Ritka vállalkozás kétkötetnyi eredményét veheti kézbe az Olvasó. A nagy és kis finnugor, valamint a magyarral távolabbi nyelvrokonságban lévő szamojéd népek rege- és mondakincséből kaphat ízelítőt. E roppant gazdag, ősi, a civilizációtól szinte a közelmúltig érintetlen folklóranyagban a magyarság kultúrájának – történelmének, néprajzának, hitvilágának – forrásvidékét sejthetjük. Ezért is van helye éppen ebben a környezetben néhány közismert, illetve kevésbé ismert magyar regének és mondának is. Minden egyes összetartozó mondatömböt bevezető tanulmány előz meg, részletes jegyzetanyag és ajánló bibliográfia követ. A válogatás figyelemreméltó értéke, hogy a szövegek túlnyomó részét eredeti nyelvből fordították, sőt, némely darabja friss gyűjtésből származik. Mindkét kötet végén gazdag, nagyobbrészt archív fekete-fehér és színes fotóanyag található.
A Móra új kiadványát mind az érdeklődő fiataloknak, mind pedig a magyar, a történelem szakos tanároknak és a szakembereknek is… (tovább)
Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák I-II. 12 csillagozás
Enciklopédia 1
Kedvencelte 2
Most olvassa 3
Várólistára tette 22
Kívánságlistára tette 30
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Jaj, de örülök, hogy egy őrült pillanatomban megvettem ezt a könyvet, és így saját példányt olvashattam!
Világéletemben nagyon szerettem a különféle népek meséit, mondáit, mítoszait olvasni és gyűjteni. Legkorábbi irodalmi bolondériáim közé tartozik, úgy kb. hét-nyolcéves koromra datálható a kezdete. Na, azt azért cseppet se bánom, hogy ez a könyv nem került akkor a kezembe. Határozottan felnőtteknek való.
Nagyon gondos gyűjtő- és válogatói munka eredménye. Domokos Péter, a szerkesztő irgalmatlan munkát végezhetett érte, de a fordítóknak is minden tiszteletet meg kell adni, hiszen nagyon nagy részük eredeti nyelvekből dolgozott.
Itt olvasható tovább:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/21/domokos_pe…
A sámánizmus kurzus ihletésére elkezdtem mindenféle finnugor regék után kutatni, ez a könyv nagyon megtetszett, be is jelöltem magamnak, erre másnap mi jött szembe velem a könyvkocsin? :D
Egyértelmű, hogy egy ilyen válogatásra nem lehet 5 csillagnál kevesebbet adni, hiszen bizonyos népek kultúráinak az alapjai vannak benne. Elképesztő, hogy a szibériai népeknek milyen gazdag a fantáziavilága és mennyire mély a kapcsolatuk a Természettel és a Szellemvilággal. Főleg a lappok regéi fogtak meg, fontos bennük a sámán a szerepe, és az ember Természethez fűződő viszonya. Számomra igazi menedék volt ez a válogatás a modern világ mérgező eszméi elől, őszintén hiszek az ősök bölcsességében, és jól esett az életvitelükről olvasni. Szinte láttam a fákat, körülölelt az erdő békéje és csodáltam a rohanó réneket.
A mordvin mondákban tetszett az ősi élet, a „pogányság” ünneplése a kereszténységgel szemben. Nagyon szomorú belegondolni, hogy a kereszténység elvágta őket a természettől és a szellemektől, hogy általa mennyi tudás elveszett, persze ezt a modernség számlájára is lehet írni.
Kedvesek voltak azok a történetek, amelyekben az istenek még köztünk jártak és harmónia uralkodott a földön, de sajnos az emberi gyarlóság ennek is véget vetett. Az uráli emberek nem emelik ki az embert a Természetből, ugyanúgy a részének tekintik és ehhez méltó viselkedést diktálnak törvényeik, nagyon közel áll hozzám ez az ősi út, igazi felüdülés volt.
Ez nem mesekönyv. Kifejezetten csak felnőtt olvasóknak való, s csak akkor, ha túl van már pár népmese- és mondagyűjteményen. A finn, lapp, balti népek mondái még emészthetőek, a magyarok is simán fogyaszthatók, de a köztük lévők. Na azok a csemegék :-). Némelyik kínzással ér fel, de egyszer mindenképpen megéri elolvasni őket, s ha egy kicsit megemésztődtek, akkor esetleg másodszorra is.
A jegyzetek és az adott népcsoportra vonatkozó bevezető kihagyása tilos. Azok nélkül esély sincs a megértésre.
Nem bántam meg, hogy megvetettem, sem, hogy elolvastam.
Népszerű idézetek
Gondok gyötrik agyamat,
elemésztik eszemet.
Háromfelé, négyfelé,
mindenfelé nézegetek.
Mégsem tudom, merre van
az én utam.
217. oldal (Lapp mondák)
Hajdanában a régi embereknek faisteneik voltak, de nem mindenkinek, hanem csak a nős embereknek és az érett férfiaknak. Az asszonyoknak nem voltak ilyen faisteneik, csak akkor, ha egy asszonnynak meghalt a férje, és örökölte a férjétől az isten tiszteletét. Ha az asszonynak fia volt, férfivá érésekor a fiúra szállt a faisten. Ha több fiú volt, mindegyik fiú istent készített magának, és azt megkeresztelte.
I. Kötet,. 224. oldal, A faistenekről ( részlet)
Fekszem az ágyon,
De nincs nyugtom:
Mint nyúzott fejszenyél
Csakúgy forgolódom,
Mint a nyírfa késnyél
Csakúgy hánykolódom.
A szívemet mintha
Vörösfenyőből faragott
Öles nyárs fúrná át!
Májamat mintha
Jegenyefenyőből faragott
Hegyes nyárs fúrná át!
Étlen-szomjan senyvedek,
Nyelvetlen, szájatlan szenvedek:
Ha elment, hát elment!
Ha legalább hallgatott volna,
Mintsem szívet szaggató,
Mintsem májat marcangoló
Szívtelen szót szólna!
II. kötet 126. oldal (Osztják mondák)
Te nem vagy közönséges ember. Azért is vagy olyan ügyes. Azt, hogyan születtél, hallottam, sőt láttam is. Ott fent, látod az eget? Égfia leszállt a földre, itt az erdő mögé a mocsárra, akkor én az égen jártam, és láttam. Odajött hozzá Földlánya. Földlányával lefeküdt, és kettesben aludtak, Égfia meg Földlánya. Azt mondod Moha vagy; inkább Két-isten-fia vagy, Földlánya és Égfia gyermeke.
ll. kötet 212. oldal (Enyec monda)
Nagyapáink, dédapáink, dédapáink dédapái így tanítottak bennünket: „A földet óvni kell. Amilyennek ránk maradt, sarjúfűvel, zsendülő mohával, erdővel, mezővel és mindenféle zöld növénnyel benőve, úgy is kell megtartanunk. Ha vigyázol és gondját viseled a zöldellő, derűs földnek, magad is jóllakott, egészséges és derűs ember leszel.” Ezt szokták mondogatni a régi öregek, az ősapáink.
Még a régi időben így beszéltek: „Szeresd a földet, és soha ne becsméreld; ne feledd, hogy rajta élsz, belőle élsz! Zuzmót, mohát eszik a rén, rénhúst eszik az ember, gombát, bogyót, füvet eszik a rén, gomba, bogyó fű gyógyítja az embert. Ezt vésd jól az eszedbe, és a földet szeresd! Aki gazdája, vigyázzon is a földre, az az ő éltetője. Ne gyalázd a földet, ne átkozd a zuzmót, a füveket és fákat, hisz az mind a tiéd, az mind te magad vagy! Óvd is meg hát mindet, hadd növekedjék és virágozzék a javadra, és ne rontsd, ne sértsd meg a földet ok nélkül!”
223. oldal (Lapp mondák)
Kezdetben semmi sem volt a világon, csak egy kerek kőszikla. Egy öregember feje volt az, a búbján kutak, a tetejében sapka.
211. oldal (Móra, 1984, I. kötet)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza ·
Összehasonlítás - Dornbach Mária (szerk.): Erős mackó 86% ·
Összehasonlítás - Domokos Péter (szerk.): Finnugor regék és mondák 83% ·
Összehasonlítás - Csepregi Márta (szerk.): Finnugor kalauz 97% ·
Összehasonlítás - Pap Éva (szerk.): A medvefiú 88% ·
Összehasonlítás - Képes Géza (szerk.): Napfél és éjfél ·
Összehasonlítás - Bereczki Gábor (szerk.): Hozott isten, holdacska! ·
Összehasonlítás - Virányi Elemér: A finnugor népek élettere ·
Összehasonlítás - Csepregi Márta – Várady Eszter (szerk.): Permiek, finnek, magyarok ·
Összehasonlítás - Bereczki Gábor (szerk.): Földisten lánykérőben ·
Összehasonlítás