Amerikai ​magyar történetek 3 csillagozás

Dojcsák Győző: Amerikai magyar történetek

A felismerés, hogy történelmünk során sok magyar szóródott szét a nagyvilágban – már régen megszületett. A második világháború után ez egy ideig elfelejtődött, de az utóbbi időben gyakran hallunk a diaszpóráról. Ennek következtében sok százezer magyar került az Újvilágba – hosszabb-rövidebb időre vagy végleg, és „amerikai magyarok” lettek. Amerikai szociológusok már a századforduló táján megállapították, hogy egyetlen nép fiai sem ragaszkodnak annyira szülőhazájukhoz, mint a magyarok. Okait azóta is kutatják, igyekeznek magyarázatot találni erre, de eredményre ez idáig nem jutottak.

>!
Ifjúsági, Budapest, 1985
296 oldal · puhatáblás · ISBN: 9634226124

Enciklopédia 58

Szereplők népszerűség szerint

Kerényi Frigyes · Kossuth Lajos · Pulszky Ferenc

Helyszínek népszerűség szerint

Amerika · New Orleans · Boston · Iowa · Pittsburgh


Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Carmilla >!
Dojcsák Győző: Amerikai magyar történetek

    Kár, hogy témájánál fogva ennyire szűk réteget érdekel a könyv, pedig igen sok munka fekszik benne, és nemcsak alapos, de informatív összefoglalója is az Amerikába és Kanadába emigrált első magyarok számbavételének. Bizonyos szempontból mindig aktuális: például jellemzőnek tűnik, hogy a szegénységből kitörni vágyó, a kétkezi munkájukból tisztességes megélhetést kívánó, vagy egyszerűen csak a szabadságigénnyel megvert emberek keresték a boldogulás lehetőségét a kivándorlás által. Ez most is így van… Akit az itthoni politikai élet meggyötört, az sokszor a legdurvább nehézségekkel dacolva próbálta megvetni lábát az új világban, bár fáradozásainak gyümölcseit esetleg már csak utódai élvezhették. És mennyien kimentek azóta is! (A könyv már nem érinti a későbbi időszakok, pl. a 2. világháború és az ’56-os forradalom kivándorlási hullámait.) És mennyien fognak még most is (ismerőseim közül egyre többen)… De ez már egy másik történet, ahogy mondani szokás!


Népszerű idézetek

Carmilla >!

A szeretet szó nélkül is érzékelhető, mint ahogy a ragaszkodás is.

185. oldal, Egy kanadai magyar település: Békevár (Ifjúsági, 1985)

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
Carmilla >!

Kijöttem én nagy Amerikába,
Hogy dolgozzam Penszelvéniában,
Húsz év alatt kerestem már szépen,
Van egy telkem kinn a temetőben.

                    (Amerikai magyar népdal)

118. oldal, Pennsylvania magyar emlékei (Ifjúsági, 1985)

Kapcsolódó szócikkek: népdal · temető
Carmilla >!

    Ebben a városban a négerek régen zenével kísérték utolsó útjukra a halottaikat. Szomorú zenét játszottak a temető felé menet és vidámat visszafelé, hiszen eltemetett testvérük már megszabadult földi kínjaitól.

101. oldal, New Orleans első magyar lakosai (Ifjúsági, 1985)

Kapcsolódó szócikkek: néger · New Orleans
Carmilla >!

A rabszolga négerek ügyéért százak harcoltak, és többen életüket áldozták, de „Winnetou népe” nem kapott még segítőtársat sem nemcsak tőlünk, de más nép fiaitól sem.

23. oldal, Indián magyar kapcsolatok (Ifjúsági, 1985)

Carmilla >!

[…] …a polgárháború utáni első népszámláláskor (1870-ben) már százhetvenezer lakost jegyeztek be, s közülük 61 volt magyar. Fiala János honvédezredes, aki a polgárháború befejezése után közvetlenül, tehát 1865-ben került San Franciscóba. Bem tábornokkal Aleppóba ment, akinek halála után, 1851-ben érkezett Amerikába. Ott a Pacific Vasúttársaság szolgálatában topográfus lett, és elkészítette Missouri állam első térképét, majd a háborúból ezredesként szerelt le, és San Franciscóban a magyar ügy talán legaktívabb szolgálója volt.

77. oldal, San Franciso régi magyar emlékei (Ifjúsági, 1985)

Kapcsolódó szócikkek: 1865 · 1870 · Bem József · San Francisco
Carmilla >!

Kossuthot egy kellemetlen meglepetés is érte itt: a város vezetősége fényűző fogadást rendezett a tiszteletére, majd annak költségeit levonták a magyar ügy céljaira gyűjtött pénzből.

134. oldal, Pennsylvania magyar emlékei - Pittsburgh (Ifjúsági, 1985)

Kapcsolódó szócikkek: Kossuth Lajos · Pittsburgh
Carmilla >!

[…] Százával érkeztek ide a magyar kivándorlók, és amikor számuk már ezer felé közeledett, elkészült a kolónia területén is átvezető újabb vasútvonal, amelynek az oda eső állomása az Esterházy nevet kapta. Ez 1902-ben volt. A dátum számunkra azért lényeges, mert ez jelzi Békevár létrejöttének időpontját.

179. oldal, Egy kanadai magyar település: Békevár (Ifjúsági, 1985)

Kapcsolódó szócikkek: 1902
Carmilla >!

[…] …Eötvös József már 1851-ben idehaza kifejtette: „Minden nép minden időben a világ központja gyanánt szeretné magát tekinteni, mely körül forogjon a többi. A kíméletlen önzés, melyet egész míveletlen népeknél találunk, nem enyészik el a műveltség által; csak az önzés a hazafiság leple alá vonul, melyben pirulás nélkül jelenhetik meg.”

158. oldal, Fremont tábornok magyarjai (Ifjúsági, 1985)

Carmilla >!

    A siker olyan festék, ami sok mindent eltakar.

116. oldal, Saint Louis első magyarjai (Ifjúsági, 1985)

Kapcsolódó szócikkek: siker
Carmilla >!

    A clevelandiek kapcsolata Magyarországgal továbbra is szoros volt, ahonnan gyakran érkeztek neves látogatók. Közülük példaként elégséges megemlíteni Apponyi Albertet, aki második amerikai útja alkalmával 1911. február 18-án érkezett a városba, ahol sokezres tömeg fogadta és ünnepelte. Három évvel később ott járt látogatóban Károlyi Mihály is, aki a tiszteletére rendezett népgyűlésen mondott beszédében jelentette ki, hogy helyteleníti az osztrák-magyar ultimátumot. Később, amikor a Tanácsköztársaságban betöltött szerepe miatt Horthyék hazaárulónak kiáltották ki, a Dongó című lap nemcsak védelmébe vette, de a kormány nézetét is élesen bírálta.

173. oldal, Az "amerikai Debrecen" - Cleveland története (Ifjúsági, 1985)

Kapcsolódó szócikkek: 1911 · Apponyi Albert · Károlyi Mihály

Hasonló könyvek címkék alapján

Borsányi László: Hontalanok a hazájukban
Kutasi Kovács Lajos: Amerika bölcsője
Gombos Gyula: Hillsdale
Dee Brown: A Vadnyugat története indián szemmel
Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem
Hahner Péter: A Vadnyugat
Miloslav Stingl: Indiánok hadiösvényen
C. W. Ceram: Az első amerikai
David Grann: Megfojtott virágok
Joseph Medicine Crow: Egy törzsfőnök dicső tettei