Fecskelány 15 csillagozás

Dér Zoltán: Fecskelány Dér Zoltán: Fecskelány

„…a ​földhöz vágom a bánatot és – álmodok rólad. Álmodok, ahogy szoktam, mikor egyedül vagyok. Tengereken, messze idegen, aranyos tengereken csónakázom veled. És velem vagy mindenütt. Olaszországban, Párizsban, havas hegyeken és sötét, olajfaillatos völgyekben. Kicsoda vagy te, hogy ily könnyű vagy? Könnyű és karcsú, mint a fecske. Te fecskelány! Te, fecskelelkű, fecskekönnyűségű, repülő, táncolva repülő lány, te kék égben, kék vizeken csicsergő madár! Te én!! Te költő, te isten, te minden!!! Csupa lázak az ilyen álmok. Éjjel hangosan beszélek a párnámnak, és hívlak, és szeretném ronggyá csókolni a ruhádat. És szeretnélek elvinni messze idegen vonatokon, idegen városokba, bele egyenesen a szívdobogtató piros boldogságba. Hiszel-e benne? Hiszel-e bennem?” Kosztolányi Dezső levelei és Lányi Hedvig lánykori naplója nyomán egy nagy szerelem története bontakozik ki előttünk – a Fecskelány regénye. Az alapszöveg Lányi Hedvig naplója, amelyet Kosztolányi hozzá intézett levelei… (tovább)

Róla szól: Kosztolányi Dezső

>!
Forum, Újvidék, 1985
158 oldal · keménytáblás
>!
Forum, Újvidék, 1970
158 oldal · keménytáblás

Kedvencelte 4

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

Frank_Waters I>!
Dér Zoltán: Fecskelány

Menj, kisgyermek… menj, szegény árva kisfiú… menj, Desiré… (búcsút mondok a vágynak?…)

Hatalmas élmény ez a könyv. Szerzőként, tévesen, Dér Zoltán van feltüntetve, pedig ő csak egy kis utószót írt, az összes többit Kosztolányi Dezső és Lányi Hedvig írta.

Ami először eszembe jutott a könyvről: ez a magyar Lolita. Egy 12 éves kislány naplót kezd írni, majd alig 13 évesen találkozik egy bús poétával (jó kis közhely ez is), aki szintén szabadkai, a költő pedig belészeret, és kialakul egy több éven át húzódó titkos kis viszony, gyönyörű levelekkel a költőtől, aki később olyan zseniális remekműveket írt (ekkor még kezdő volt, csetlő-botló kisfiú, egy 22 éves kisfiú), és aztán ahogy a kis költőből nagy költő lesz, 1910-ben, ahogy megírja A szegény kisgyermek panaszait, egyszer csak vége szakad a kapcsolatnak. A szerelemnek nem. Talán sosem ért véget ez a szerelem. Nem mintha ez akármit is számítana. A szerelem, az szerelem. Azt csak az értheti, aki éppen érzi. Vagyis hát ő maga sem. Akkor meg ne süketeljünk róla, kedves Beethoven.

Igazából mindig is tudtam, hogy Kosztolányival nem volt minden rendben. Úgy értem: nem volt százas, lökött volt, bolond, talán néha őrült is, és hát picinykét perverz. Legalábbis szerintem kell ahhoz néminemű perverzió, hogy egy 22 éves férfi beleszeressen egy 12-13 éves kislányba. És hogy ki mellett állok? Persze, hogy a bolond, ön- és közveszélyes költő mellett. Én is így reagáltam volna a legkisebb hűtlenségre is. Aki tökéletesen hű, az elvárhatja, hogy a másik is az legyen. Ettől függetlenül szegény Heddát is iszonyatosan sajnáltam, hiszen 13 évesen belekeveredett valamibe, ami néha még a felnőtteknek is sok és érthetetlen. Próbált élni, próbált felnőni. Bizonyos kor alatt nem is várható el a hűség, hiszen a tapasztalat egy gyereknek (és egy felnőttnek is, persze) mindennél többet ér. Többet tanul belőle, mint akármi másból. Mondhatja a tanárod, hogy ne öntsd össze ezt meg ezt, mert felrobban a suli, te mégis csak akkor fogod ezt megtanulni, ha összeöntöd, és felrobbantod vele a sulit.

Kösz, ennyit akartam.

29 hozzászólás
janeeyre>!
Dér Zoltán: Fecskelány

Hihetetlenül szíven talált.Soha nem hallottam eddig még a Fecskelányról.Nem tudom,hogy valaki ,valaha igazságot szolgáltatott-e neki,de hiszem,hogy megérdemelné.Kosztolányi talán soha nem tudta meg,hogy ez a lányka mennyire szerette őt.Nagy kár.Nagyon nagy kár.

Batus>!
Dér Zoltán: Fecskelány

Dide, te élet és szerelem bolondja, hogy tudtál ilyen nagyon szenvedni és örülni egy kislány miatt? Csak második olvasásra sikert befogadnom ezt a rengeteg érzést, ami szétfeszíti Hedda naplóját és Kosztolányi leveleit. És így másodjára már nem is vágtam egyszer sem sírva a falhoz, hogy Ő miért akkor, és én miért most…

szöszmösz I>!
Dér Zoltán: Fecskelány

Kosztolányi Dezsőnek nem véletlenül nem beszélnek külön szerelmes verseiről. Szerelmi élete sosem volt különösen érdekelt téma. Gyermekiességére, kifinomult szóhasználatára és műveltségére esett mindig is a hangsúly. (nem véletlenül) Koszolányi nem volt szerelmes típus., Tulajdonképpen kevés lehetősége volt igazán szerelmesnek lenni. Harmos Ilonával való viszonya inkább volt baráti és kényszer kapcsolat, mint igazi szerelem. inkább megszokás, mint szükség. Lányi Hedda és Radákovich Mária volt az a két nő, akihez Kosztolányi igazi szerelmes verseket írt, az egyiknek pályája kezdetén a másiknak halálakor. A kettő közti rész szerelmileg szinte teljesen üres marad.
A könyvből megismerjük Kosztolányinak ezt az elfeledett oldalát, viszont talán az egyik legjellegzetesebbet.
A szerelmes Kosztolányi szívesen bókol, nem bírja magába folyatni az érzéseit, ha szeret, ha sír vagy rossz kedve van a hiány miatt, ha fél, hogy elveszti a másikat, akkor azt azonnal le kell írnia és ki kell mondania a másiknak, még akkor is, ha már bűntudata van miatta és fél, hogy a másik megunja. A távolság egy idő után apasztja az érzéseit és ez a levelein is meglátszik. A találkozásokat követő levelek sokkal hevesebbek, és kétségbeesettebbek, a hiánytól szenvedőbbek.
Kosztolányi tudatosan próbál bánni érzéseivel, ez sokszor csapongóvá teszi, amit Hedda a mesterségével magyaráz. Ahogy úgy érzi, hogy Hedda nem szereti vagy nem gondol rá, megkeményíti a szívét és rögtön minél közönyösebb hangot szólaltat meg. Mintha szavai irányítanák a gondolatát és az érzéseit és nem fordítva.

Néha arra gondoltam, miközben olvastam Heddának írt leveleit, hogy talán, ha talál magának egy hevesebb társat (pont olyat, mint Harmos Ilona, csak olyat, akit ő is tiszta szerelemből tud szeretni), akkor talán olyan indulattól és szerelemtől csapongó verseket is olvashatnánk tőle, mint amiket Ady vetett néha papírra.

1 hozzászólás
ladybird12>!
Dér Zoltán: Fecskelány

Mindig is nehezen bírtam a gyötrő szerelmi történetekkel, de ez könyv a kivételek közé tartozik, hiszen inkább megfogta, mintsem bántotta és unta volna a szívemet. Gyönyörű és szívbe markoló ez a szerelmi történet (bár kissé zavart a lány kora), meg Hedvig neve amúgy nekem nagyon tetszik.

kukuska>!
Dér Zoltán: Fecskelány

Így ennyi évesen olvasva, nekem sok volt a szerelmi gyötrődés. Nagyon mély érzelmeket ír meg Kosztolányi a levelekben Heddának, én nem tudtam mit kezdeni a túlontúl ömlengésekről.Lehet megköveztek érte!Bocsánat, de idegesítő volt a regény.

Lish P>!
Dér Zoltán: Fecskelány

Már-már hihetetlen érzelmi kavalkád, tele szenvedéllyel, gyötrődéssel, kérdésekkel ez a könyv, amelyen keresztül Kosztolányi Dezső és Lányi Hedvig szerelmének, titkos kapcsolatának lehetünk szemtanúi.
A sorokat olvasva, néha mikor belegondoltam, elképedtem, hogy egy 13-14 éves lány hogyan is tudott ilyen mélységű dolgokat írni… bár Dide sem „kímélte”, ő is teljen mértékben szenvedélyes, csapongó gondolatokkal árasztotta el Heddát. Sajnáltam, hogy a szerelmük úgy igazán nem teljesedhetett ki, kár hogy ennyire félresiklott a dolog. De talán ennek is köszönhető az a nagyszerű költő, aki ezek nélkül az érzelmi viharok nélkül nem is lett volna később az, aki.

Aprile>!
Dér Zoltán: Fecskelány

Öröm volt találkozni Heddával, és a fiatal Kosztolányival. Hedda fiatal kora ellenére szívet facsaróan szépen írt a naplójába is, és a levelek, amiket váltottak Desirével…ahh, kétlem, hogy lenne nő, vagy férfi a világon, akit ne érintenének meg. Nagyon élveztem olvasni a kötetet, megtöltötte a lelkem szépséggel, de egyúttal el is szomorított. Bánatos, felkavaró és szép olvasnivaló.


Népszerű idézetek

Frank_Waters I>!

Egyébként még mindig tartom a fogadalmamat. Cigaretta nélkül élek. Naponta negyven fogpiszkálót és két skatulya gyufát rágok el…

(Desiré)

11 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Te tettél férfivá és te tettél újra gyerekké.
[…]
A könnyeid tettek gyerekké. A csókjaid tettek férfivá.

(Desiré)

1 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Nevettünk azon, hogy ettől a perctől fogva mindig a sarkunkban lesz ez a halvány arcú, bolondos fickó, aki most érkezett meg, és akit úgy hívnak, hogy Szerelem.

(Hedda)

2 hozzászólás
Frank_Waters I>!

A köztünk levő intelligens barátság révén kérem, vegye oltalma alá a szegény papírdarabokat, nehogy szárnyra keljenek és elröpüljenek a szobában.

(Desiré)

Frank_Waters I>!

Karinthy arról faggatott: igaz-e, hogy Dide gimnazista korában utolsónak ért célba a palicsi futóversenyen.

(Hedda)

3 hozzászólás
szöszmösz I>!

Az életet majd elfeledik lassan,
Kik éltek egykor, de most nagyon félnek.
Elfeledlek én is, ég veled, drága ősz,
S emlékeim selymét szétszórom a szélnek…

Frank_Waters I>!

Különben is meg kell szoknod ezt a csöndet és elvonulást, mert én néha ok nélkül elborulok, futok a nőktől, a földi dolgoktól, akkor, ha megérkeznek az én szellemeim, akikkel már gyermekkorom óta társalgok.

(Desiré)

1 hozzászólás
paranoidandroid>!

Oly jó nálad lenni. Úgy szeretek melletted lenni, mint liliomok közt járni és aludni.

Desiré

93. oldal

Aprile>!

Ha valaki már csalódott szerelmében, annak másodszor is oly igazán szeretni a saját élete megrövidítése.

7. oldal

Mácó>!

„Kicsoda vagy te, hogy ily könnyű vagy?
Könnyű és karcsú, mint a fecske. Te fecskelány!
Te fecskelelkű, fecskekönnyedségű, repülő, tán-
colva repülő lány, te kék égben, kék vizeken
csicsergő madár! Te én!! Te költő, te isten, te
minden!!!”


Hasonló könyvek címkék alapján

Nina Collins: Levelek Tomnak
Vágó Márta: József Attila
B. E. Belle: A telepi lány
Mérő Vera: Lúg
Ruby Saw: Leah
B. E. Belle: Vallomások
Renáta W. Müller: Cristiano
Hugyec Anikó: Túl hosszú út
Palotás Petra: Dacszövetség
Ruby Saw: Angyalom