Elolvastam. Ez a könyve már közel sem olyan ostorozó, mint a Nő című. A hátulján nagy betűkkel áll: "akinek nem inge ne vegye magára"
lehet találgatni, vajon erre miért volt szükség? : )
A doki stílusa mit sem változott, ugyanaz a pongyola megfogalmazás, de most a tartalom mintha összeszedettebb lenne. Bár nem hiszem, hogy ettől akárkinek csak úgy megoldódna a párkapcsolati problémája, vagy jobban megértené a barátját/férjét/szeretőjét stb. Mivel nagy valószínűség szerint nők fogják venni és olvasni. Meg azok a kivételes fickók, akiknek valószínűleg nem is kellene elolvasni, hogyan ír a férfi sztereotípiákról Csernus. Többnyire viccesen egyébként. Engem sikerült megnevettetnie.
Szórakoztató olvasmány.
"… még manapság is nagyon nagy különbség van a lány és a gyerek között. A gyereknek ugyanis pöcse van, nem igaz?
Budapesten élve sokszor elkövetjük azt a hibát, hogy budapesti, úgymond „felvilágosult” módon látjuk a világot, e szerint élünk, és azt hisszük, hogy mindenki így gondolkodik. Kétmillió magyar él Budapesten és vonzáskörzetében, nyolcmillió Magyarország-szerte. Ott vajon hogy gondolkodnak az emberek? Hát úgy, hogy a gyereknek bizony pöcse van."
Nekem tetszett, bár kicsit azt reméltem, hogy a pasikat is megnyúzza annyira, mint a nőkkel tette.
Csalódtam ebben a könyvben. Többet vártam, mint amennyit nyújtani "tudott" Mindemellett sok igazság is van benne, de valahogy azt éreztem hogy a Doki sok fejezetben csak ismételgeti magát más-más példákkal.
Mint férfi elolvastam. Jó néhány hibámra ráismertem. Kötelező olvasmány minden férfinak!
Másodszori olvasásra sokkal jobban tetszett a könyv, sok igazságot tartalmaz, amiket próbálok képzeletben feljegyezni. Egy terápiával lehet, hogy megpróbálkoznék a dokinál. :) A párjára kíváncsi leszek.
Nekem nem jött be. Néhány jó gondolatért, amit egyébként fülelve az utcán is meghallhatok nem kéne kiadni egy nem is éppen olcsó könyvet. És tényleg önismétlős. :-(
Plusz engem kicsit idegesített a "valahol hallottam", "egyszer valaki azt mondta" kiszólás.
Szörnyen közhelyes volt, és nem mondott újat semmiről sem..:) Akinek nyitva van a szeme valamelyest az ezekről mind tud már..;)
Érdekes… én egy Nő mellett érzem magam Férfinek! De nem miatta vagyok férfi….
Kicsit elfogult vagyok mint nagy Csernus-rajongó :), ezért talán túlértékelem és elnéztem a hibáit is. De nekem tetszett. Sokkal bővebben ld itt: http://pupillaolvas.freeblog.hu/archives/2009/09/30/Dr_Csernus_Imre_A_ferfi/
Az utolsó kb. 50 oldalt már szinte faltam, és észre sem vettem, hogy elolvastam. :) És ehelyett nekem persze ezerrel tanulnom kellett volna, de nem bírtam abbahagyni, mielőbb a végére szerettem volna érni. :) Hisz már olyan régóta haladok 3-4 oldalasával, ideje volt felpörögni. :))
Eleinte tartottam a könyvtől, meg attól, hogy se eleje-se vége téziseket fogok majd olvasni, ami nagyon unalmas lesz. De nem ez történt. :) Tetszik, hogy nyíltan le meri szólni férfitársait ( pp :). A történetek is tanulságosak; kifejezetten tetszettek pl. a szerelem virágáról írtak… vagy a pénzérmés történet… és a "Betegségek" fejezet is nagyon jól összeszedett szerintem. Némely részletében fricska ez a nőknek is, azt hiszem, nekünk is van ebből mit tanulni – legalábbis én már most néhány dolgot másként látok így, hogy Csernus felvetései alapján elgondolkodtam rajtuk….
"Mert már nem a Barátok közt Anyusáról beszéltek, hanem meg kellett kérdezni, hogy mi történt a másikkal." :) Száz szónak is egy a vége: tetszett. Jöhet A Nő is.
Fogalmam sincs, hogy mennyire tekinthető tudományos szempontból egy megalapozott műnek. Vagy mennyire egy bestsellerlistára készült lektűr. Ehhez nem értek.
Csak azt tudom, hogy találtam benne sok elgondolkodtató dolgot és talán minden tizenéves fiúval elolvastatnám. Hogy minél kevesebb legyen közülük / közülünk pp. :)
Jobban tetszett, mint a nőkről szóló:) talán mert kiváncsiságom ebben az esetben nagyobb volt:)
Érdekes volt, voltak nagy igazságok benne. Főleg a példái tetszettek. Igaz, néhol már-már idegesítő volt, hogy kétoldalanként ugyanazzal a gondolattal találkozom, de ezzel biztosan csak bizonyítani akarta az igazát. Összességét tekintve pedig valóban összeszedettebb, mint A nő.
Felszabadító olvasmány. Szókimondása segített nevetve zsebre tenni a fájdalmas igazságokat is. Most már "csak" az van hátra, hogy az elméletből gyakorlat legyen.
Nekem sok volt a hasonló/ugyanolyan téma a könyvben, de mindenképpen érdemes elolvasni mindenkinek (férfinek és nőnek). A leírások alapján mindenképpen el fogom olvasni a nő c. könyvet.
Érdemes elolvasni, egész őszinte, és ami fő, mások által hasznosítható kritikát gyakorol benne Csernus Dr. saját neméről és önmagáról (utóbbit persze csak finoman). Nekem jobban tetszett, mint A nő c. könyve, azért átjön, hogy a férfiakat első kézből ismeri.
Jobban tetszett, mint "A Nő", valószínűleg azért, mert több új információt találtam benne. :o)
Nem mindig tetszik, ha az embert ilyen direkt módon szembesítik a problémákkal, ahogy Csernus teszi, sőt néha hasznosabb, ha magunk jövünk rá dolgokra, nem pedig ráébresztenek.
Akkor miért olvastam el a könyvet? Talán kíváncsiságból.
Az biztos, hogy néha fájt olvasni, de a lehető legpozitívabb értelemben…
(Csak most vettem észre, mit ábrázol a borító. Remélem, jól látom.)
Nekem az egyik zárógondolat tetszett, talán azért mert ezt így még sohasem hallottam. Benned van a Tiszta, a fiatal srác, aki még tudta mi a jó, mi a szép és hogy mit vár az élettől, és ott vagy Te x év múlva, aki átverted, elnyomtad, vagy egyszerűen csak elfelejtetted (mindenki eldöntheti, hogy éppen melyik és mennyire). Ha nem akarod utálni magad emiatt, akkor (1) kérj bocsánatot a Tisztától legjobb, ha levélben teszed (2) köss vele vérszerződést, hogy mit fogsz másként csinálni mindkettőtök boldogsága érdekében.
Bruce Willis A kölyök című filme jut eszembe róla, amiben a pasi találkozott a gyerekkori énjével. A kissrác elég lesujtó véleménnyel volt későbbi önmagáról. :-)
