Ahol ​angyal se jár 31 csillagozás

E. M. Forster: Ahol angyal se jár

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az „Ahol angyal se jár” E. M. Forster első regénye – 1905-ben jelent meg. Forster olaszországi úti élményei szolgáltatták a helyszínt, a figurák és a helyzetek egy részét.
A kertvárosi angol polgárcsaládok sorából némileg kilógó özvegy Lilia Herritont anyósa és sógora ráveszi, utazzon el Olaszországba a fiatal, de józan és megbízható Caroline Abbott-tal. Ám ő sem tudja megakadályozni, hogy Lilia szerelembe essék. Tetézi a bajt, hogy a szerelemből házasság is lesz, a házasságból pedig gyermek születik. Lilia a szülésbe belehal, és ettől kezdve a Herriton család és Caroline Abbott egymással versengve próbálja megszerezni a gyermeket, hogy „méltó” körülmények között, igazi angolként, de szeretetlenségben neveljék fel. Nekik csak az számít, mit gondolnak róluk a szomszédok.

Eredeti megjelenés éve: 1905

>!
Cartaphilus, Budapest, 2011
212 oldal · ISBN: 9789632662282 · Fordította: Merényi Ágnes

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Caroline Abbot · fogorvos · Phillip Harriton


Most olvassa 1

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 14

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

borbolya3 >!
E. M. Forster: Ahol angyal se jár

Ugyanúgy kiállok emellett a könyv mellett, mint ahogy azt tettem a szerző másik, E. M. Forster: Szellem a házban regényénél. Forster sok mindent megcsillant a kor társadalmi (negatív felhangú) érzületeinek arzenáljából, mindezt kiegészítve az angol és olasz nemzeti hevületek szembeállításával. Az előző kötetével ellentétben itt még nem teszi ezt oly nagy terjedelemben, s nem használ akkora szereplőgárdát, de lehet, a történet nem is igényli.
Az események egy angol család – saját bevallása szerint – jó hírének megőrzése körül zajlanak. A cselekmények, ahogy az utószóban is megírták, nem bombasztikusak, és a szerelmi szálnak is igencsak híján vagyunk. Talán ez az egyik, ami miatt a mai olvasó nem tud mit kezdeni ezzel a klasszikusnak is titulált (értsd címkézett) regénnyel. Pedig Forster jól rezegteti azokat az érzelmi szálakat, s mindezt elég erős ironikus felütéssel teszi.

dwistvan P>!
E. M. Forster: Ahol angyal se jár

Az angol mentalitás és az olasz virtus eltérései okozzák a félreértések sorozatát. Kevés szereplő között zajlik a konfliktus, ezért jellemük szépen sorban kibontakozik a regény folyamán. Befolyásolás és befolyásoltság váltakozik, ami megrázó fordulatokat eredményez. A helyzet egyszerű, lélektanilag mégis bonyolult.

kolika>!
E. M. Forster: Ahol angyal se jár

A történet jó része Olaszországban játszódik, de bőven kapunk ízelítőt Angliából is. Még ha az angliai környezetre nem is szentel sok figyelmet a szerző, jócskán olvashatunk arról, hogy milyen az angol felfogás, hogyan viszonyulnak bizonyos kérdésekhez a szereplők.
Az angol környezet kimért, nagyon ad a külsőségekre, így nem csoda, hogy a fiatal özvegy a jóval szabadabb olaszok között kezd jobban megnyílik, sőt szerelembe esik. Feleségül is megy a kiszemeltjéhez, s majd gyerek is születik. A gyerek elhelyezése – az anya belehal a szülésbe – okozza a nagy torzsalkodást az olaszországi és angol családok közt Úgy intézkednek, mintha csak egy darab piaci portékáról lenne szó, s nem egy emberi életről. A briteknek az a fontos, hogy a környezete ne szólja meg, az olaszok az önérzetükre hivatkoznak, na meg a pénzre hajtanak. A gyerek maga, meg a neveltetése nem fontos egyik félnek sem. Így nem csoda, hogy a helyzetet, a családok közti viszályt a tragédia „oldja” meg.
A kötet fő értéke számomra az, ahogy a két ország közötti különbségeket érzékelteti a szerző. A szereplők nem voltak alaposan kidolgozva, egyiket sem tudtam igazán megkedvelni.

HoneyBunny>!
E. M. Forster: Ahol angyal se jár

Mittomén! Jól esett most egy ilyen hangulatú könyvet olvasni, de nem szerelmesedtem bele. Ha nem az lenne az egyik legnagyobb félelmem, hogy előítéletes leszek, akkor most gonoszul azt mondhatnám, hogy „remek, az angolok is hülyék”. Persze rengeteg gondjuk volt akkoriban. Ki hogy tartja a teáscsészét, kinek az unokahuga mekkora hozománnyal rendelkezik, vagy melyik a kifutó model a szolgálólány-piacon, és ezen dolgok tükrében érthető, hogy a szereplőknek nem volt idejük azzal foglalkozni, hogy szerethető karakterekké válljanak az olvasmányomban. Nyílván értem én, hogy ez a könyv erről szól, de végén az utószóban, azt olvastam, hogy magunkra ismerhetünk bennük. Na, azért nem!
Tehát, mittomén. Egynek jó volt.

1 hozzászólás
SunnyRiver>!
E. M. Forster: Ahol angyal se jár

Még mindig nem szeretem Forstert… és ezen az sem segít, hogy a nevéről mindig Forster ezredes jut eszembe a Büszkeség és balítéletből… A regény olyan volt, mint a szereplői: hideg. Az olasz részeknél kicsit kisütött a nap, de csak addig, míg a leíró rész tartott. Nem szeretem az angoljait, annyira ridegek, hidegek és gőgösek…
Semmi romantika, semmi kaland, semmi izgalom. Egy percig nem aggódtam egyik szereplőért sem, szóval csak vártam, hogy teljen az idő és fogyjanak az oldalak. Nem találtunk egymásra…
Olvasok még tőle ennek ellenére, mert úgy érzem alaptudás, hogy ismerjem az írásait, de azt hiszem megint várok egy félévet, mielőtt erre sor kerül.

Magyarné_Selmeczi_Judit>!
E. M. Forster: Ahol angyal se jár

Most olvastam el a könyvet, és nekem nagyon tetszett. Az író visszafogott, minden finomság és szépség a szövegben rejlik. Többeknek nem tetszett ez a regény, mert nem tudtak azonosulni a szereplőivel, egyiket sem találták pozitívnak. Szerintem reális az angolok ábrázolása. Egyébként van szerethető alakja: Miss Abbott, aki nem képmutató, együtt érző és túl tud lépni a konvenciókon. A könyv olvasása közben jöttem rá, hogy már láttam a belőle készült filmet is, ami meg sem közelíti a regényt, bármennyire látványos.


Népszerű idézetek

csgabi P>!

Apróságok a közelünkben nagyobb jelentőségűek, mint nagy ügyek a távolban, […]

22. oldal

csgabi P>!

A bánat gyakran lopva hatalmasodik el rajtunk, így nem mondhatjuk: „Tegnap még boldog voltam, ma már nem.”

63. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bánat
Babó_Buca P>!

…csak a járt útról letérve ismerheted meg az országot.

5. oldal

Babó_Buca P>!

…és bár könyvmoly vagyok, nem félek kiállni egy erőszakos bugris ellen.

41. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyvmoly · Phillip Harriton
dokijano>!

[…] az élet nagyon kellemes Itáliában, ha férfinak születik az ember.

54. oldal, 3. fejezet (Cartaphilus, 2011)

Babó_Buca P>!

Soha nem tudhatjuk […] melyik tettünkön vagy tétlenségünkön múlik valami örökre.

172. oldal

csgabi P>!

– […] De azért jöttem, hogy megmentselek, és bár könyvmoly vagyok, nem félek kiállni egy erőszakos bugris ellen.

41. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyvmoly
csgabi P>!

– Jaj, ezek az angolok! Mindenük a tea! Kilószámra hordozzák magukkal a bőröndjükben, de annyira ügyetlenek, hogy mindig legfölülre csomagolják. Képtelenség.

61. oldal

csgabi P>!

– Minden tőlem telhetőt megteszek – mondta Philip halkan. Életében először kellett valamit tennie.

24. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya
Ken Follett: A katedrális
Kazuo Ishiguro: Napok romjai
Agatha Christie: Éjféltájt
Virginia Woolf: Clarissa
Kazuo Ishiguro: A főkomornyik szabadsága
Kazuo Ishiguro: A dombok halvány képe
Mary Westmacott: Befejezetlen portré
Agatha Christie: Ferde ház