések
Salvatore Quasimodo: Föld
Giosuè Carducci: Carducci válogatott versei
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós válogatott versei
Radnóti Miklós: Erőltetett menet
Ady Endre – József Attila – Radnóti Miklós: Válogatás Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből