Halálhegy 288 csillagozás

A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története
Donnie Eichar: Halálhegy

1959 ​februárjában az oroszországi Urál hegységben, a Halálhegy néven ismert magaslaton rejtélyes körülmények között életét vesztette kilenc tapasztalt túrázó. A baleset titokzatos, baljós körülményei (a fiatalok különös sérülései éppúgy, mint az a tény, hogy a jelek szerint a ponyvát felhasítva, hiányos öltözékben menekültek ki sátrukból, vagy egyikük meglehetősen furcsa, utolsó fényképfelvétele) évtizedekkel később is találgatásokra adtak okot a történtekkel kapcsolatban.
A szerző, Donnie Eichar útra kel, hogy maga is végigjárja a tragikus véget ért fiatalok útját az orosz télben. Izgalmas, fordulatos dokumentumregénye az áldozatok eddig publikálatlan naplói és fényképei, nyomozati iratok és több tucatnyi interjú segítségével most először derít fény arra, mi is történt a Halálhegyen azon az ominózus éjszakán.

„Lebilincselő történet, legalább olyan drámai, mint Jon Krakauertől az Ég és jég.”
Booklist

Donnie Eichar Floridában született,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2013

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Veszélyes Övezet Park

>!
Park, Budapest, 2016
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633552636 · Fordította: Szieberth Ádám
>!
Park, Budapest, 2016
256 oldal · ISBN: 9789633553299 · Fordította: Szieberth Ádám

Enciklopédia 33

Szereplők népszerűség szerint

Donnie Eichar · Jurij Jugyin

Helyszínek népszerűség szerint

Szibéria · Oroszország · Szovjetunió · Jekatyeringburg · Urál


Kedvencelte 15

Most olvassa 18

Várólistára tette 246

Kívánságlistára tette 275

Kölcsönkérné 11


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Donnie Eichar: Halálhegy

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

A könyv kézbevétele előtt még semmit nem tudtam a Gyatlov-csoportról, sem a velük történt tragédiáról. Donnie Eichar dokumentumregényében megismerhetjük az üggyel kapcsolatban folytatott alapos kutatómunkáját, helyszíni szemléit, különböző szakértőkkel, tudósokkal folytatott értekezéseit.

A könyv két részből épül fel és érezhető rajta a szerző dokumentumfilm-készítői múltja.
Az egyik szálon azt követhetjük nyomon, amint a szerző megérkezik Oroszországba, és az útjába kerülő nehézségek ellenére hatalmas elhatározással vág bele a nyomozásba, melynek során sokszor kell szembesülnie azzal a kérdéssel, hogy őt, mint amerikait, ugyan miért érdekli ennyire egy sok-sok évvel ezelőtt történt tragédia, egyáltalán mi köze van ezekhez a dolgokhoz. Szerencsére bőven akadnak segítői a helyiek között, akikre bátran számíthatott minden körülmények között.

A regény másik eseményvonalán, pedig a Gyatlov-csoporttal tarthatunk, testközelből ismerjük a megerőltető túra részleteit, egészen addig a végzetes éjszakáig.

És hogy a könyv végén választ kapunk-e arra, hogy mi történt a túrázókkal? Miért hagyták el hiányos öltözetben azon a sötét és hideg éjszakán a sátrukat, gyakorlott túrázóként így a biztos halálba rohanva? Mi lehetett az a külső körülmény, ami erre kényszerítette őket? Miután a szerző egymás után megcáfolta az évek során a tragédiával kapcsolatban született elméleteket, nem igazán tudtam mire számíthatok még a könyv befejezésénél, hogy számíthatok-e egyáltalán valamiféle megoldásra, vagy válaszokra. De a lezárásnak végül sikerült meglepnie és elgondolkodtatnia.
Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2016/10/donnie-eichar-hala…

6 hozzászólás
FairyDust P>!
Donnie Eichar: Halálhegy

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

Kezdjük az alapoknál.
Mi az a Gyatlov/Dyatlov incidens?
10 fiatal, 1959-ben nekiindult egy hegyi túrának. A fiatalok tapasztalt túrázók voltak, céljuk között szerepelt a legmagasabb turistaképesítés megszerzése. Egyikük a túra elején visszafordult, kínzó izületi fájdalmai miatt, a másik 9 sosem tért haza. Február 1-jéről 2-ra virradó éjszaka, máig megoldatlan tragikus esemény során a 9 fiatal ismeretlen körülények között meghalt. Valami okból kifolyólag, éjjel a hatalmas mínuszokban mind a 9-en kirohantak a sátrukból a vakvilágba, később hiányos/megtépázott öltözékben(cipő nélkül) találták meg őket különböző helyeken a sátortól másfél kilóméterrel. A holttesteken megannyi furcsa sérülést találtak: pl. belső sérülések, hiányzó testrészek, a bőr furcsa elszíneződése. A ruhájuk sugárszennyezett volt.
Mi késztette őket arra, hogy az éjszaka folyamán, -30 fokban, elhagyják a sátrukat lenge öltözetben, mikor mindannyian tapasztal túrázók voltak?
Erre a kérdésre megannyi elmélet született, némelyik nevetséges, némelyik hihetőbb. A könyv írója, úgy döntött kinyomozza és felállítja a saját elméletét az esetre.

A könyv maga nagyon jól van összerakva, végig követhetjük a fiatalok útvonalát, más fejezetekben pedig ugrunk az időben és a könyv írójának tapasztalatait olvashatjuk. Rengeteg betűzött képet és feljegyzést tartalmaz a könyv, melyet a túrázók készítettek. Hatalmasat dobott az élményemen, hogy az író, elment és meglátogatta a helyet melyről könyvet írt, annak ellenére hogy egy zord terepre kellett kiugrania.

S, akkor elérkeztünk arra a pontra, mikor meg szeretném említeni a könyv végén szereplő „megoldást”. Fontos leszögezni, hogy ez is csak egy feltevés, semmi kézzel fogható bizonyíték nincs rá, szimplán egy logikus magyarázat.
Az hogy igazából mi történt 1959 február éjjel, már sosem fogjuk megtudni.

spoiler

Az agyam hajlandó lenne elfogadni ezt a magyarázatot, azonban legbelül túl tökéletesnek érzem. Egyszerűen nem akarom elhinni, hogy
spoiler

Én úgy gondolom, hogy
spoiler

Nagyon tetszett a könyv, ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik az eset iránt.

12 hozzászólás
Amál P>!
Donnie Eichar: Halálhegy

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

Nagyon kíváncsi voltam a könyvre, habár most egy kihívás során hallottam először a Gyatlov-csoport tragédiájáról. 1959. januárjának végén egy 10 fős társaság elindul, hogy megszerezze a 3.-as színtű fokozatot, amit túrázásban, hegymászásban lehet kapni. A két lányból és nyolc fiúból álló összeszokott társaság az Urál hegységben lévő Halat Szjal csúcsot tűzi ki célul. Egyikőjüknek, Jurij Jugyinnak egészségügyi okok miatt fél útról vissza kell fordulnia, de a többiek folytatják az útjukat, amely a halába vezet. Nagyon érdekes volt olvasni, hogy a fiatalok az extrém körülmények ellenére is milyen boldogan haladnak kitűzött céljuk felé. Igazából nem tudjuk meg, hogy mi történt velük, miért menekültek ki a védelmet adó sátorból. Több teória is felmerült, amit az író sorban meg is cáfol. Soha nem fogjuk már megtudni, hogy mi okozta a kilenc bátor fiatal halálát. Maradtam is bennem egy kis hiányérzet, ezért a fél csillag levonás. Viszont dicséretet érdemel, hogy nagyon sok korabeli fotót, és dokumentumot is beleraktak a könyvbe.

10 hozzászólás
Razor P>!
Donnie Eichar: Halálhegy

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

A Gyatlov(vagy Djatlov/Dyatlov)-incidensről én elsőként a wikipédián olvastam (nincs is jobb, mint geek témákért és rejtélyes esetekért böngészni :)), majd később jött tiboru blogján a részletes cikke. Ahogy sokakat, engem is elgondolkodtatott, mi is történhetett a hegyen, ami aztán a kilenc túrázó halálát okozta. Így aztán örömmel konstatáltam, hogy magyar nyelven is megjelent egy könyv témában, amire aztán le is csaptam.
Donnie Eichar könyve több párhuzamosan idősíkon játszódik, a saját nyomozása mellett bemutatja a Gyatlov-csoport haladását, ill. a haláluk utáni keresést és nyomozást. A három idősík ilyen váltogatása ad némi extra feszültséget az egyébként nem feltétlen arról híres dokumentumregényhez. Minden elismerésem a szerzőé, hogy képes volt maga is elmenni a hegyre az extrém körülmények ellenére is. Nem épp szobatudóssal van dolgunk, az egyszer biztos.
A kötet végén Donnie sorra veszi a különböző elméleteket, majd sorra meg is cáfolja azokat, miért is nem okozhatták a csoport halálát. Végül felállít egy saját, tudományosan megalapozott elméletet, amit aztán az olvasó vagy elfogad, vagy nem. Számomra hihetőnek tűnik – ráadásul a többi cáfolata is igaznak tűnt –, de valószínűleg az igazságot sosem tudjuk már meg.

>!
Park, Budapest, 2016
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633552636 · Fordította: Szieberth Ádám
30 hozzászólás
Ibanez P>!
Donnie Eichar: Halálhegy

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

Nagyszerű dokumentumregény, ráadásul egy általam kedvelt témában. A fél csillag levonás a szerző saját élményei (vagy inkább élete) betűzdelése miatt van, nem is nagyon szerettem, mikor 1959-ből visszarángatott a jelenbe, noha érdekes volt megnézni, hogy majd 50 évvel később mit képes elérni egy nyomozással. Kíváncsi lennék, hogy ha akkoriban, a mai felszereléssel és tudással látnak neki a nyomozásnak, vajon mi lett volna az eredmény, mert engem az író „megoldása” nem győzött meg spoiler. Abszolút csillagos ötös a rengeteg – jó helyre! – beillesztett fotó, térkép, dokumentumanyag. Tényleg nem egy összedobott, hevenyészett kötet lett, így még a jelenkori részek is megbocsáthatók. Nagyon sajnáltam ezeket a fiatalokat, annyira fiatalok voltak és ilyen véget érni odafent, lehet, hogy a „semmiért” (csupán pánik), elkeserítő.

5 hozzászólás
Sippancs P>!
Donnie Eichar: Halálhegy

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

Számomra ez a tragédia már önmagában is hátborzongató volt, de látva a fiatalok fényképeit és utolsó napjait, hát… cseppet sem túlzás, ha azt mondom, hogy felállt a szőr a hátamon.
Nagyon informatív és szuper könyv lenne ez, ha kivágnánk belőle a jelent, vagyis a szerző oroszországi útját. Oké, értem én, ez növelte az oldalszámot, de magához a történethez nem sokat tett. Ellenben végigkövetni a csoport túráját és együtt nyomozni, kutatni utánuk, na, az nem semmi volt! Sokkal-sokkal jobban lekötött, még úgy is, hogy több dolog az internetről visszaköszönt, mindamellett, hogy az egyes teóriák együttgondolkodásra késztettek.
Annak ellenére, hogy a legutóbbi hivatalos jelentés szerint a 9 fiatal halálát lavina okozta, laikusként azt vallom, hogy inkább rosszkor voltak rossz helyen, de még ha nem is, akkor is elfogadhatóbb számomra a szerző magyarázata.
Érdekes könyv egy máig megoldatlan rejtélyről, olvassátok!

2 hozzászólás
B_Tünde P>!
Donnie Eichar: Halálhegy

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

Megrázó történet volt, még úgy is, hogy ismertem az esetet, olvastam már róla, és nagyjából sejtettem hogy mire számíthatok.
A könyv olvasmányos, végig fenntartja a figyelmet, azt, hogy egy kicsit hatásvadász és van némi amerikai íze, a tartalom feledtetni tudta. Egy dolgot viszont nem tartok túl szerencsésnek: azt, hogy a szerző a végén ennyire határozottan állást foglalt az ő verziója mellett, hogy mi is történt a fiatal túrázókkal; gyakorlatilag megoldottnak tekinti az ügyet. Én ennél azért szkeptikusabb vagyok, igen, valóban az ő általa felvázolt is egy lehetséges megoldás, a felvonultatott bizonyítékok hihetően alátámasztják az elméletet, de – vagy inkább így: DE!! – ez is csak egy elmélet, valódi, „kézzel fogható” bizonyíték nincs.
Történhetett így is, történhetett máshogy is – hogy mi a valóság, azt talán soha nem fogjuk megtudni, és, többek között, ezért is volt olyan felkavaró a könyv.

Dawnofmyth>!
Donnie Eichar: Halálhegy

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

Kíváncsi voltam erre a könyvre, hogy egy megoldatlan rejtélyt, hogyan tud megközelíteni. Tetszett benne, hogy az író több elméletet körbejár, majd megdönt. Végül ő maga is felállít egy lehetséges esetet, de ugyanolyan gyenge lábakon áll, mint a többi. Hogy valójában mi is késztetett egy ilyen tapasztalt túrázó csapatot, hogy ilyen hidegben elhagyják a sátraikat, sosem fog kiderülni. Nagyon sokat dobott a könyvön a rengeteg fotó, és hogy az író is ellátogat a helyszínekre. Könnyen lehet vele haladni, elég érdekesen építi fel az író, nehéz volt letenni.

2 hozzászólás
Hoacin>!
Donnie Eichar: Halálhegy

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

„Hallani fogjuk mi egymást,
mit nekünk hegytető,
februári viharok,
végtelen hómező!”
(részlet Gyatlovék dalából, amit a vonaton énekeltek)

A rejtélyes incidensről a konteós oldalon olvastam először, ahol a cikknél csak a tengernyi hozzászólás szippantott be jobban. Így hat év után visszanéztem a blogra, ahol a hozzászólások száma már meghaladta a háromezret, de az elképesztő mennyiségű ötletelés és fejtörés ellenére még mindig ott tart a dolog, hogy teljesen ismeretlen a fő kérdésre a válasz: miért hagyta el cipő, és rendes öltözék nélkül a sátrat a kilenc edzett túrázó a -30 fokban? Felsorolhatatlan számú megoldás született a rejtélyre, melyekben szerencsétlen Gyatlovékat hol a KGB, hol a lavina, hol a szél, hol egy titkos katonai kísérlet, netán maga a medvelójeti tette el láb alól, de egyik elmélet sem stimmel, és mindegyik cáfolható.
Igor Gyatlov és barátai természetszerető fiatalok voltak, amolyan hétpróbás túrázók, akik jókedvűen és dalolva vágtak neki 1959 januárjában az Urál-hegységnek. Útjukat rendszeresen dokumentálták naplójukban, valamint többeknél volt fényképezőgép, amit előszeretettel kattintgattak. A fotókon vidám srácok és lányok pózolnak meg bohóckodnak, naplójukban pedig tréfás megjegyzésekkel szórakoztatják egymást, és poénos újságot szerkesztenek. Aztán történt velük valami… az utolsó felvételük megfejthetetlen, a sátrat kivágják belülről, majd részint kihűlés, részint durva sérülések miatt mind megfagynak odakinn.

„Hó, hó, hó, hó,
Sátrunkat ellepi újra,
Kurta az álmunk, már távolodó,
Hó, hó, hó, hó.
Vattapaplanban a tundra,
Jégpáncélba fagyott a folyó,
Hó, hó, hó, hó.”
(Alekszandr Gorodnyickij – Hó, amit Gyatlovék egyik este daloltak)

Donnie Eichar alaposan ismerteti a tényeket, aztán maga is fölkerekedik, és a fagyos orosz télben nekivág felkeresni a tragédia helyszínét. Közben beszél több érintett személlyel, és kész Sherlock Holmesként nyomozza a régi ügyet… több olyan opciót is kizárva, amit én korábban lehetségesnek véltem. Eleinte erős szkepticizmussal figyeltem, ahogyan Donnie nekilát végigcáfolni a szerintem legvalószínűbb teóriákat… de végül nagyrészt meggyőzött, szóval oroszországi nyomozása mindenképpen eredményesnek mondható a hamis infók magabiztos eloszlatása terén. Igen ám, de mi történik akkor, ha már minden opciót ejtettünk? „Nem rémlik, hogy Sherlock Holmes valaha is szót ejtett volna arról, mitévő legyen az ember, ha már kizárt mindent, ami valószínűtlen, és a végén nem maradt semmi…”
Aztán a könyv végén az író előáll egy tudományos magyarázattal, és felvázolja az események lehetséges forgatókönyvét. spoiler Hihető és racionális megoldás, hajlamos lennék immár erre voksolni a korábbi teóriáimmal szemben, de azért ezt sem venném 100%-nak. spoiler Ahogy sokan fanatikusan ragaszkodnak a saját elképzelésükhöz, nála is azt éreztem, hogy könnyedén ignorált némely olyan elemet, ami az ő megoldásába nem fér bele, spoiler vagy épp csökkentette pár tény jelentőségét, hogy komplexebb eredményt kapjon. Ugyanakkor az is tény, hogy a valós megoldást már valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, megtudhatatlan, hacsak valaki elő nem áll egy eddig ismeretlen adalékkal. Addig kezelhetjük ezt egy esélyes, legvalószínűbb megfejtésnek, mint ami legkevésbé sántít… de azért sántít itt-ott ez is, Donnie úr. Viszont mindenképpen elismerésem a nyomozómunkáért és az elszántságért!
Bár létezne Poirot, vagy Sherlock Holmes, hogy ráengedjük őket az ügyre…

Kíváncsi vagyok, mi vár ránk ezen a túrán! Vajon történik majd velünk olyasmi, amire eddig nem volt példa?”
(Zina jegyzete a naplójában)

Mindenképpen érdemes volt elolvasni, fél csillag levonás csupán a kételyeim miatt.

„És zordon szelleme a hegynek
Őrizze örök álmotok.”

2 hozzászólás
tmezo P>!
Donnie Eichar: Halálhegy

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

Nagyon érdekes volt, feszültem olvastam a naplóbejegyzéseket, és tulajdonképpen mindent, ami felmerült az üggyel kapcsolatban. Tetszett ez az átfogó kép: maguk a túrázók bejegyzései, az utánuk való kutatás az esemény idején, és az ötven évvel későbbi is nagyon le tudta kötni a figyelmem.
Különleges túrára vállalkoztak a fiatalok, és biztos vagyok benne, hogy ez abban az időben még embert próbálóbb lehetett mint manapság. Egész más a felszerelés most, mint akkor, ezért már önmagában, maga a túra is roppant érdekes volt.
A kutatás során felfedezett „dolgok” több megoldással is szolgáltak arra vonatkozóan, mi történt velük, de szerény véleményem szerint egyik sem elég hihető. Amire 50 évvel később jutott a szerző, számomra jobban helytálló, mint sok más korábbi változat.
Örülök, hogy elolvastam, különleges élményt nyújtott.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

books_frommyshelf>!

Az orosz „turiszt” szó azonban nem egészen azt jelenti, amit a nyugati világban turistának hívunk. Inkább amolyan kalandort értenek alatta: olyan túrázót, vagy sízőt, aki vadregényes tájakra merészkedve, kitartását, tűrőképességét próbára téve új területeket fedez föl. És Igor a társai szemében igazi, nagy formátumú turista.

38. oldal (Park Kiadó, 2016)

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

1 hozzászólás
books_frommyshelf>!

Elmondta, hogy az ötvenes évek végén a szovjet fiatalok életének roppant fontos része volt a természetjárás. A túrázók, így a Gyatlov csoport is, azért vágtak neki az expedícióknak, hogy kiszabaduljanak a városi élet korlátai közül. „Sztálin halála után nyitottabb lett a világ, a diákok országon belül szinte bárhova mehettek. Külföldre viszont továbbra sem utazhattunk.” Jugyin és barátai számára a külföldi utazgatást helyettesítette az, hogy kimenekülnek a „vadonba”, amelynek megvolt a maga romantikája. Ugyanakkor a belföldi „turisztok” hasznos szolgálatot is tettek az államnak: segítettek feltérképezni az ország addig érintetlen területeit, különös tekintettel Szibériára és az Urál hegység egyes vidékeire.

76. oldal (Park Kiadó, 2016)

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

2 hozzászólás
csgabi P>!

A felsőoktatás talán legszebb „ékköve” az Uráli Állami Műszaki Egyetem, amely fennállása nagy részében az Uráli Műszaki Főiskola nevet viselte.
A főiskola 1959-ben – a Szovjetunió sok más oktatási intézményéhez hasonlóan – amolyan reneszánszát élte. A pár éve hivatalba lépett Hruscsov ugyanis enyhülést hozott a sztálini korszak elnyomó kultúrpolitikájához képest. Hruscsov reformja a művészeti, tudományos és sportélet felvirágzásához vezettek a „puhább” posztsztálinizmus politikai éveiben, az „olvadás” néven ismertté vált időszakban.
A művészek, értelmiségiek számára kiadós „öntözéssel” értek föl az évek a kulturális aszály évtizedei után.

36. oldal

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

Kapcsolódó szócikkek: 1959 · egyetem · Szovjetunió
>!

Ha hideg a tea, igyátok meg kint, mindjárt melegebbnek fogjátok érezni.

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

csgabi P>!

Az Urál hegység keleti oldalán, Moszkvától 1700 kilométerre fekvő Jekatyerinburg Oroszország negyedik legnagyobb városa. Az Uráli Műszaki Főiskolának otthont adó szürke iparvárost termékeny mocsaras terület határolja, azon túl pedig döbbenetes szépségű, végtelennek tűnő hegyek magasodnak. A város 779 ezer fős lakosságát minden oldalról örökzöldek egybefüggő szőnyege veszi körül, amelyet csak egy-egy mocsaras katlan, tusfekete vizű tó vagy csöndes falucska szakít meg. Megkapó szépség, érintetlen táj övezi tehát a kemény, harcedzett várost; az ipartelepek mocska meghökkentő kontrasztban áll a természeti idillel. Jekatyerinburgot az év egyik felében bársonyos, simogató időjárás kényezteti, a másik felében viszont elszíneződött hótakaró borítja az utcákat, és az eget elsötétíti a gyárkémények gomolygó füstje. Legalábbis ez a leírás illett az akkor még Szverdlovszk névre hallgató városra 1959-ben.

35. oldal

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

Kapcsolódó szócikkek: 1959 · Jekatyeringburg · Oroszország · Urál
csgabi P>!

Jurij Blinov és csapata továbbra is árnyékként követte Igorékat. Blinov, aki később a keresőcsapat odaadó tagja lett, így írt erről a naplójában: „Együtt csináltuk végig az átszállásokat Szerovban, Ivgyelben, Vizsajban, együtt utaztunk vonaton, buszon, teherautón. Más szóval az odautazás még olyan volt, mintha egy csoport lennénk.” Az éjszakát az ivgyeli pályaudvaron töltötték, ahol sokkal szívélyesebbnek bizonyultak a vasutasok, mint Szerovban, majd bevillamosoztak az Ivgyel és a Lozva folyók találkozásánál fekvő városba, amely annak idején aranybányász településként jött létre, majd 1937-ben itt épület meg az Ivgyellag nevű szovjet börtöntábor.
Sztálin titkos, „felturbózott” büntetőtáborairól akkoriban még csak mendemondák keringtek. (A nyugati emberek 1963-ban hallhattak róluk először: ekkor jelent meg Alekszandr Szolzsenyicin Ivan Gyeniszovics egy napja című művének angol kiadása, amelyet később A Gulag szigetvilág követett.) Pedig a Gulag lágerrendszere időben megelőzte Hitler koncentrációs táborait, majd Buchenwald és Auschwitz felszabadítása után még évtizedeken át működött. A szovjet börtönrendszer reformjához végül csak Gorbacsov látott hozzá 1989-ben.

79-80. oldal

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

Kapcsolódó szócikkek: gulág · Munkatábor · Szovjetunió
>!

Különösen azokra a földalatti lemezgyárosokra sújtott le a szovjethatalom haragja, akik amerikai jazzlemezeket másoltak le. A jazzt ugyanis Sztálin a civilizációt fenyegető veszélyforrásnak tartotta.

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

csgabi P>!

A Borzenkov által mutatott pontra érve megfordultam, és körbehordoztam tekintetemet a „Halálhegyen”. A Halat Szjal név a finnugor hulat, azaz „halott” szógyökből ered, a manysi nyelv ugyanis a finnugor nyelvcsaládba tartozik. A komor hangzás név arra csábít, hogy a Gyatlov-csoport tragédiájához kössük, de a manysi szemantika szakértői úgy vélekednek, a hely a növényzet hiánya miatt kapta ezt a nevet. A Halottak hegye elnevezés tehát, ahogy egyesek emlegetik, téves. A pontos fordítás „Halott hegy”, aminek kétségkívül van értelme, hiszen életről nemigen beszélhetünk odafönt. Egyébként sem találtam különösebben szépnek vagy inspirálónak a hegyoldalt, a csupasz, kupolaszerű csúcsra pedig valamiért nehezemre esett fölnézni.

193-194. oldal

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

>!

A később Gulag néven ismertté vált lágereket (a mozaikszó a táborokat működtető állami hatóság, a Glavnoje upravlenyije lagerej – Lágerek Főigazgatósága – nevének rövidítése) Sztálin bővíttette ki a harmincas években, hogy fogadni tudják a politikai foglyokat, a pártütőket és az állam más ellenségeit.

51. oldal

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

Kapcsolódó szócikkek: gulág
>!

Ha létezik tündérmesébe (vagy rémmesébe) illő, archetipikus orosz erdő, akkor ez az volt.

Donnie Eichar: Halálhegy A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története

Kapcsolódó szócikkek: rémmese · tündérmese

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

John Douglas – Mark Olshaker: Sorozatgyilkosok
Richard Preston: Halálzóna
Lichter Péter: 52 érzéki film
Paul Lieberman: Gengszterosztag
Erik Larson: Az Ördög a Fehér Városban
Michelle McNamara: Eltűnök a sötétben
Robert Harris: Tiszt és kém
A vámpírok története
Géczi János: Vadnarancsok
J. R. dos Santos: Az isteni formula