Melyik gyerek nem gondolt még arra, mennyire jó lenne egy ikertestvér, aki úgy hasonlítana rá, hogy még az édesanyjuk sem tudná megkülönböztetni őket? Nos, Kästner regényében két ilyen kislányról van szó. Ráadásul még nem is ismerik egymást, mert szüleik régóta elváltan élnek, s egyik az apjánál, másik az anyjánál nevelkedik. Az ikrek egy gyermeknyaralóban találkoznak, és rájönnek, hogy testvérek. Hasonlóságuk sok mulatságos bonyodalmat okoz, de a két kislány komolyabb dolgot tervez: ki akarják békíteni az elvált szülőket, s ezért szerepet cserélnek. Hogyan viselkedik mindegyik a megváltozott élethelyzetében, és miképp sikerül tervük végrehajtása – erről szól A két Lotti könnyes-vidám története.
Címkék
Most olvassa
Várólistán
Kívánságlistán
Elcserélné vagy eladná
Top értékelések
fúj, nem szerettem. Ha Kästnerrel kell kezdeni a kötelező-olvastatást, mért ezt? És a fiúk? :D
Azt hiszem a legtöbbször elolvasott könyvem.
Jópárszor fordult elő, hogy Édesapámmal leültünk a TV elé beraktuk az eredeti(!) Két Lotti filmet (feket-fehér, még Erich Kastner narrációjával) és közben olvastuk a könyvet és kerestük az eltéréseket (nem sok volt, szinte szószerint filmre vitték :):) )
Nem tudom ez miért volt jó, de élveztem nagyon :)
Ha nincs ez a könyv, talán soha senki nem szerettette volna meg velem az olvasást. Pláne nem 10 éves koromban. De 4.-ben kötelező volt, és azóta falom a könyveket. :)
anyukám sírva olvastatta végig velem…első kötelező olvasmány élmény…csoda hogy megszerettem az olvasást ezek után…
Ez az első könyv, amit olvastam, és nagyon tetszett. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen jó. (Asszem, ajánlott olvasmány volt áltsuliban.)
azt hiszem kétszer is olvastam kisiskolás koromban és akkor tetszett
Top idézetek
– Az anya olyan orvosság, amilyet nem kapni ám a gyógyszertárban!
Tizedik fejezet.
Másé!… A földön senki sincsen,
Kinek lekötném szívemet.
Ezt így rendelte fenn az isten…
Tied szívem, téged szeret!
Ó, tudtam én, el fogsz te jönni,
Zálog volt erre életem;
Az égieknek kell köszönni,
Hogy sírig őrzőm vagy nekem.
Ha a könyvnek ezen a pontján egy felnőtt belepillantana a vállatok felett a szövegbe, és így kiáltana: "Nahát, ez az ember! Mindenre, ami szent: hogyan beszélhet ilyen dolgokról a gyerekeknek!" – akkor, kérlek, olvassátok fel neki a következőt:
Shirley Temple hét-nyolc éves korában már világszerte híres filmcsillag volt, és a filmgyárak sok millió dollárt kerestek rajta. Ha azonban Shirley Temple meg akart nézni egy Shirley Temple-filmet az édesanyjával, nem engedték be a moziba. Túl fiatal volt. Megnéznie tilos volt a filmeket. Csak szerepelnie lehetett bennük. Azt engedélyezték. Ahhoz elég idős volt.
Ötödik fejezet
Külső linkek
Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el
Hasonló könyvek címkék alapján
- Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
- Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége
- Thomas Mann: Doktor Faustus
- Heinrich Böll: Biliárd fél tízkor
- Siegfried Lenz: Városszerte beszélik… / Lehmann meséi…
- Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
- Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
- Szabó Magda: Abigél
- Erich Kästner: A repülő osztály
- Rudyard Kipling: A dzsungel könyve
Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik
- Szabó Magda: Abigél
- Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
- Charlotte Brontë: Jane Eyre
- Fekete István: Tüskevár
- Margaret Mitchell: Elfújta a szél
- Alan Alexander Milne: Micimackó
- Gabriel García Márquez: Száz év magány
- J. K. Rowling: Harry Potter és a Tűz Serlege
- J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
- Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
