Színházi ​látcső 3 csillagozás

Eduard Ruszakov: Színházi látcső

A negyvenéves orvospszichiáterre sok-sok évi albérleti küszködés után végre rámosolyog a szerencse. Lakást kap. Elfoglalhatja egy elmeszociális otthonba utalandó idős asszony otthonát. A világéletében balek férfi nem akar költözni, míg meg nem ismeri a tulajdonost, a kórházban fekvő beteget. És ekkor kezdődik a kálvária, mely a régi albérleti szobában ér véget…
Az 1942-ben született szerző az orvosi diploma megszerzése után végezte el 1979-ben az Irodalmi Főiskolát. Ez évben jelent meg első novelláskötete, 82-ben adta közre második kötetét, melynek címadó kisregényével ismerkedhet meg a magyar olvasó.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Rakéta Regénytár Magvető

>!
Magvető, Budapest, 1986
128 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631406199 · Fordította: Balkó Ágnes

Kiemelt értékelések

OlvasóMókus>!
Eduard Ruszakov: Színházi látcső

Ebben a kisregényben egy szovjet kisember vívódásait ismerhetjük meg. Nem akar felelősséget vállalni a munkahelyén, ezért nem vállalja el a vezető pozíciót. Az albérleti szobája helyett, ahol a feleségével és lányával él felajánlanak neki egy lakást, amit erkölcsi okokból végül addig addig halogat, amíg nem kap meg. Minden marad a régiben, még talán a boldogság is.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

regulat>!

– Azt hiszed, etikai megfontolásból cselekedtél? Ugyan, lehet, hogy csak a lustaság, az akaratgyengeség, a fizikai undor vezetett. Tudod, mi ketten finnyások vagyunk… Rengeteg olyan dolog van, amit mi ketten sohasem fogunk megtenni, bár semmi erkölcstelen nincs bennük… De valakinek csak meg kell csinálnia! Csak valaki más taglózza le az állatokat a vágóhídon, csak valaki más gyűjtse össze a szart, valaki más üljön a szippantókocsin. Csak valaki más őrizze a bűnözőket. Csak valaki más parancsnokoljon és intézkedjen. Csak éppen ne te meg én. És nem kell ám túlkombinálni… Mi köze ennek a magas moralitáshoz? Mi természetesen nem fogunk lopni, más zsebébe nem nyúlunk, gyilkolni félünk árulónak lenni… Miért talán nem vagyunk árulók?

55. oldal

dokijano>!

Én soha semmiről nem vagyok szilárdan meggyőződve, és így a mások magabiztossága felbőszít…

81. oldal (Magvető, 1986)

dokijano>!

    És ha már képtelen vagyok kiigazodni saját indíttatásaim zűrzavarában, hogyan is láthatnék a mások gondolatainak a mélyére. Egyébként is, mire jó az?

77. oldal (Magvető, 1986)

dokijano>!

Ó, a mama, szegény mamácskám! A múltban él, hajdani ifjúságában. Azt képzeli, hogy nem hetvennyolcat, hanem tizennyolcat írunk. És ha nekem, tegyük fel, gépkocsim van, ez számára a forradalmi aszkézis elveinek hitszegő elárulása. Ha meg nutriagalléros télikabátot vásárolok magamnak, az a burzsoá restauráció szimbóluma. Hiszen ma már az utolsó gépírónőnek is, még a takarítónőnek is nutriagalléros télikabátja van.

74. oldal (Magvető, 1986)


Hasonló könyvek címkék alapján

Borisz Vasziljev: A hajnalok itt csendesek
Valentyin Raszputyin: Isten veled, Matyora
Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja
Szergej Dovlatov: Puskinland / Ezek vagyunk mi
Borisz Vasziljev: Volt egyszer egy lány
Venyegyikt Jerofejev: Moszkva–Petuski
Alekszandr Szolzsenyicin: A Gulag szigetvilág
Alekszandr Szolzsenyicin: Rákosztály
Szvetlana Alekszijevics: Fiúk cinkkoporsóban
Marina Sztyepnova: Lazar asszonyai