A ​kreativitás pszichológiája 2 csillagozás

Erika Landau: A kreativitás pszichológiája

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Pszichológia – nevelőknek Tankönyvkiadó

>!
Tankönyvkiadó, Budapest, 1974
154 oldal · ISBN: 9631704505 · Fordította: Illyés Sándor

Most olvassa 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

dontpanic IP>!
Erika Landau: A kreativitás pszichológiája

Ahogy @csauperjel-lel megbeszéltük az olvasásom alatt, ez talán a lehető legkevésbé kreatív könyv a kreativitásról. :)

Nagyon száraz, elméleti könyv, végigveszi a különböző pszichológiai elméletek kreativitásfogalmát (pszichoanalitikus, alakelmélet, egzisztencialista stbstb.), beszél a kreatív személyről, folyamatról és produktumról, a kreativitás és az intelligencia kapcsolatáról, a kreativitás motivációjáról, illetve a kreativitásra való nevelésről.

Elég sokat ismétli magát, ami kicsit fárasztó, de persze egy szakkönyv/tankönyv esetében végül is lehet haszna is.

Ami érdekes volt, az például az intelligencia és a kreativitás kapcsolatáról szóló rész.
Az intelligenciatesztek általában a konvergens gondolkodást vizsgálják, illetve díjazzák, tehát az egyfelé törekvő, szabálykövető, emlékező, újrafelidéző gondolkodást. Viszont a kreativitás a divergenciára épül, a rugalmasságra, a többirányúságra, a normától való eltérésre, a szenzitivitásra és így tovább. Megállapították, hogy a legintelligensebbnek tartott diákok egy történetmesélős feladat során szorosan kötődtek a megadott témához, nem kockáztatták meg a kétértelműséget, tehát erősen konvergensen dolgoztak. Viszont a legkreatívabb tanulók operáltak humorral, váratlan befejezéseket alkottak, játékosságot vittek a történeteikbe.
Ehhez hozzá kell tenni, hogy a legkreatívabbnak tartott tanulók általában intelligensek is voltak, viszont a legintelligensebbek nem mindig voltak kreatívak.

Ami ebből a tanulság: a hagyományos közoktatás a konvergenciát díjazza, a divergens gondolkodást viszont nagyon hamar letöri, ami nagy kár, mert tulajdonképpen csírájában fojtja el a kreatív gondolkodást kialakulását.

Nekem van erről egy személyes élményem is: Kafka Átváltozásáról kellett esszét írni gimnáziumi magyarórán, és valamiért azt gondoltam, hogy egy kicsit humorosabbra és személyesebbre veszem a hangnemet, amit a tanárnő nyilván nem díjazott, és értetlenül állt előtte. Persze, értem én, az esszé műfajának szabályaiba nem fér bele ez a fajta stílus, de most legszívesebben visszamennék az időben, és jól megmondanám neki, hogy „nem tetszett díjazni a divergens gondolkodásomat, ejnye-bejnye, ha nem lettem elég kreatív, akkor ezért most tessék felelősséget vállalni!” Persze lábjegyzetelve ezt a könyvet. :))

A könyv egyébként valószínűleg már kicsit elavult is, biztos írtak azóta jobb könyveket is a kreativitásról, de azért ezek a tanulságok talán a mai napig fontosak.

5 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Julia Cameron: A művész útja
Amanda Palmer: A kérés művészete
Demeter Lázár Katalin: Játszótárs
Demeter Lázár Katalin: Játszótárs 2.
Tina Seelig: A kreativitás iskolája
Ken Robinson – Lou Aronica: Elemedben vagy?
Pinczésné Palásthy Ildikó: Dráma, pedagógia, pszichológia
William C. Taylor – Polly LaBarre: Fenegyerekek munkában
Kőváry Zoltán: Kreativitás és személyiség
Czeizel Endre: Tehetség – talentum