!

A Patkányfogó (Rougon-Macquart család 7.) 171 csillagozás

Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó
1 2 3
Régikönyvek.hu 540 Ft-tól
Könyvtár

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A regény egy külvárosi csapszékről, Colombe apó Patkányfogójáról kapta a címét. Ez a csapszék a regényben félelmetes jelképpé mélyül: mint valami iszonyú mocsár, elnyeli Coupeau-t, a szerencsétlenül járt bádogossegédet, elemészti iszákos munkatársait, sírjává lesz Gervaise-nek, a Párizsba szakadt, szánalomra méltó mosónőnek is. Gervaise – a regény főhőse – szívósan küzd a fojtogató sors ellen, de felőrlődik férje és szeretője között, akik irgalmatlanul gyötrik, s lelketlenül kihasználják.

Eredeti mű: Émile Zola: L'Assommoir

Eredeti megjelenés éve: 1877


Enciklopédia 2


Hirdetés

Kedvencelte 39

Most olvassa 27

Várólistára tette 100

Kívánságlistára tette 18

Kölcsönkérné 3

Elcserélné vagy eladná

>!
800 Ft ★★★☆☆ Eladó Elcserélhető
Miriam könyve Émile Zola: A Patkányfogó
>!
500 Ft ★★★★★ Eladó
Tinafreya könyve Émile Zola: A Patkányfogó
>!
500 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
annaswan könyve Émile Zola: A Patkányfogó
>!
★★★★☆ Eladó Elcserélhető
Wallhassel könyve Émile Zola: A Patkányfogó
>!
500 Ft Eladó Elcserélhető
Norci könyve Émile Zola: A Patkányfogó

Kiemelt értékelések

+
>!
ppeva MP
Émile Zola: A Patkányfogó

Vitáztunk egyszer, hogy vajon szép-e az, ha a csúnyát szépen írják meg.
Zola ebben a könyvében bemutatta, hogy a sárból is lehet aranyat csinálni… Zseniális volt, ahogy bemutatta a társadalom legalján tengődő emberek, emberroncsok életét.
Hihetetlen bátorság kellett hozzá, hogy 150 évvel ezelőtt ilyen témához nyúljon, és merőben „forradalmi” volt a nyelvhasználat. Érzékletesen mutatja be a főszereplő család felemelkedését a szorgalom, kitartás, szeretet eredményeképp – majd anyagi és erkölcsi lecsúszását, tönkremenését az alkoholnak, lustaságnak, közömbösségnek köszönhetően.
Nagyon érdekes véletlen, hogy A Patkányfogóval párhuzamosan olvastam Prustól A bábut. Hasonló korban íródott, az írók nagyjából kortársak. Prus regényének Varsó mellett Párizs is színhelye – Prus idealizálta Párizst (Varsóhoz képest), Zola viszont bemutatta a város legnyomorúságosabb részeit is. De voltak néhol bekezdések, ahol szinte megzavarodtam, melyik könyvet is olvasom éppen. :)

+
>!
Traclon
Émile Zola: A Patkányfogó

Alighanem rekordot döntöttem azzal, hogy egészen 2010 novemberétől 2013 júniusáig sikerült ezt a könyvet olvasnom. Ennek viszont megvolt az oka.
A könyvnek körülbelül a kétharmadán mindössze két hét alatt szaladtam végig, ugyanis amikor nemrég újra elővettem, hogy haladjak vele ismét egy keveset, annyira elkapott a hangulata, a mondanivalója, a nyelvezete, a cselekménye, összességében az egésze, hogy faltam a lapokat. Hozzáteszem, nem véletlen, hogy az azt megelőző két és fél évben sem hagytam félbe soha, csak parkoltattam az olvasását – időnként 20-30 oldalakat haladva vele –, mert a legelejétől éreztem, hogy csak a megfelelő pillanatban kell, hogy elkapjon, és akkor nagyon fogom szeretni. Ez most végre megtörtént.
Ez a mű igenis szépirodalom. Fantasztikus a fogalmazásmódja (külön ki kell emelni a magyar fordítást is), remekül visszaadja a korabeli emberek gondolkodás- és beszédstílusát, és nagyon erőteljes emberi jellemkritikát ad át. A szereplők mindegyike egytől egyig undorító, ellenszenves figura, legszívesebben gépágyúval lőttem volna halomra mindet. A féktelen, aljas rosszindulattól kezdve (Lorilleaux-ék), az önző, züllésbe vezető hedonista lustaságon (Coupeau) át az álnok, hazug kétszínű, behízelgő képmutató haszonlesőig (Lantner) az emberi lélek árnyoldalának minden aspektusát felvonultatja. Egyedül a főszereplő Gervaise-t tudtam leginkább sajnálni, bár nem egyszer őrá is dühös voltam, amiért nem képes kitörni abból a fertőből és nyomorból, ami lassan, de biztosan ellepi a feje búbjáig. Pedig a segítő kart odanyújtja neki a sors nem egyszer, és ő maga is átérzi, hogy meg kellene ragadnia, végül mégsem teszi, inkább ragaszkodik azokhoz, akik megvetik, lenézik, kihasználják és keresztbe tesznek neki.
Zola leíróképessége pedig zseniális. A kilátástalan, embertelen nyomort ilyen érzékletesen nem sokan tudnák átadni rajta kívül. Amikor a rongyrázó lakomákról írt, szinte magam is úgy éreztem, mintha betegre zabáltam volna magam, amikor pedig a napokon, heteken át tartó nincstelenséget festette le, akkor pontosan éreztem a kínzó éhséget…
Lesz még olyan kötete a sorozatnak, amit kézbe veszek, az már ezek után biztos!

13 hozzászólás
+
>!
lilijan
Émile Zola: A Patkányfogó

hát nem lett tőle jobb kedvem, de valahogy éreztem, hogy most nem egy könnyed nyári szórakoztató-szennyet (vagy kevésbé szennyet) tartok a kezemben, így brutális, gyomorforgató hangulatától függetlenül igen jó regénynek tartom. az atmoszféraépítés tökéletes, de mégsem nyomja el a történetetet, a tanulságok egyértelműek, de nem szocialista ifjúságnevelő módon távoliak és szájbarágósak, az pedig, hogy így utánajárt a korabeli szlengnek, nyelvi finomságokkal is gazdagította a művet, bár ezt egyértelműbben csak az eredeti nyelven történő olvasás után állíthatnám. ja, és kivételesen sikerült egy olyan alkoholizmus-ellenes regényt írni, amitől tényleg nem támad kedve az embernek inni, ezt garantálhatom.

+
>!
Dénes_Gabriella 
Émile Zola: A Patkányfogó

Nagyon érdekes olvasmány. Zolás, mi tagadás… a naturalista leírások már-már szaglanak.

Annyira lehangolt, hogy a felívelés elején annnnnnnnyira lehet tudni, hogy merre fog kifutni ez az egész.

Nagyon merész társadalmi rajz. Nagyon megdöbbentő. Ha ma írna valaki ennyire konkrétat, vagy nagyon elkussolnák az egészet, vagy nagyon támadnák érte. De megérné… Az anyáskodó felnőtt kislányért majd megszakadt a szívem…

Nagyon szembeötlött, hogy miközben Gervaise áll a középpontban, végig mennyire férfiszempontú az egész leírás :-). Nyilván, mi más is lehetne.

Nagyon érdekesnek tartom a cím és a szöveg viszonyát. Többféle értelmezési perspektívát tár elénk. Azt gondolom, de lehet, hogy túlfilózom a dolgot… hogy többet ad, mint például a Nana. Vagyis nem megjelöl és körülír valakit/valamit, hanem a kocsma mellett a nyomorúságos életre (lásd regény zárlata) is utal, plusz a züllésre is. Nyilván, így nagy kezdőbetűvel a züllés helyére asszociálhatunk. De ez most több. Szerintem.

4 hozzászólás
+
>!
dtk8
Émile Zola: A Patkányfogó

Zolával eddig elkerültük egymást. Vagyis tudtam én róla Karinthytól, meg úgy általában, ezért úgy ültem le olvasni, hogy akkor jöjjön a szenny, a mocsok. Eleve a címéből azt gondoltam, hogy a kocsmában fog játszódni.
Erre megjelenik Gervaise, akit jól pofára ejtenek, de aztán fenekel, összekaparja magát, talpra áll. Indul a szerelem Coupeau-val, jön a kis Nana, a bolt, szóval minden kezd klappolni. Úgy megnyugodtam ettől, hogy meg is kedveltem Gervaise-t, és drukkoltam neki, hogy összejöjjön. És így még jobban fájt aztán a mocsok. Gervaise-t a környezete húzza le magával, és válaszképpen ő sorban bányássza elő magából a hét főbűnt. Mikor azt hittem, hogy már nincs lejjebb: volt. Lalie története pedig végképp betette a kaput.
Arra gondoltam, hogy folytatom majd a Nanával, de most egy tíz évet várok még vele.

6 hozzászólás
++
>!
csgabi P
Émile Zola: A Patkányfogó

Nem az a könyv, amit egy hét alatt el lehet olvasni, de megéri az időráfordítást. Zola nagyon szereti a társadalom nehéz sorsú; kilátástalan helyzetben lévő rétegeinek bemutatását, és ezt nem egyszerűen szereti, de kiválóan teszi is.

+
>!
szasulja
Émile Zola: A Patkányfogó

Az emberi nyomorúságról szóló egyik legátütőbb, legnyomasztóbb regény amit valaha olvastam. Zola mellett Antal László is elismerést érdemel a kiváló fordításért (ami ritkán tűnik föl nekem, de itt nagyon).

+
>!
simiszabi P
Émile Zola: A Patkányfogó

Több mint fél évig tartott az olvasása, a végére mégis kedvenc lett, az a fajta könyv amit az ember sosem felejt el.

+
>!
Tilla
Émile Zola: A Patkányfogó

A könyv olvasása közben oldalról oldalra rácsodálkoztam, milyen természetességgel használ az író olyan szavakat, amelyek őelőtte talán nem írt még le senki. Az általa megalkotott világ nem mesevilág, hanem a szürke és kegyetlen valóság, megannyi nagyvárosokba érkező, reményekkel teli ember mészárszéke. Elejétől a végéig hihető és átélhető.
Az a különleges ebben a regényben, hogy elfelejtem általa azt a 150 évnyi távolságot, ami Zola kora és a jelen között van. Szinte észre sem lehet venni, hogy egy teljesen másik korban íródott. Annál a résznél döbbentem rá erre, amikor a főszereplő házasságkötése után a násznéppel sétálni megy Párizs központjába. Már vártam a szokásos leírást az Eiffel-toronyról, ami persze elmaradt. A könyv megjelenésekor a torony, ami annyira örök és elengedhetetlen része a városnak, még tervben sem volt. Hát ennyire megtévesztő Zola világa. Ha ma írnának egy történetet valamelyik nagyváros kocsmajáró, önpusztító népéről, az sem nézne ki másként. Csak legfeljebb lenne benne Eiffel-torony.
Száz szónak is egy a vége: emelem nemlétező kalapom Émile Zola előtt.


Népszerű idézetek

+
>!
Nílkantha

Aki a mocsokban hever, nem örül, ha rásüt a nap.

371. oldal, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1972

+
>!
Nílkantha

…a gyerek úgy szaporodik a nyomorban, mint trágyadombon a gomba.

150. oldal, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1972

+
>!
nuskod

Egymás hegyén-hátán, együtt rohadtak; ha pár rohadt alma akad a kosárban, a többi is megromlik.

+
>!
NannyOgg ×SP

A férfiak gyakran egyetlen éjszakáért nősülnek: az elsőért; csakhogy az elsőt követi a többi, és jönnek a nappalok vég nélkül, és jön az egész élet, ők pedig addigra már réges-régen beleuntak…

53-54. oldal (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1986)

Kapcsolódó szócikkek: házasság
+
>!
Nílkantha

Gyereket csinálni nem nagy sor, felnevelni (…) az a művészet.

101. oldal, Kriterion Könykiadó Bukarest, 1972

+
>!
Nílkantha

Mindig akadnak jótét lelkek, akik sietnek megvinni a kellemetlen újságot, […]

371. oldal, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1972

+
>!
Nílkantha

Mindenhez hozzászokhat az ember, de sajnos, az evésről nem tud leszokni.

386. oldal, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1972

+
>!
dtk8

Istenem, a megszokás elkoptatja a tisztességérzetet is, mint akármi mást.

+
>!
Nílkantha

…ha a béka felfuvalkodik, ökörnek hiszi magát.

300. oldal, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1972

+
>!
levendulalány

– Elment az eszetek, hogy politikán vesztek össze? … Ingyencirkusz a politika! Érdekel az minket? … Rakjanak oda akit akarnak, királyt, császárt, tudomisénkit, én akkor is megkeresem a magam öt frankját, s eszem és alszom, nem igaz? … Hülyeség az egész!

78. oldal


A sorozat következő kötete

Összehasonlítás

Rougon-Macquart család sorozat


Hasonló könyvek címkék alapján


Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is