A ​Kiadványszerkesztés I. (A Kiadványszerkesztés 1.) 3 csillagozás

Alapok
Énekes Ferenc: A Kiadványszerkesztés I. Énekes Ferenc: A Kiadványszerkesztés I. Énekes Ferenc: A Kiadványszerkesztés I.

A könyv a számítógépes kiadványszerkesztés elméleti alapjait foglalja össze tankönyvszerűen. Néhány informatikai alapfogalom ismertetése után bemutatja a számítógép felépítését, annak perifériáit, illetve rendszerezi, összefoglalja a kiadványszerkesztés közben használt programokat, utalva azok alapvető tulajdonságaira. Ismerteti a nyomdai és számítógépes pontrendszert, a be- és kimeneti eszközök felbontását, beszél az aranymetszésről, a szabványos papírméretekről, papírfajtákról , a korrektúra jelölésiről. Az olvasó elé tárja a különböző színrendszereket, a képformátumokat és a raszterkészítés problémáit. Röviden érinti a nyomdai eljárásokat, a nyomdai utómunkákat.

>!
Novella, Budapest, 2000
268 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637953442
>!
Tan-Grafix, Budapest, 1997
212 oldal · ISBN: 9639091022

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Kívánságlistára tette 7


Népszerű idézetek

Inimma>!

SZERZŐI JOGI VÉDELEM

A tulajdonjog speciális formája a szerzői jog. A tulajdonjog általában kézzelfogható, háromdimenziós tárgyak birtoklásáról szól, akkor is amikor megkülönböztet ingó (mozdítható, pl. autó, számítógép, bútor, festmény stb.) és ingatlan (nem mozgatható, például: telek, ház, villa, nyaraló) vagyont.

A szerzői jog ezzel ellentétben szellemi termékek védelméről, tulajdonjogáról rendelkezik. Összetettségében meglehetősen bonyolult, hiszen rendelkeznie kell egy költő verssorairól éppúgy, mint egy reklám szlogenjéről. Meg kell különböztetnie egy sikeres (játék)szoftver kitalálóját annak forgalmazójától és félkarú banditákon való alkalmazójától csakúgy, mint egy zeneszerző teljesítményét, s a művet előadó szólóművész előadását, illetve e zenére komponált balett koreográfiáját éppúgy, mint a neves szólótáncos táncát.

A ©, COPYRIGHT

A ©, a copyright, a mű szellemi atyját, szerzőjét, fordítóját, illetve annak szellemi termékét védi. Nemcsak könyvek tartalmára, zeneművek kottájára, mozgásművészeti teljesítmények koreográfiájára, szoftverek kódjára vonatkozik, hanem azok interpretálását, művészi szintű előadását is védi. Az így védett mű a szerző (és annak örökösei, megajándékozottjai) örökös tulajdona. Bárki más ennek bemutatására, közzétételére; használatára mindössze csak felhasználási, s legtöbbször időben korlátozott jogot kap. Emellett a szerzőnek (örököseinek, megajándékozottjainak) köteles meghatározott összeget, vagy a bevétel bizonyos százalékát kifizetni. Ugyanez vonatkozik például egy neves szerző által készített fénykép, felvétel felhasználására is. Ez a jog sohasem évül el, ha csak írásban le nem mondanak róla. Az már egy másik kérdés, hogy a szellemi teljesítmény közvetítői meglehetősen sokszor megpróbálják kisemmizni a haszonból annak jogos tulajdonosát, örökösét. Legalább ugyanennyiszer előfordul, hogy az örökös beperli a felhasználót, interpretitort, közvetítőt az elmaradt jogdíjakért. Hazánkban a szerzői jog eltér az európai normáktól, ezért az EU-csatlakozással kapcsolatban ennek megváltozása is várható. A szerzői joggal kapcsolatos ügyeket az Országos Széchenyi Könyvtár várbeli épületében a Szabadalmi Hivatal intézi.

AZ ®, REGISTERED

Az ®, registered jelzés az egyes piktogramokat, logókat, logótípiákat, azok formai kialakítását védi. Ha egy cég, intézmény kialakítja, megtervezteti saját, egyedi arculatát, annak elemeit, akkor nem árt, ha azt le is védeti, megakadályozva ezáltal mindenki mást ezen elemek jogellenes használatában. A bejegyzett figura, logó a cég tulajdona, szabadon felhasználhatja azt. Amennyiben legalább három évig mindez nem kerül felhasználásra vagy a felhasználás ennyi ideig szünetel, akkor a tervező művésznek kifizetett jogdíj ellenére is a figura, logó felhasználási joga a tervezőre száll vissza, annak felhasználását nyugodtan másra ruházhatja át.

A TM, TRADE MARK

Minden bizonnyal megérdemelte a vagyonát az a szemfüles svéd állampolgár, aki észrevette, hogy a Volvo cég nem védette le a nevét. Alapított egy Volvo nevű tésztagyártó vállalatot, levédette annak nevét, majd felszólította az autógyártó óriást, hogy ne használja az általa jogosan bejegyzett Volvo nevet, ellenkező esetben kártérítési igénnyel lép fel. Mindez a TM, Trade Mark, azaz a névválasztás és annak levédése körébe tartozik. A legtöbb nagy cég saját neve mellett egyes termékeinek nevét is levédi, azok mások által való felhasználása nem megengedett. Minden ellenkezd esetben fizetni kell a névhasználatért.

Hazánkban a védjegyoltalmat díj ellenében, kérelemre, annak elbírálása után az Országos Találmányi Hivatal jegyzi be, lajstromozza. A védjegyoltalom időtartama 10 év, mely további tíz-tíz évre meghosszabbítható. A védjegyoltalom megszűnik, ha az oltalmi idő lejár vagy a tulajdonos lemond az oltalomról, ha a védjegyjogosult cég megszűnik vagy a védjegyet az országban 5 év óta nem használják, illetve ha az oltalom törlését elrendelik.

Az előző, általános szabályok ismerete mellett a hazai gyakorlat azt igazolja, hogy az egyes programok, betűtípusok esetleges illegális használata nem is oly ritka – legfeljebb az üzleti értelemben árunak számító legújabb verziók helyett azok régi, özönvíz előtti változatát használja kényszerűségből sok cég, intézmény.

A törvény a szellemi termékek nem jogszerű használatát, a plágiumot bünteti. A szellemi termék nem csak program, vagy betűcsalád lehet, hisz szellemi termék egy könyv szövege, egy dal, koreográfia stb. A DTP szempontjából leggyakrabban a szöveg, a kép és a logó jöhet szóba. A nevesített szerző hosszabb szövegét tartalmazó, kereskedelmi forgalomba kerülő alkotás készítője fizet a szerzőnek, illetve örökösének, vagyis az idézett hosszabb szöveg tulajdonosának a szöveg felhasználásáért. Az idézet mellett a szerzőt, a mű címét pontosan fel kell tüntetni. Természetesen egy-két mondat idézéséért nem kell fizetni – ez dicsőség dolga. Ugyanakkor semmiképpen sem használható fel másik áru reklámozására például egy szlogen még akkor sem, ha mindössze néhány szóból áll. A szlogen nemcsak áru, de akár egy cég védjegye, szóbeli logója, verbális azonosítója is lehet, gondoljunk csak a „Biztos kötés” vagy a „Szárnyakat adunk vágyainak” szlogenek mögött meghúzódó magyar cégekre.

A kép, a fotó ugyanígy védett, felhasználása csak tulajdonosa egyetértésével engedélyezett. A képeken szereplő élő személyek közléshez való hozzájárulását megszerezni a fotós dolga.

A piktogram, embléma, logótípia ugyancsak szellemi termék, melynek pontos „idézése” éppoly fontos, mint ahogy az a szövegnél már megszokottá vált. Egy embléma szövegét nem elegendő egy, az eredetihez hasonló kinézetű betűtípussal helyettesíteni, annak pontosan ugyanúgy kell kinéznie, mint az eredeti emblémán, hisz itt a szöveg is képi elemként funkcionál. A felhasználhatóság problémáját megoldandó, egyre inkább terjednek az úgynevezett „free”, szabad felhasználású CD-n megjelenő kép- és emblématárak, clip artok.

255-257. oldal

Kapcsolódó szócikkek: plágium

A sorozat következő kötete

A Kiadványszerkesztés sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Robin Williams: Tervezz bátran!
Varga Bea: A siker tintája
Loreth Anne White: Sötétedik
Szabó Borka: Mit csinál a hogy is hívják?
R. F. Kuang: Sárga
Nádasi Krisz: Hogyan írjunk könyvet?
David Blantner – Christopher Smith – Steve Werner: Váltsunk InDesignra!
Kner Izidor: Fél évszázad mezsgyéjén
Wettl Ferenc – Mayer Gyula – Szabó Péter: LaTeX kézikönyv
Murakami Haruki: 1Q84