„Könyvemben nekigyűrkőzöm – mondja dr. Hauck, a híres pszichológus –, hogy megtanítsalak: hogyan győzheted le az önhanyagolás rémét. Kioktatlak a felvilágosult önérdek művészetére. Hogy lehetetlenre vállakozom? Hogy túl nagy falat? Na hát akkor légy olyan szíves, kérdezd meg magadtól a következőt: Mi különbözteti meg azokat, akik boldogan élnek és megvalósítják önmagukat azoktól, akik nem? Valami különleges tehetség, amely a szerencsésekkel veleszületik, a pechesekkel nem? Egy fenét. Hisz ők is csak emberek! Akibe átlagos értelem és némi gyakorlati érzék szorult, az kezébe tudja venni az életét, és viszi valamire. Könyvemben felsorolok néhány pofonegyszerű irányelvet, és ha követed őket, te is képes leszel rá. Az égvilágon semmi szükség arra, hogy magad légy a magad legádázabb ellensége!”
Légy jó önmagadhoz! 19 csillagozás
Kedvencnek jelölte 1
Most olvassa 6
Várólistán 7
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
Nem egy olyan könyv amit egyszerre kiolvas az ember. De jólesik néha beleolvasni, főleg olyan időszakokban, amikor túl sokat foglakozom mások problémáival. Ilyenkor elfelejtek magamra figyelni.
Nem tudtam befejezni. Nem mondom, hogy nem érdemes nekiugrani, de a témában szinte csak kellemesebb könyvvel találkoztam eddig. Számomra unalmas,szájbarágós, értéktelen vacak.
Azért szeretem az ilyen könyveket, mert a szerző olyan dolgokat mond ki benne, ami már bennem is megfogalmazódott, de nem tudatosan. Aztán jön egy író, és valahogy a helyére kerülnek a gondolatok. Ami viszont visszatart hogy sok hasonló könyvet olvassak, hogy szembesít saját hibáimmal és ezt nehéz belátni.
Sok jó tanács volt benne, ezért naponta olvastam egy-egy fejezetet, hogy ülepedjen. Az a fejezet azonban kevésbé tetszett, amelyben az irracionális érzéseket írta le.
Tyűűűűűű, ez is mekkora… A hasznos és érthető tartalmon túl a magyar kiadás különlegessége: a szellemes és találó illusztrációk. Némelyiken a könnyem is potyogott a röhögéstől, annyira szemléletes!
