!

A Patkányfogó (Rougon-Macquart család 7.) 159 csillagozás

Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó Émile Zola: A Patkányfogó
Könyvtár

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A regény egy külvárosi csapszékről, Colombe apó Patkányfogójáról kapta a címét. Ez a csapszék a regényben félelmetes jelképpé mélyül: mint valami iszonyú mocsár, elnyeli Coupeau-t, a szerencsétlenül járt bádogossegédet, elemészti iszákos munkatársait, sírjává lesz Gervaise-nek, a Párizsba szakadt, szánalomra méltó mosónőnek is. Gervaise – a regény főhőse – szívósan küzd a fojtogató sors ellen, de felőrlődik férje és szeretője között, akik irgalmatlanul gyötrik, s lelketlenül kihasználják.

Eredeti mű: Émile Zola: L'Assommoir

Eredeti megjelenés éve: 1877


Enciklopédia 1


Hirdetés

Kedvencelte 39

Most olvassa 23

Várólistára tette 94

Kívánságlistára tette 14

Kölcsönkérné 1

Elcserélné vagy eladná

>!
800 Ft ★★★☆☆ Eladó Elcserélhető
Miriam könyve Émile Zola: A Patkányfogó
>!
300 Ft ★★★★☆ Eladó Elcserélhető
Hemo könyve Émile Zola: A Patkányfogó
>!
500 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
annaswan könyve Émile Zola: A Patkányfogó
>!
★★★★☆ Eladó Elcserélhető
Wallhassel könyve Émile Zola: A Patkányfogó
>!
400 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
Dalmata66 könyve Émile Zola: A Patkányfogó
>!
150 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
LooneyLuna23 könyve Émile Zola: A Patkányfogó

Kiemelt értékelések

+
>!
ppeva MP
Émile Zola: A Patkányfogó

Vitáztunk egyszer, hogy vajon szép-e az, ha a csúnyát szépen írják meg.
Zola ebben a könyvében bemutatta, hogy a sárból is lehet aranyat csinálni… Zseniális volt, ahogy bemutatta a társadalom legalján tengődő emberek, emberroncsok életét.
Hihetetlen bátorság kellett hozzá, hogy 150 évvel ezelőtt ilyen témához nyúljon, és merőben „forradalmi” volt a nyelvhasználat. Érzékletesen mutatja be a főszereplő család felemelkedését a szorgalom, kitartás, szeretet eredményeképp – majd anyagi és erkölcsi lecsúszását, tönkremenését az alkoholnak, lustaságnak, közömbösségnek köszönhetően.
Nagyon érdekes véletlen, hogy A Patkányfogóval párhuzamosan olvastam Prustól A bábut. Hasonló korban íródott, az írók nagyjából kortársak. Prus regényének Varsó mellett Párizs is színhelye – Prus idealizálta Párizst (Varsóhoz képest), Zola viszont bemutatta a város legnyomorúságosabb részeit is. De voltak néhol bekezdések, ahol szinte megzavarodtam, melyik könyvet is olvasom éppen. :)

+
>!
Traclon
Émile Zola: A Patkányfogó

Alighanem rekordot döntöttem azzal, hogy egészen 2010 novemberétől 2013 júniusáig sikerült ezt a könyvet olvasnom. Ennek viszont megvolt az oka.
A könyvnek körülbelül a kétharmadán mindössze két hét alatt szaladtam végig, ugyanis amikor nemrég újra elővettem, hogy haladjak vele ismét egy keveset, annyira elkapott a hangulata, a mondanivalója, a nyelvezete, a cselekménye, összességében az egésze, hogy faltam a lapokat. Hozzáteszem, nem véletlen, hogy az azt megelőző két és fél évben sem hagytam félbe soha, csak parkoltattam az olvasását – időnként 20-30 oldalakat haladva vele –, mert a legelejétől éreztem, hogy csak a megfelelő pillanatban kell, hogy elkapjon, és akkor nagyon fogom szeretni. Ez most végre megtörtént.
Ez a mű igenis szépirodalom. Fantasztikus a fogalmazásmódja (külön ki kell emelni a magyar fordítást is), remekül visszaadja a korabeli emberek gondolkodás- és beszédstílusát, és nagyon erőteljes emberi jellemkritikát ad át. A szereplők mindegyike egytől egyig undorító, ellenszenves figura, legszívesebben gépágyúval lőttem volna halomra mindet. A féktelen, aljas rosszindulattól kezdve (Lorilleaux-ék), az önző, züllésbe vezető hedonista lustaságon (Coupeau) át az álnok, hazug kétszínű, behízelgő képmutató haszonlesőig (Lantner) az emberi lélek árnyoldalának minden aspektusát felvonultatja. Egyedül a főszereplő Gervaise-t tudtam leginkább sajnálni, bár nem egyszer őrá is dühös voltam, amiért nem képes kitörni abból a fertőből és nyomorból, ami lassan, de biztosan ellepi a feje búbjáig. Pedig a segítő kart odanyújtja neki a sors nem egyszer, és ő maga is átérzi, hogy meg kellene ragadnia, végül mégsem teszi, inkább ragaszkodik azokhoz, akik megvetik, lenézik, kihasználják és keresztbe tesznek neki.
Zola leíróképessége pedig zseniális. A kilátástalan, embertelen nyomort ilyen érzékletesen nem sokan tudnák átadni rajta kívül. Amikor a rongyrázó lakomákról írt, szinte magam is úgy éreztem, mintha betegre zabáltam volna magam, amikor pedig a napokon, heteken át tartó nincstelenséget festette le, akkor pontosan éreztem a kínzó éhséget…
Lesz még olyan kötete a sorozatnak, amit kézbe veszek, az már ezek után biztos!

13 hozzászólás
+
>!
lilijan
Émile Zola: A Patkányfogó

hát nem lett tőle jobb kedvem, de valahogy éreztem, hogy most nem egy könnyed nyári szórakoztató-szennyet (vagy kevésbé szennyet) tartok a kezemben, így brutális, gyomorforgató hangulatától függetlenül igen jó regénynek tartom. az atmoszféraépítés tökéletes, de mégsem nyomja el a történetetet, a tanulságok egyértelműek, de nem szocialista ifjúságnevelő módon távoliak és szájbarágósak, az pedig, hogy így utánajárt a korabeli szlengnek, nyelvi finomságokkal is gazdagította a művet, bár ezt egyértelműbben csak az eredeti nyelven történő olvasás után állíthatnám. ja, és kivételesen sikerült egy olyan alkoholizmus-ellenes regényt írni, amitől tényleg nem támad kedve az embernek inni, ezt garantálhatom.

+
>!
csgabi P
Émile Zola: A Patkányfogó

Nem az a könyv, amit egy hét alatt el lehet olvasni, de megéri az időráfordítást. Zola nagyon szereti a társadalom nehéz sorsú; kilátástalan helyzetben lévő rétegeinek bemutatását, és ezt nem egyszerűen szereti, de kiválóan teszi is.

+
>!
szasulja
Émile Zola: A Patkányfogó

Az emberi nyomorúságról szóló egyik legátütőbb, legnyomasztóbb regény amit valaha olvastam. Zola mellett Antal László is elismerést érdemel a kiváló fordításért (ami ritkán tűnik föl nekem, de itt nagyon).

+
>!
simiszabi
Émile Zola: A Patkányfogó

Több mint fél évig tartott az olvasása, a végére mégis kedvenc lett, az a fajta könyv amit az ember sosem felejt el.

+
>!
Tilla
Émile Zola: A Patkányfogó

A könyv olvasása közben oldalról oldalra rácsodálkoztam, milyen természetességgel használ az író olyan szavakat, amelyek őelőtte talán nem írt még le senki. Az általa megalkotott világ nem mesevilág, hanem a szürke és kegyetlen valóság, megannyi nagyvárosokba érkező, reményekkel teli ember mészárszéke. Elejétől a végéig hihető és átélhető.
Az a különleges ebben a regényben, hogy elfelejtem általa azt a 150 évnyi távolságot, ami Zola kora és a jelen között van. Szinte észre sem lehet venni, hogy egy teljesen másik korban íródott. Annál a résznél döbbentem rá erre, amikor a főszereplő házasságkötése után a násznéppel sétálni megy Párizs központjába. Már vártam a szokásos leírást az Eiffel-toronyról, ami persze elmaradt. A könyv megjelenésekor a torony, ami annyira örök és elengedhetetlen része a városnak, még tervben sem volt. Hát ennyire megtévesztő Zola világa. Ha ma írnának egy történetet valamelyik nagyváros kocsmajáró, önpusztító népéről, az sem nézne ki másként. Csak legfeljebb lenne benne Eiffel-torony.
Száz szónak is egy a vége: emelem nemlétező kalapom Émile Zola előtt.

+
>!
WerWolf
Émile Zola: A Patkányfogó

Egy napjainkban is jelenlévő társadalmi, szociológiai problémát dolgoz fel a könyv. Az alkohol, mint a nyomor forrása, melyből nem lehet szabadulni, ha egyszer már belekóstolt az ember. Kendőzetlenül mutatja be a család egyre mélyebbre sülyedését az idők folyamán, ami az alkoholnak és a hozzá társuló lustaságnak köszönhető. Elég sötét hangulatú történet, mégis a szereplői, minden rossz tulajdonságuk ellenére szánalmat keltőek, és az olvasó reménykedik, hogy majdcsak megjön az eszük….

+
>!
Joutsen
Émile Zola: A Patkányfogó

hát nem egy könnyed, szórakoztató olvasmány, nem kertel az biztos. mielőtt elkezdtem olvasni több dolgot is hallottam róla, meg hogy naturalizmus így meg úgy, de a könyv feléig nem értettem mi olyan durva ebben. aztán később rájöttem, mire gondolt mindenki. nagyon jó könyv, azt hiszem hamarosan nekiugrok a Nanának.

+
>!
Soós_Norbert
Émile Zola: A Patkányfogó

Alapvetően nem kedvelem a naturalista irányzatot. Kiábrándító a gondolat, hogy egy gondolkodó ember életét mindössze a származása és a környezete határozza meg, akárcsak valami állatét. Zola nem mászik bele a fejekbe, nem firtatja, hogy ki mit miért tesz, mintha annak semmi szerepe nem volna; a szereplők sorsa már úgy is elrendeltetett. Minden mozzanatot dokumentál, olyan részletesen és árnyaltan, hogy az olvasó maga is ott van a ragadós padlójú, pálinkagőzös kocsmában, a nyirkos mosodában, egy elszegényedett és lezüllött család szállásán vagy magányosan a kihalt utcán a hóesésben. Zola világa lehangoló, elrettentő és gyakorlatilag kilátástalan.


Népszerű idézetek

+
>!
Nílkantha

Aki a mocsokban hever, nem örül, ha rásüt a nap.

371. oldal, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1972

+
>!
nuskod

Egymás hegyén-hátán, együtt rohadtak; ha pár rohadt alma akad a kosárban, a többi is megromlik.

+
>!
Nílkantha

…a gyerek úgy szaporodik a nyomorban, mint trágyadombon a gomba.

150. oldal, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1972

+
>!
Nílkantha

Gyereket csinálni nem nagy sor, felnevelni (…) az a művészet.

101. oldal, Kriterion Könykiadó Bukarest, 1972

+
>!
Nílkantha

Mindig akadnak jótét lelkek, akik sietnek megvinni a kellemetlen újságot, […]

371. oldal, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1972

+
>!
NannyOgg ×SP

A férfiak gyakran egyetlen éjszakáért nősülnek: az elsőért; csakhogy az elsőt követi a többi, és jönnek a nappalok vég nélkül, és jön az egész élet, ők pedig addigra már réges-régen beleuntak…

53-54. oldal (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1986)

Kapcsolódó szócikkek: házasság
+
>!
Nílkantha

Mindenhez hozzászokhat az ember, de sajnos, az evésről nem tud leszokni.

386. oldal, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1972

+
>!
Nílkantha

…ha a béka felfuvalkodik, ökörnek hiszi magát.

300. oldal, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1972

+
>!
levendulalány

– Elment az eszetek, hogy politikán vesztek össze? … Ingyencirkusz a politika! Érdekel az minket? … Rakjanak oda akit akarnak, királyt, császárt, tudomisénkit, én akkor is megkeresem a magam öt frankját, s eszem és alszom, nem igaz? … Hülyeség az egész!

78. oldal

+
>!
Traclon

A környékbeli kereskedők nagyon tisztelettudóan köszöntötték, mert hát – ami igaz, az igaz – nem sok ilyen rendes vevőjük akadt, mint Gervaise, aki pontosan fizetett, nem kukacoskodott, nem cigánykodott.

151. oldal (Európa Könyvkiadó, 1973.)


A sorozat következő kötete

Összehasonlítás

Rougon-Macquart család sorozat


Hasonló könyvek címkék alapján


Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is