A ​szoba 906 csillagozás

Emma Donoghue: A szoba Emma Donoghue: A szoba Emma Donoghue: A szoba

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az ötéves Jack számára a Szoba maga a világ. Itt született, és Anyával együtt itt eszik, játszik, alszik és tanul. Jack képzeletét számtalan csoda foglalkoztatja – a tojáshéjakból épített kígyó az Ágy alatt, a Tévében látott képzeletbeli világ, a kuckó a Szekrényben, a ruhák között, ahová Anya esténként lefekteti, hátha jön Patás…
A Szoba Jack számára az otthont jelenti, de Anya számára börtön, ahol tizenkilencéves kora óta – hét esztendeje – raboskodik. A Jack iránt érzett szeretetből egy egész életet épít fel a kisfiú számára tizenkét négyzetméteren. Ám ahogy Jack kíváncsisága egyre nagyobb, úgy nő Anya kétségbeesése is, hiszen tudja, hogy a Szoba hamarosan szűk lesz kettőjüknek.
A történet, amely Jack egyszerre megható és vidám előadásában bontakozik ki, a szívfacsaró körülmények közepette is legyőzhetetlen szeretetről, az anya és gyermeke közötti elszakíthatatlan kötelékről mesél. Megrázó, felemelő és magával ragadó regény, amely mindvégig mélyen emberi és megindító marad.

Emma Donoghue: Room

Eredeti mű

Eredeti megjelenés éve: 2010

Tartalomjegyzék

>!
Alexandra, Pécs, 2016
392 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633577271 · Fordította: Csonka Ágnes
>!
Alexandra, Pécs, 2015
392 oldal · ISBN: 9789633576939 · Fordította: Csonka Ágnes
>!
Alexandra, Pécs, 2011
388 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632975511 · Fordította: Csonka Ágnes

Enciklopédia 15


Kedvencelte 140

Most olvassa 23

Várólistára tette 528

Kívánságlistára tette 426

Kölcsönkérné 10


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Emma Donoghue: A szoba

Nem most olvastam először A Szobát. Pár éve, első megjelenése után, és azóta sem tudtam elfelejteni. Vannak könyvek, amelyeken gondolkodni kell pár év után, hogy miről is szóltak. A Szoba nem ilyen. Persze nem emlékeztem rá szóról szóra, de a fő történésekre, a hangulatára, a kiváltott érzésekre igen. Azóta már film is készült belőle, és mindenképpen szerettem volna elolvasni mégegyszer a film megnézése előtt.

Második olvasásra már tudtam mire számíthatok, mégis legalább annyira, ha nem jobban, megérintett, elbűvölt és megrázott ez a történet.

Bővebben:http://konyvutca.blogspot.hu/2016/04/emma-donoghue-szoba.html

mate55>!
Emma Donoghue: A szoba

Az élet szép. Nem? Kényelmetlen volt olvasnom, mivel emlékeztetett azokra az érzelmekre, amelyeket annak idején Stephen King „félelmetes erőfeszítései” idéztek elő. Viszont a „A szoba” nem csak a terror, a fogság és az elszigeteltség meséje, hanem több lencsén keresztül olvasható – pszichológiai, szociológiai, politikai – dráma, amely a feltett kérdéseivel és válaszaival túlnő a brutális alapsztoriján. Nem csupán áldozat és túlélő története, hanem egy gyermek fejlődésének tanulmányozásaként is szolgál, bemutatva a szavak, a mesemondás erejét, és egyben egy különleges himnusz az anyaság dicséretére, a szülői szeretetre.

2 hozzászólás
robinson P>!
Emma Donoghue: A szoba

Sok milliós példányszámban eladott rémes tartalmú borzalom. Jó, hogy a gyerek, Jack mesél. Az valamit talán könnyít a rémségen. A Szoba -fogság új értelmet kapott.
A Kint pedig legalább annyira ijesztő tud lenni.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2016/03/a-szoba.html

22 hozzászólás
klara_matravolgyi>!
Emma Donoghue: A szoba

Egy szörnyű, talán a legszörnyűbb dolgot gyerekszemmel elmesélni számomra nem volt szerencsés. :( Volt benne valami különösen megrázó, de sokat tompított egy olyan cselekményen, amit egyszerűen nem lehet tompítani.

dagikám>!
Emma Donoghue: A szoba

Elèggè durva témát dolgoz fel a könyv. Egy kisfiú szemszögéből ismerhetjük meg a Szobán belüli èletet,ahová az anyukája 7 évig,ő maga pedig rabságban születése után,5 évig volt bezárva. Szívszorító volt olvasni a mindennapi rutinjukról. Szorítottam nekik, hogy sikerüljön megmenekülniük. Jack ismerkedésre a külvilággal hitetlenkedéssel töltött el és megnyugodtam,hogy happy enddel végződik mindenki számára a történet. Sajnos tènyleg vannak ennyire beteg emberek,akiknek a mások kiszolgáltatottsága okoz örömet.

Zsuzsanna_Makai>!
Emma Donoghue: A szoba

Évekig nem érdekelt. Totál el se akartam olvasni, gyakorlatilag soha. Aztán jött a saját kihívásom, ezért csak nekikezdtem.
Először angolul szereztem be, de aztán valahogy mégis magyarul álltam neki. Aztán örültem is ennek, mert nem tudtam, hogy a négyéves Jack meséli el. Most persze már nem akarom elolvasni angolul, mert nem biztos, hogy használna az angolomnak, ha véletlenül így jegyezném meg.
A könyv maga tetszett, nagyon jó volt, valahogy nem borított ki, mert Anya megtett mindent, hogy Jack teljes életet éljen. Jack meg cuki volt. Igazából ennél többet nagyon nem tudok mondani, mert annyira nem fogott meg, hogy ennél többet ki tudjak emelni. Jöhet a film!
(7 évvel később; még mindig nem néztem meg a filmet)

3 hozzászólás
Ms_thebetty>!
Emma Donoghue: A szoba

JancsiJack, én kis félhősöm! Örökre a szívembe loptad magad!❤

Istenem! Imádtam. Minden egyes sorát.
Megindító, felkavaró, fájdalmas, gyönyörű, elbűvölő, vicces.

Az, hogy az írónő egy kisfiú szájába adta a történetet nagyon jó ötlet volt. Semmihez sem hasonlítható elbeszélést kapunk ezáltal. spoiler Látom magam előtt ezt az ötéves, copfos fiút, akinek a Szoba jelenti az egész világot és Anya a mindenkit, és másra sem vágyom jobban, minthogy szorosan megöleljem, és a fülébe súgjam, hogy milyen varázslatos kisgyerek spoiler

Ez egy csodás és szívet tépő történet. Olvassátok!

>!
Alexandra, Pécs, 2011
388 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632975511 · Fordította: Csonka Ágnes
1 hozzászólás
Doresz_>!
Emma Donoghue: A szoba

Ez a könyv nem attól lesz megható, szép vagy különleges, mert egy sikeres kiszabadulásról és az újrakezdésről ír, hanem mert mindezt egy 5 éves kisfiú szemszögéből teszi meg. Az írónő nem kis fába vágta a fejszéjét, hiszen rettentő nehéz úgy írni egy gyerek nézőpontjából, hogy közben ne legyen túl gyerekes maga a könyv, viszont hiteles is maradjon a fiú gondolatmenete. Gratulálok, Emma Donoghue, ezt tökéletesen megoldotta, sőt még a humort is sikerült belecsempésznie!
Emellett elénk tárja az összes olyan nehézséget, amivel ilyenkor szembekerülhet az ember, mert egy ilyen történet nem a szökéssel ér véget.
De az egyik legfontosabb rész számomra, az volt, amikor Anya interjút ad. A riporter tökéletesen ábrázolja, hogy a média mindig mit akar kihozni az ilyen történetekből, és hogy a társadalom hogyan viszonyul Jackhez. Mert igen, igazi kis hős, de senki sem feledkezik meg róla, hogy ki az apja, és milyen körülmények között fogant.
Jack pedig a maga kis egyszerűségével, naivitásával és eszével felfedezte a világot, és belopta mgát a szívembe. ♥

bokrichard>!
Emma Donoghue: A szoba

Döbbenetes, szörnyű, elgondolkodtató. Az elején kezdődött anya és fia szokatlan párbeszédével, amiből csak a szeretet, és a háttérben lappangó gonosz érződött, de ahogy haladtam, egyre inkább hatalmába kerített az érzés, egyre nagyobb súllyal nyomta a mellkasomat, és amikor ők felszabadultak, még akkor sem volt vége. Sőt, akkor kezdődött. Nem kívánom hosszan elemezni, mert ez az életszagú történet elég ismerős lehet más emberekkel, más történetből. Nagyon furcsa, hogy Jack szemszögéből lett megírva, de valamiért nagyon jó, mert így talán emészthetőbb, a gyermeki naivitás szeméből. Sok fájdalom, melyben ott egy anya-fiú (patológiásan?) mély kapcsolata, és egy szobánál is nagyobb űr, aminek a végén ott a változás fénye. Nagyszerű, mindenkinek el kéne olvasni.

ggizi>!
Emma Donoghue: A szoba

Elég zavarosak az érzéseim ezzel a könyvvel kapcsolatban. Egyrészt nagyon megrázó egy ötéves gyerek szemén át nézni egy ilyen helyzetet, miáltal az olvasó sokkal árnyaltabb formában szembesül az egésszel és csak sejthetjük, mi játszódhat le az anya fejében és hogyan éli meg ezt a borzalmat. És láthatjuk, hogy az anya milyen eszközökkel igyekszik védeni minden egyes pillanatban a gyereket, hogy a lehető legtöbbet kihozza ebből a kényszerűségből és egy viszonylag élhető világot teremtsen számára a négy fal között. spoiler

De sajnos pont ez a gyerekszemszög volt az, ami egy kicsit távol tartott az egésztől. Nagyon nehezen hangolódtam rá erre a nyelvezetre és eleinte kevésbé volt türelmem átlátni a sorok között. Aztán változott a helyzet, de így sem sikerült érzelmileg közelebb kerülnöm a történethez.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Szédültnapraforgó>!

– A szabadság azt jelenti, hogy mindent lehet?
– Nem, nem. Inkább azt… hogy senki sem mondja meg, hogy mit csinálj.

320. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szabadság
Szédültnapraforgó>!

Észrevettem, hogy a világban az emberek majdnem mindig idegeskednek, és nincs idejük. Még Nagymama is sokszor mondja ezt, pedig neki meg Pótpapának nincs is munkája, úgyhogy nem tudom, hogy az emberek, akiknek munkájuk van, hogyan csinálják a munkát meg az élést is egyszerre.

345. oldal

Miamona>!

Azt hittem, az emberség vagy van, vagy nincs, nem tudtam, hogy valakiben lehet csak egy csepp emberség. Akkor a többi része miből van?

Miamona>!

Észrevettem, hogy a világban az emberek majdnem mindig idegeskednek, és nincs idejük. Még Nagymama is sokszor mondja ezt, pedig neki meg Pótpapának nincs is munkája, úgyhogy nem tudom, hogy az emberek, akiknek munkájuk van, hogyan csinálják a munkát meg az élést is egyszerre. A Szobába nekem meg Anyának mindenre volt időnk. Szerintem az idő nagyon vékonyan szétkenődik az egész világon, mint a vaj a kenyéren, az utakon, meg a házakon, meg a játszótéreken, meg a boltokon, úgyhogy csak egy kis kenődés jut minden helyre az időből, aztán mindenkinek sietnie kell érte a következő darabhoz.
És mindenhol, ahol nézem a gyerekeket, olyan, mintha a felnőttek legtöbbször nem is szeretnék őket, még a szülőik se. Gyönyörűnek meg olyan édesnek hívják a gyerekeket, és újból megcsináltatnak velük egy dolgot, hogy le tudják fényképezni, de igazából nem akarnak velük játszani, inkább kávét isznak, és a más felnőttekkel beszélgetnek. Van, hogy egy kisgyerek sír, és az Anyája nem is hallja.

1 hozzászólás
agisajt>!

Isten áldja a könyveket.

64. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyv
Szédültnapraforgó>!

A kis kártyákat tele számokkal, úgy hívják, hogy lottó, idióták veszik meg, akik azt remélik, hogy átvarázsolódnak tőle milliomosokká.

343. oldal

Kapcsolódó szócikkek: lottó
1 hozzászólás
Gerda>!

Amikor bemászik a kádba, a víz feljebb megy, én is bemegyek, és majdnem kiloccsan…
…Beverem a fejemet a csapba.
– Vigyázz!
Ezt miért mindig a megsérülés után mondják?

341. oldal

Miamona>!

Jó lenne mindig a Tévét nézni, de szétrohad tőle az agyunk. Mielőtt lejöttem a Mennyországból, Anya egész nap bekapcsolva hagyta, és zombi lett belőle, ami olyan, mint egy szellem, csak úgy megy a lábával, hogy puffpuff. Úgyhogy most mindig kikapcsolja egy műsor után, és akkor a sejtek megint kinőnek napközben, és vacsora után megint megnézhetünk egy műsort, és alvás közben új agyat növeszthetünk.

Kapcsolódó szócikkek: televízió
AeS P>!

Szerintem az idő nagyon vékonyan szétkenődik az egész világon, mint a vaj a kenyéren, az utakon, meg a házakon, meg a játszótereken, meg a boltokon, úgyhogy csak egy kis kenődés jut minden helyre az időből, aztán mindenkinek sietnie kell érte a következő darabhoz.

Kapcsolódó szócikkek: idő

Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Dot Hutchison: Pillangók kertje
B. E. Belle: Árvák
Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz
Colleen Hoover: Hopeless – Reménytelen
Lisa Jewell: A föld nyelte el
Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap
Belinda Alexandra: Zafír égbolt
Liane Moriarty: Hatalmas kis hazugságok
Miranda Cowley Heller: Papírpalota