Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Fifty Shades of Grey (Fifty Shades trilogy 1.) 66 csillagozás
When literature student Anastasia Steele is drafted to interview the successful young entrepreneur Christian Grey for her campus magazine, she finds him attractive, enigmatic and intimidating. Convinced their meeting went badly, she tries to put Grey out of her mind – until he happens to turn up at the out-of-town hardware store where she works part-time.
The unworldly, innocent Ana is shocked to realize she wants this man, and when he warns her to keep her distance it only makes her more desperate to get close to him. Unable to resist Ana’s quiet beauty, wit, and independent spirit, Grey admits he wants her – but on his own terms.
Shocked yet thrilled by Grey’s singular erotic tastes, Ana hesitates. For all the trappings of success – his multinational businesses, his vast wealth, his loving adoptive family – Grey is man tormented by demons and consumed by the need to control. When the couple embarks on a passionate, physical… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 2011

Kedvencnek jelölte 7
Most olvassa 13
Várólistán 13
Kívánságlistán 9
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A puding próbája az evés, a könyveké meg az olvasás, ügye. Nos tekintsék meg Jane Austen arcát a legutóbbi karcomban és láthatják a tükörképemet (http://moly.hu/karcok/169661). Hát ez egy Juliska, és én aki már írtam erről egy „cikket” (http://moly.hu/ertekelesek/761177) bizton állíthatom, hogy az. Csak fel van turbózva terjedelmileg és kinky. Hiába a Thomas Hardy utalások, attól nem lesz okosabb. A szokásos gazdag, befolyásos boy meets szegény, szép, szájharapdálós girl, mindez lehetetlen szituációban. Oh my. Csak az a szomorú hogy nem jó, olvastam ennél sokkal jobbat és az a kilencven akárhány oldal épp elég. Ennek meg (az utolsó oldalon döbbenek rá) van még KÉT része! Oké értem én, hogy sex sells, de úgy csinálnak mintha ez a James tojta volna a BDSM kapcsolatokat (mondjuk annak meg ez gyenge), a „cselekmény” semmi különleges (mitől lett ez bestseller?), az egész hihetetlen (piruló szűz mint deep throat királynő, my ass), a csaj idegesítő a hülye inner goddessével együtt, valaki jól elfenekelhetné amiért összeáll ezzel a fickóval, a faszi még bosszantóbb, egyebet se tud csak félrebillenteni a fejét meg parancsolgatni, de persze eközben lélegzetelállítóan jóképű, és szexi, bah, csak kár hogy fucked up in the head. Ráadásul Seattle-ben vagyunk és egy Pearl Jam szám nem sok, annyi sem hangzik el, de még egy Hendrix utalás sincs. Ha ez a modern idők romantikus siker regénye, akkor én nem kérek belőle. Ha legalább humoros lenne, vagy jól lenne megírva, de nem, néha nem is három de ötlapoztam. Nem csoda, hogy Tótisz nem figyelt oda közben. Tényleg van aki Grey típusú pasasra vágyik? Tényleg? Tudom én, hogy jó elszökni a világból könyvek segítségével, de akkor ne a szürke árnyalataival tegyük, olyan sok szép színes dolog létezik…
A kindle első két oldala után majdnem feladtam, de vettem egy mélységes mély levegőt és marha gyorsan túltettem rajta magam.
Ez az írás mindent tartalmaz, ami rossz lehet egy írásban. Még az általános iskolai fogalmazásaim is több irodalmi megnyilvánulást tartalmaztak, mint ez a könyv. Mert a történetet magát nem akarom szapulni, az olyan amilyen, sőt, talán ha valami író írja meg, még lehetett volna érdekes is. Esetleg sokkal több történést beletett volna. Ennél még a Tiffany gets her boobs is jobb egy egész csillaggal, mert az legalább nem óhajtotta túlzásba vinni, 20 oldal. Én tényleg vártam, hogy na, mikor lesz benne valami. De nem volt. A karaktereket kivágták papírból, még az is sértés, ha azt mondom, van 2 dimenziójuk. Néha felvillant valami a párbeszédekben, egy-két riposzt, de aztán semmi. Szájbarágás, ismétel olyat, amit alig három oldallal azelőtt olvasott az kedves olvasó. Olyan, mint egy bagzó nő elvadult illatfelhője, ha a másik nincs rá beindulva, akkor büdös.
Utánanéztem az írónőnek, akiről én egész a hétig azt hittem, férfi. A hölgy londoni, kár, hogy USAba rakta a történetet. Azt is mondja, hogy őt meglepte ez a nagy siker, ő csak kiírta magából a midlife crisis okozta hormonnontermelődést. Ebből kifolyólag sok hölgy nincs a világban rendesen kefélve, és kénytelen a könyvhöz nyúlni. Bár magukhoz nyúlnának. Nagyobb a kielégülés.
Már most leszögezem Timi, hogy a folytatásokat még poénból sem. Még csak halványan sem keltette fel érdeklődésem senki sorsa.
Na jó, ezennel ünnepélyesen feladom, és nem rombolom tovább az agysejtjeimet. Pedig esküszöm, hogy tök pozitívan álltam hozzá, gondoltam, h nem én vagyok különösebben a célközönség, de úgy voltam vele, hogyha ettől a könyvtől bárki derékra vágatja magát otthon apuval, akkor már megérte. (Mondjuk ezzel szemben a könyvben a szex olyan, mint egy mocskosabb fantázival megáldott 14éves szűzlány gondolatai: órák hosszat tartó, részletes előjáték, aztán magát az aktust lerendezzük fél perc alatt, mert minek is az- mindezt mondom úgy, hogy csak a feléig jutottam, ki tudja utána micsoda változások történhetnek…)
De nem is a történetet akarom jelen értékelésben ekézni – pedig arról is hosszan tudnék értekezni, de igazából totál parttalan lenne és nem építő –, hanem a stílus, atyaég csak azt tudnám feledni. Tény, hogy nagyon kevés hasnoló jellegű könyvet olvasok, így nincs nagy viszonyítási alapom, de azért gondoltam, h nem lesz itt kifinomult választékosság, de amit itt kaptam, az totál alulmúlta szegényes fantáziámat. Komolyan mondom fájt olvasni ezt az 1000 szavas stílust. Kezdem megérteni Tótiszt, és elképzelem, hogy unalmában dobta fel a szentséges basszantyúval a holy shitet, amitől már a földet kapartam, mint ahogy a pirulástól, szájrágástól, evéstől és összes többi bugyutaságtól is.
Háttöö. Mit is mondjak erre? A legerősebb benyomásom az értetlenség, hogy mitől lett ez ekkora siker. Mondjuk kapott egy jó címet és egy gusztusos borítót, de belül kb. olyan, mint egy Romana (amit mondjuk sose olvastam, de valahogy így képzelem el: sablonos jellemek, mindent elsöprő szenvedély, ötoldalanként egy koitusz – még ha nem is ennyire grafikusan). De hogy néhány barátnőm – akiket egyébként nagyra tartok, még ha nem is egyezik az irodalmi ízlésünk – miért mondja rá elkerekedett szemekkel, hogy élete könyve, azt nem fogom megérteni.
Egyébként nem okozott különösebb fájdalmat az olvasása, sőt azt is mondhatom, hogy pihentető volt, ugyanis egyetlen agysejtemet sem vette igénybe. Nem kellett se egy bonyolult cselekményt követni, se bonyolult jellemeket megérteni, se komoly rejtélyeknek utánajárni, és én alapvetően nem bánom, ha a szexről kell olvasni, ez meg nem is igen szólt másról. De persze minden csábításnak csak az eleje izgalmas, meg igen sok volt a szóismétlés is, szóval a végére már eléggé akadozott az érdeklődésem ezen a téren.
Azt hiszem, kár ezen a könyvön a realisztikusságot számon kérni akár a szereplők, akár a cselekmény tekintetében. Ez E. L. James erotikus fantáziáinak sok száz oldalon megírt non plus ultrája, ami a jelek szerint sok más nőével egybeesik. Én speciel nem tudtam beleszeretni ebbe a Christianbe, vágyaim tárgya marad továbbra is Mr. Rochester.
Esküszöm nem akartam elolvasni. Nem én. Meg is fogadtam, de hát az én fogadalmaim nem érnek többet az év összes többi napján sem, mint a szilveszteriek. Na de már annyira idegesített, hogy mindenhol ezt láttam és kíváncsi természet vagyok, így gondoltam belelapozok… és legnagyobb meglepetésemre ott ragadtam (bár az elejét még mai napig nem olvastam,de nem is fogom). Miért adok rá négy csillagot? Kövezzetek meg (még én is megdobálom magam), de tetszett és be is került a kedvencek közé… (WTF? biztos épp be voltam szívva) Hogy mi tetszett benne? Hősiesen bevallom, hogy halvány lila gőzöm sincsen… Azon könyvek egyike, melyeknél nem tudod megmondani mit szeretsz benne, és nem tudod letenni (legalábbis nálam ehhez a kategóriához tartozik), pedig nincs benne semmi világmegváltó dolog (És csak néha találtam benne hasonlóságot a Twilighthoz, de ezek engem nem zavartak). Anat sem utáltam annyira, Christiant néha (máskor meg járt volna neki egy-két horog) egyenesen imádtam, bár nem nagyon esik abba a kategóriába, akiket szeretni szoktam. Az írás tényleg gagyi és szerintem földhöz is vágtam volna a sok „my inner goddess”-től az zihher, ha nem ebook lett volna, de maga a történet érdekes volt. Lehet, hogy csak azért, mert ez volt életem első Real Life könyve, de ez van. Viszont ettől függetlenül még mai napig nem értem a nagy hypeot körülötte. A külföldi piac tele van olyan PNR és Fantasy könyvekkel, amik helyből lenyomják ezeket a szex jeleneket.
Ám hiába került be a kedvencek közé, nem újraolvasós könyv. Nincs benne semmi, ami hiányozna vagy amit nem találnék meg 10x olyan jól megírva más könyvekben.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Borzalmas csalódás volt. Mikor elkezdtem, még alig tudtam róla valamit, azt hittem, egy komoly könyvet veszek a kezembe, amiben ugyan lesz sok szexjelenet, de azoknak jelentősége lesz.A beharangozás és fülszöveg kemény szadomazo kapcsolatot ígér, ehelyett kapunk egy dominánsnak szánt, de vergődő, nyálas, szánalmas pasit, aki egy még szánalmasabb, jelentéktelen, béna csaj miatt vinnyog, akit izzadtan is, vérezve is, borotválatlanul is, hasra esve is annyira szeret, hogy nem számítanak a korábbi pedáns kis szabályai és persze még azt is megbocsátja, minden kontrollmániája ellenére, hogy sosem teszi azt, amit mond.
A könyvben nem történik semmi, csak szenvelgés, és felesleges mennyiségű indokolatlan szoftpornó jelenet, végig könyörög a szadomazoért, aztán megsimogatja egy korbáccsal, a nő pedig sértődötten elhúz.
Nem ajánlom senkinek, és sajnálom azokat, akiknek ez kell és/vagy ennyi elég a szexuális életük felpezsdítéséhez. Nézzenek akkor inkább pornót, az hamarabb megvan és hasznosabb is, az olvasás pedig megmarad azokra a könyvekre, amikben legalább egy kicsi értelem van.
Szívesen félbehagytam volna, de csak vártam, hogy majd jön a konfliktus, de nem jött. Csak azért nem bánom, hogy olvastam, mert így nem látatlanban mondok róla véleményt.
Beleolvastam a magyar változatba is, de a fordítás szörnyű. Valószínűleg már sokan ismerik Tótisz András elhíresült megabakiját, Kings of Leon – Oroszlánkirály… De amúgyis, értelmileg is vannak benne félrefordítások. A fordító emmellett egy arrogáns… Bár ez az egy nem a könyv hibája.
Végülis az én szexuális életemet is felpezsdítette, megb*** az ideg az értetlenségtől, hogy mitől ennyire népszerű.
Csak végigszenvedtem. Nem telt sok időbe kivégezni, no nem mert annyira olvastatja magát, hanem mert annyira érdektelen a nyelvezete, sőt, a története is, hogy egy pillanatra nem akasztott meg a gondolkodás. Nagyon buta könyv, nem csak a főszereplők hihetetlenül kétdimenziósak, de az írónő gondolkodása is. Az események éppolyan irreálisak, mint az érzelmek, ami még nem is lenne baj, ha azt mondaná, oké, ez egy pornókönyv. De akkor meg a szexjelenetek ne lennének ilyen unalmasak. Nem, nem a kötözés meg a korbács jelenléte teszi izgalmassá a szexet. Nulla erotika, csak egy beszűkült agyú tinilány (akit 21 évesnek hazudik az írónő) meg egy hasonlóan koránál éretlenebb férfi, aki az egész életéből hiányzó intimitás ellenére mindig pontosan tudja, mi a lány irracionális hisztijének az oka. Valahogy az idő is olyan furán telik, oldalak vannak szánva arra, hogy harmadjára is be legyen szúrva a szerződésük teljes terjedelmében, de minden ami a két szereplővel a másik nélkül történne, szemérmetlenül el van kenve. Arról nem is beszélve, ahogy az utolsó tíz oldalon az írónő rájön, mennyivel jobb lenne három etapban eladni ugyanezt a semmitmondó sztorit, és hirtelen a feje tetejére állít mindent. Sajnálom, ez nem jött be, nem fogom elolvasni a többi kötetet, mert teljesen hidegen hagy, mi lesz velük.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Hát.. ez egy túlhájpolt Tiffany füzetregény, teli hörgéssel, suttogással, pirulással és vágytól elhomályosodó tekintetekkel. Én meg a hülye, hogy elolvastam.
Nem tudtam eldönteni, hogy a szánalmas, kétdimenziós fő- és mellékszereplőket utálom jobban, vagy a papírízű párbeszédeket, vagy a „szerződés” körüli folyamatos hercehurcát, vagy az egy idő után már pörköltszaftos-atlétás rutinná váló szexjeleneteket, vagy a mindenféle életszerűtlen bénaságot a történetben: pl. képzeljünk el egy fiatal párt napjainkban, akik egész nap leveleznek egymással és e-mailenként átírják a subjectet. Vagy képzeljük el, hogy egy 1990-ben született, átlagos középosztálybeli (nem amish és nem mormon) családban felnőtt, főiskolát végzett amerikai lány nem rendelkezik saját e-mail címmel, nem tud magától megnyitni egy levelezőprogramot, és semmit (ismétlem, SEMMIT) nem tud a szexualitásról, esetleg halvány fogalmai vannak, hogy mit hova kell inzertálni, de kb. ennyi. Ráadásul szegény annyira ostoba és unalmas (hacsak a folyton fellángoló proletár önérzetét és az evészavarait nem tekintjük érdekesnek), hogy én is szívesen megtanítottam volna a szadóra, mazóra.
(Valamint megnéztem volna a számtech boltos srác arcát, amikor Christian „öt-percenként-a-hajamba-túrok-mégsem-zsírosodik” Grey, hősszerelmes multimilliomos bemegy az üzletbe 2011 elején, és kér egy MacBook-ot másfél terás vinyóval. Lehet, hogy Ana azért utálta annyira az ajándék laptopot, mert kívülről volt rászigszalagozva a HDD.)
A goodreads-en olvasható review (lásd lenti link) írójával pedig maximálisan egyetértek: ha életem során még egyszer meglátom azt leírva, hogy „inner goddess”, akkor felgyújtok valamit.
Okkéé…. Belőlem a WTF-et hozta ki.
Miért is?
Sok angol könyvesboltban láttam a trilógiát, majd itthon is kiadták. Gondoltam elolvasom.
Először is a hypeolás után gondoltam BDSM, ha ennyien máshol is fennakadtak a BDSM részén akkor hátha jó. A téma nem idegen nekem, szóval kíváncsian vártam. Gondoltam a szexi latex cuccokra és más dolgokra. (@minaeni – Búslakodó? Világítószőrű George? xD Whahhaaha)
Aztán egyre több ismerős értékeléséből jött át, hogy lehet nem jön össze amire én gondolok. Pár napja szembesültem, hogy fanficből írták át. Nem baj, elolvasom.
Bestseller… A könyv első 20 oldalán átjött mint hajdani fanfic függő, fanfic író, hogy egy átlagos tipikus csupa klisés NC-17-es fanfic. A nyelvezetén sem változtattak. Ilyennel van tele a Livejournal minden témában az elmúlt 10 évben.
A főszereplő Ana kiborított. Miért? Mert illogikus, mert nem létezik ilyen buta és naív ember. Legalábbis, ha azt vesszük, hogy amivel foglalkozik, annak adatgyűjtés az alapja.
Christian is kiborított. Megértem, mert én is az a fajta ember vagyok aki gyűlöli, ha megérintik, gyűlöli a romantikát. Nekem is meg van a magam oka. Úgyhogy, elhiszem, hogy szenvedett, de sokszor már túlzásnak éreztem. Akaraterő kellene neki, hogy magával nézzen szembe, nem pedig elfutni.
Karakterfejlődés? Lehet. Én ezt nem éreztem, csak nagyon minimális szinten.
A könyv kiadásánál kellett volna eldönteni, hogy BDSM könyvnek harangozom be vagy nem és mit írok le. A verést nem pártolom, de van sok más árnyalata a BDSM-nek ami jó. Igazából egy igazi szexi BDSM jelenet sem volt, pedig ki lehetett volna hozni rengeteg izgalmas jelenetet belőle.
A vége egy nagy logikátlan maszlag.
Nem szakítok meg sorozatokat, szóval ezt is folytatom, mert még reménykedek.
Összességében a végén borultam ki és azt kérdeztem, hogy miért? Miért ennyire logikátlan ebben a könyvben mindenki?
Igazából ha nem lett volna így beharangozva, akkor lehet nem borultam volna ennyire ki. Alaphangon tetszett a könyv ötlete, amit ki akart hozni az író ebből a történetből.
Népszerű idézetek
„Just because you can doesn't mean that you should,” I reply quetly as he arches an eyebrow at me, his eyes twinkling, and suddenly I feel that we're talking about something else, but I don't know what is it.
Page 72
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
"He came here to fuck me, that’s all.”
“Who said romance was dead?” she whispers horrified. I’ve shocked Kate. I didn’t think that was possible. I shrug apologetically.
My inner goddess is jumping up and down, clapping her hands like a five-year-old. Please, let’s do this…otherwise we’ll end up alone with lots of cats and your classic novels to keep you company.
„What's vanilla sex?” I ask, if anything to distract myself from the intense, burning, sexy look he's giving me. He laughs.
„Just straightforward sex, Anastasia. No toys, no added extras.” He shrugs. „You know… well actually you don't, but that's what it means.”
„Oh.” I thought it was chocolate fudge brownie sex that we had, with a cherry on the top. But hey, what do I know?
112-113. oldal
Placing my head on my knees, I let the irrational tears fall unrestrained. I am crying over the loss of something I never had. How ridiculous. Mourning something that never was – my dashed hopes, dashed dreams, and my soured expectations.
Sometimes I wonder if there’s something wrong with me. Perhaps I’ve spent too long
in the company of my literary romantic heroes, and consequently my ideals and expectations are far too high.














































