A Rameau unokaöccse párbeszéd formájában íródott, s ezt a szikrázóan szellemes párbeszédet maga Diderot szatírának nevezi. Rameau unokaöccse élő figura, Rameau-nak, a francia zene újjáteremtőjének rokona, könnyelmű és szellemes élősdi. Miközben az ifjú Rameau elmondja, hogyan vált parazitává, szó esik még sok minden egyébről: zenéről, a lángész és a köznapi ember értékéről, nevelésről, szerelemről, irodalomról és képzőművészetről. Ez a kis remekmű újabb lépés a teljes realizmus felé, regényes epizódok, „pihenők” itt már nem szakítják meg a párbeszédet, az emberi kapcsolatok legautentikusabb formáját.
Rameau unokaöccse 2 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1761
Most olvassa 2
Várólistán 7
Kívánságlistán 2
Népszerű értékelések
++
>!
TabulaRasa
Hát ezt a könyvet csak azok vegyék kézbe, akik eléggé pihentek, nekem több helyen meghaladta képességeimet és türelmemet a „filozofálgatás”, ami egyébként sem áll közel hozzám, gyakorlatiasabb ember vagyok, mintsem ilyenkről olvasgassak.
Szóval inkább nem is pontozok, kihagyom.
Hogy a könyvről is írjak azért valamit, nekem úgy tűnt, hogy Diderot mintha önmagával vitatkozna, és egy-egy kijelentését, „elméletét” próbálná megcáfolni, ellentmondani önmagának. Az értelmes, társadalmilag hasznos polgár beszélget a léhűtővel kategória, de mindkettőnek nagyon csavaros az észjárása, és válogatottan kipihentek a magasröptő társalgáshoz.
