Az ​Ördög a Fehér Városban 52 csillagozás

Erik Larson: Az Ördög a Fehér Városban

Az 1893-as év fordulópont volt Amerika számára: Chicago, ez az akkor még csak feltörekvő város, olyan világkiállítást rendezett, amely felülmúlta a híres párizsit, és biztosította Amerika helyét a világban; ráadásul felbukkant az első dokumentált amerikai sorozatgyilkos, H. H. Holmes.
Ez a lenyűgöző bestseller a világkiállítás megrendezésének viharos és eseménydús történetét meséli el, melyhez elválaszthatatlanul hozzáforrt az ördögien ravasz és pokolian kíméletlen Holmes tevékenykedése. Olvashatunk az 1890-es évek chicagói és amerikai építészetéről, hihetetlen sikerekről és drámai sorsokról, az eszmék harcáról a profit és a bürokrácia ellen, valamint egy olyan gyilkosról, akinek tettei emberek millióit sokkolták.
Az alapos kutatást és lebilincselő történetszövést kombinálva Larson könyve a történelem felfedezését kínálja a legjobb regények izgalmával.

Eredeti megjelenés éve: 2003

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Sötét örvény Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2012
440 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632456539 · Fordította: Pék Zoltán
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2012
440 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632456546 · Fordította: Pék Zoltán

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

H. H. Holmes

Helyszínek népszerűség szerint

Chicago


Kedvencelte 3

Most olvassa 4

Várólistára tette 85

Kívánságlistára tette 52

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Ferger_Jolcsi P>!
Erik Larson: Az Ördög a Fehér Városban

Sajnos ezt a könyvet nagyon untam. Dokumentumregény, szóval már alapból sejthető, hogy sok-sok tényt közöl benne, de ez a mennyiség, ami ebben a könyvben volt, nagyon sok volt nekem. Nagyon kisbetűsek az oldalak és emellett több mint 400 oldalas, szóval nagyon lassan haladtam benne. És az információk nagyját szerintem fel se fogtam. Helyenként elég érdekes, olykor pedig izgalmas volt, de ez csak egy pár oldal erejéig volt érezhető számomra, aztán ismét jöttek a tények, tények, tények. Engem zavart, hogy nem lett izgalmasabb, hogy nem akarta az író élvezhetőbbé tenni. De ettől függetlenül nem volt olyan rossz, aki szereti az ilyen témákat, stílusokat, annak bátran merem ajánlani és tényleg volt benne egy-két érdekesség, ami tetszett benne. Az utolsó nagy fejezetrész volt az, ami tényleg izgalmas volt számomra, spoiler

Aniza I>!
Erik Larson: Az Ördög a Fehér Városban

Sokat gondolkodtam, mégis hány csillagot adjak erre a könyvre. A sok adat, amit végig közöl velünk, elég szárazzá teszi a könyvet. De nagyjából Holmes felbukkanásakor elkezdett érdekelni a cselekmény. Mivel igaz történet alapján íródott a könyv, így teljesen el voltam hűlve az olvasottaktól, és elismerésem a szerző felé, aki ezt ilyen hitelesen volt képes tálalni nekünk.
Két dolog miatt pörgettem a lapokat: 1. tudni akartam, Holmes mikor bukik le végre, és nyeri el méltó büntetését, illetve 2. kíváncsi voltam, hogy ez a hatalmas épület, amit olyan nagy gonddal építettek, mikor fog összedőlni, ha egyáltalán megtörténik valaha.

NyZita>!
Erik Larson: Az Ördög a Fehér Városban

Már Dan Simmons Terror-ját olvasva is meglepődtem, mennyire tetszenek nekem ezek az igaz történeten alapuló, horrorisztikus dokumentumregények. Hiába, a valóság vagy épp az emberi gonoszság ezerszer ijesztőbb, mint bármilyen képzeletbeli szörnyeteg.

Naná, hogy a két szálon futó történetből a pszichopata sorozatgyilkos pályafutása kötött le jobban, viszont tagadhatatlanul érdekesnek találtam a tizenkilencedik század végi világkiállítás építészeti kihívásait is. Minden elismerésem a szerzőé, hihetetlen mennyiségű kutatómunka lehet ebben a könyvben, nem csupán a két főhőst és szűkebb körüket „nyomozta le” szinte száz százalékosan, vagy ásott elő olyan információkat, hogy mennyi sonkás szendvicset vagy kávét prédáltak fel a népek a kiállítás legforgalmasabb napjaiban, de olyan érdekes ám kábé jelentéktelen apróságoknak sem volt rest utánamenni, mint például az, hogy Walt Disney apja is az építőmunkások között volt, vagy hogy hány gyereket felejtettek ott éjszakára a szülők a rengeteg látványosságtól megzavarodva.

Tényleg rengeteg adat meg információ van beleszorítva a regénybe, úgyhogy biztos van, akinek ez vontatott és száraz. Jellegéből adódóan pedig a visszaemlékezések és leírások dominálnak, nem a párbeszédek vagy a pörgős akciójelenetek. Én mégis nagyon élveztem. Egyértelműen a sok halálesettel felturbózott dokumentumregények rajongója lettem!

ScarlettBlair>!
Erik Larson: Az Ördög a Fehér Városban

Eddig még nagyon olvastam dokumentum regényeket, a Kódjátszmát leszámítva, ami viszont olyan borzasztó volt, hogy félbe is kellett hagynom. Ellenben ez a könyv nagyon tetszett. Sokat nem tudtam eddig a chicagói világkiállításról- eddig. Számomra nagyon olvasmányos volt, és lekötött. Miközben haladtam a történettel mindig utána olvastam az adott szereplőknek, helyszíneknek, stb., és így talán még többet adott a könyv.
Annyira szomorú, hogy ez a csoda végül oda lett.
A másik szál, Holmes szála is nagyon izgalmas volt, erről szívesebben olvastam volna még többet, úgy érzem kicsit háttérbe szorult a vásárvárossal szemben. Láttam azt is, hogy már 2015 óta húzódik a film készítése, amiben Leonardo DiCaprio lenne a főszereplő, és Scorsese a rendező, az egyszerűen zseniális lenne.
Egy szó mint száz, tetszett, nagyon jó volt !

Belle_Maundrell>!
Erik Larson: Az Ördög a Fehér Városban

Különösebben nem vagyok oda a dokumentumregényekért, sőt, általában azt kívánom, bárcsak „normális” formában íródtak volna meg, párbeszédekkel meg miegymással. Néha viszont olyan vonzó témák jönnek szembe velem vagy nem veszem észre, hogy ez is egy olyan könyv, hogy nem tudok ellenállni a kísértésnek. H. H. Holmes is egy ilyen téma.
Biztos le voltam maradva amerikai sorozatgyilkos-ügyben, de én egy-két évvel ezelőttig nem is tudtam róla, hogy ő létezett, amíg anyuval el nem kezdtünk nézni valami dokumentumfilmet, amiben azt akarták kideríteni, hogy ő volt-e Hasfelmetsző Jack. Akár igen, akár nem, elég elborult és ördögi volt ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődésemet, és szívesen olvassak róla.
Sajnos az íróval nem igazán vagyok megelégedve, noha látszik, hogy milyen alapos kutatómunkát végzett, és a sokoldalnyi bibliográfiának is hiszek. De sajnos ez a könyv sokkal inkább szól a chicagói világkiállításról, mint Holmes-ról, szerintem eleve a fejezetek 2/3-ának ez áll a középpontjában, és ráadásul a kiállításos fejezetek sokkal hosszabbak is, ellentétben a Holmes-osokkal, amik között a hatoldalas már extrahosszúnak számít. Ha kevesebb lett volna, akkor kifejezetten érdekes lehetett volna maga a világkiállítás is, jó volt ismerős neveket felfedezni (pl. Walt Disney apja vagy Helen Keller), de így nagyon untam, főleg, amikor még a krezdeti szerencsétlenkedésekről volt szó.
Pedig jól össze lehetett volna hozni a két témát, elvégre a világkiállítás kvázi díszletként szolgált Holmes rémtetteihez, mert nemcsak a szállodájában biztosította a forgalmat – és a lehetséges áldozatokat –, de a nagy felfordulás a rendőrök figyelmét is lefoglalhatta. Szóval mondjuk fordított arányban szuper lett volna, de az agyamra ment, amikor Holmes már megint életbiztosítást köttetett valakivel, vagy épp eltüntetett egy hullát, és akkor arról olvashattam tizenöt oldalon keresztül, hogy hogyan csinosítgatták a gyepet. Jó, ez költői túlzás, de a lényeg ugyanaz. Egyébként ha nem láttam volna az író nevét/képét, akkor meggyőződésem lett volna, hogy valami sorozatgyilkosokat romanticizáló, fura nő írta, aki odavan Holmes-ért, annyiszor leírta, hogy milyen vonzó volt. És ha nem hangzott el minden fejezetben kétszer, hogy milyen igéző kék tekintete volt, akkor egyszer sem. Úgy az ötödik alkalom után felötlött bennem, hogy el kéne kezdeni számolni, aztán az is, hogy ivósat is lehetne vele játszani, de végül elengedtem a matekozást.
Kék szem ide vagy oda, valami tényleg lehetett benne, ha ilyen hosszú időn keresztül zavartalanul sunnyoghatott. Borzasztóan idegesített, hogy ott volt a sok nyilvánvaló jel, hogy rosszban sántikál, de mindenki szemet hunyt minden felett. spoiler A magándetektívek is elég rossz munkát végeztek.
Kicsit száraz, kicsit sok a – nekem – érdektelen infó, és kevés „profilozás” vagy a nyomozás leírása, de azért nem volt rossz. Nagyon alapos képet ad a korabeli Chicagóról és a Fehér Városról, és végül is Holmes-ból is épp eleget kapunk ahhoz, hogy alaposan elborzasszon, bár ezen a téren nekem nem szolgált újdonsággal, már elég szépen kiműveltem magam. Többet vártam tőle, de nem bántam meg, hogy elolvastam.

modus_operandi>!
Erik Larson: Az Ördög a Fehér Városban

Lenyűgöző horderejű könyv, de amellett, hogy több, mint 400 oldal, könnyű volt olvasni. Fejezetről fejezetre, kronológiai sorrendben mutatva be Chicago – és egyúttal Amerika – legnagyobb világkiállításának fénykorát és bukását. A „kiállítási” fejezetekben remek összképet kapunk a Világkiállítás felemelkedéséről, azokról a személyekről, akik tehetségükkel hozzájárultak Amerikai építészeti hírnevéhez.
Ugyanakkor azidőtájt, a Fehér Város megszületésével a 19. század hírhedt amerikai sorozatgyilkosa, H. H. Holmes is megkezdi ördögi tevékenységét, csinos, elveszett, bizonyítani vágyó fiatal lányok és nők legnagyobb bánatára.
A szerző remekül hozta a kettős párhuzamot, nem titkolva el a véres részleteket. Nehéz elhinni, hogy ilyen csillogó időszakban ekkora sötétség és gonoszság lakozhat.
Izgalomban nincs hiány, a naplók, levelek, rendőrségi riportok hitelesen adják át mindazt a gyönyörűséget és szörnyűséget, ami a Szeles Várost akkor lázban tartotta.

Luna_Iceshard>!
Erik Larson: Az Ördög a Fehér Városban

Nem sok dokumentumregényt olvasok, sőt, nem is számítottam rá, hogy ez az lesz, az elején azt hittem, valami giga hosszú bevezetőt olvasok, de aztán leesett, hogy ez ilyen lesz (jó, ebben a melegben csoda, hogy a nevemre emlékszem :'P ).
Számomra a párbeszédek hiánya mindig egy kicsit távol tartja tőlem a karaktereket (ez volt a bajom az Anna és a királlyal is), nem bújhatok a fejükbe, hanem csak kívülről szemlélem őket. Bár ki tudja, lehet, hogy Holmes fejébe jobb nem belebújni.
Annak ellenére, hogy olyan, mint egy történelemkönyv, nem unatkoztam rajta, elég olvasmányos volt. A világkiállítás körül elég sok volt az olyan név, akiről nem esett sok szó, és a végén, amikor elmeséli, hogy kivel mi történt a kiállítást követő években, erőltetnem kellett egy kicsit magamat, hogy emlékezzek rá, ez ki volt. De mivel a kiállítás megrendezése arányaiban nagyobb részt foglalt el a könyvben, mint Holmes, így úgy érzem, kicsit becsapós a cím, illetve a borítón a beharangozó szöveg. Viszont annak ellenére, hogy Holmesról kevesebb szó esik, jól tagolja azt. Amikor egy-egy fejezet végén az áll, hogy XY nevére biztosítást kötött, akkor már lehet tudni, hogy szegény illetőnek befellegzett. Szeretem a sejtetést. Sokmindent nem tudtam előtte Holmesról (kb csak hogy létezett), és hihetetlennek tartom, hogy ennyi bűntényt elkövethetett úgy, hogy nem tűnt fel senkinek, illetve még magánnyomozók is nyomoztak a nők eltűnésének ügyében. Többen is, és nem tűnt fel, hogy a sokadik eltűnés is ehhez az emberhez vezet….jó, a világkiállítás biztosan eleve lefoglalta a rendőrséget, sok volt az átutazó, tömegben könnyebb eltűnni, ez jól magyarázza a helyzetet, de na… Az pedig még durvább, hogy Holmes kivégzése után kivel mi történt, aki részt vett az elfogásában és elítélésében.
Összességében nem volt rossz, végül is volt kedvem olvasni, általában véve érdekesnek is találtam, de nem hiszem, hogy újraolvasós lesz.

3 hozzászólás
lot49>!
Erik Larson: Az Ördög a Fehér Városban

Martin Scorsese és Lenardo DiCaprio „ajánlotta nekem” a könyvet, azaz olvastam róla, hogy ők akarják (akarták?) adaptálni a sztorit. Így került a látómezőmbe a könyv.
Az „ajánló” és a fülszöveg alapján sejtettem, hogy nem lesz rossz olvasmány, de hé, hogy ennyire jó legyen? Ezt nem láttam jönni! Elképesztően jó könyv. Úgy beszippant, hogy a végén csak nézel magad elé: akartam én valaha ennyi mindent tudni a chicagói világkiállításról, a XIX. század végi Chicagóról, az akkori társadalomról, technikáról, építészetről… stb? Ööö… nem is tudom. Hát most pedig jól megtudtál egy csomó mindent, de jól szórakoztál nem igaz? De még mennyire… te jó ég, nagyon is! Lenyűgözött ez az alaposság, részletesség.
Az azért érezhető, hogy a szerző elsősorban a fentebb említett dolgokról akart könyvet írni, de jó érzékkel nem felejtette ki, a valamelyest ehhez az eseményhez köthető, rémtörténetet, ahol Amerika első sorozatgyilkosának életét követhetjük nyomon. Ez a betétregény egyfelől, jólesően – afféle intermezzókként – meg-megtöri a világkiállításról szóló sűrű ismertetést, másfelől beemeli a könyvet a zsánerirodalomba is, amivel könnyebben fogyaszthatóvá válik a szélesebb közönség számára is.
Szerintem veszettül jó sikerült írás. Nem csodálom, hogy National Book Award esélyes is volt.

Búza_Mihály>!
Erik Larson: Az Ördög a Fehér Városban

Első ilyen könyvem és nagyon jó élmeny volt olvasni. Szinte láttam magam elött az egészet… Lenyűgöző képet ad az akkori időkből.
A Fehér Város rengeteg akadály és hihetetlen kitartás árán elkészült…
Sajnálom hogy nem láthattam élőben…

vaslady>!
Erik Larson: Az Ördög a Fehér Városban

Ez egy dokumentumregény, vagyis nincsenek benne párbeszédek, csak idézetek, mert a szerző különböző dokumentumok alapján állította össze ezt a regényt. Nekem mint végzett történésznek nagyon sok újat mondott a könyv, ugyanis amcsi töriből nem vagyok valami jól eleresztve: még csak arról sem volt fogalmam, hogy volt Chicagóban világkiállítás, ugyanis én elsősorban magyar törire specializálódtam az egyetemen. Nem véletlenül olvastam el tehát ezt a könyvet. Na, meg azért is, mert nagyon szerethető az amerikai történelmi regények légköre, legalábbis amelyek a XX. században játszódnak. Ez is ilyen. Szerencsére Larsonnak sikerült élvezhetően megírni a regényt, talán azért, mert újságíró a szakmája, és nem tudós. Mindenesetre a regény két szálon fut: az egyik szól magáról a kiállítás történetéről, a másik pedig a csaló sorozatgyilkosról. Én elsősorban az utóbbi kedvéért olvastam el a könyvet, ugyanis érdekelt az, hogy hogyan jönnek rá a tetteire, miután a regényben a szerző nem utal erre. Tehát nem egy véres krimiről van szó szerencsére. http://riaolvas.blogspot.hu/2013/11/erik-larson-az-ordo…


Népszerű idézetek

LilyPici>!

A mocsok, a füst és az agyag alatt ez a könyv az élet múlékonyságáról szól, és arról, hogy néhányan miért használják ezt a rövidke időt arra, hogy a lehetetlennel próbálkozzanak, mások pedig arra, hogy fájdalmat okozzanak. A történet tulajdonképpen a szükségszerű harcról szól a jó és a rossz, a nappal és a sötétség, a Fehér és a Fekete Város között.

Belle_Maundrell>!

A világkiállítás nappal szűzies fehér ruhát viselt, de éjjelente mezítláb táncolt, és nyakalta a pezsgőt.

343. oldal

Belle_Maundrell>!

Minden könyvtárba vagy archívumba tett látogatásom egy-egy kis nyomozás. Az ilyen utakon mindig akad egy pillanat, amikor a múlt fellobban, mint a gyertyaláng a sötétben.

430. oldal

Doreen>!

Ne kicsiben gondolkodj, abban nincs meg a varázslat, ami felpezsdíti az emberek vérét.

39. oldal

Belle_Maundrell>!

Az ördöggel a lelkemben születtem. Ugyanúgy nem tehettem arról, hogy gyilkossá váltam, mint ahogy a költő sem tud ellenállni, ha az ihlet dalra fakasztja.
Dr. H. H. Holmes

9. oldal

Kapcsolódó szócikkek: H. H. Holmes
Belle_Maundrell>!

Szerintem nem kell az élet meghosszabbításán fáradozni, ha az ember elvégezte a dolgát, méghozzá jól.

13. oldal

Belle_Maundrell>!

Öt fellelt áldozat, csupán öt, mégis örökre Hasfelmetsző Jack vált a színtiszta gonoszság megtestesítőjévé.

85. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Hasfelmetsző Jack
Belle_Maundrell>!

Neveljünk annyi kúszónövényt, amennyit csak lehet, futtassuk fel a hidakra, hogy így jöjjön létre a tükröződő növényzet, az árnyék és a fény játéka a vízen.

193. oldal

Belle_Maundrell>!

Nem nőhet elég sás, füstike, jéglevél, hanga, iszalag, szeder, szagos bükköny, csattanó maszlag, csorbóka, kisebb nyugati napraforgó és kerti folyondár.

193. oldal

Kapcsolódó szócikkek: csattanó maszlag
Belle_Maundrell>!

És hogy lehetne jó egy kaland, ha közben nem veszélyes is egy kicsit?

269. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kaland

Hasonló könyvek címkék alapján

J. R. dos Santos: A 632-es kódex
Robert Harris: Tiszt és kém
Richard Preston: Halálzóna
Mark Russinovich: Tolvaj kód
Vladimir Pištalo: Tesla, avagy arckép álarcok közt
Charles Brandt: The Irishman – Hallom, szobafestő vagy
Charles Brandt: „Hallom, szobafestő vagy!”
Daniel Keyes: Szép álmokat, Billy!
Bogáti Péter: Édes Pólim!
Joseph D. Pistone – Richard Woodley: Fedőneve: Donnie Brasco