Egy verőfényes vasárnap, egy dél-kaliforniai bevásárlóközpont parkolójában Christine Scavello és hatéves kisfia, Joey, egy különös idős asszonnyal találkozik. – Tudom, hogy ki vagy! – rivall rá az öregasszony a gyermekre, aki egyszeriben egy fanatikus vallási szekta, a Végítélet Egyháza támadásának célpontjává válik. A gyülekezet megszállott tagjai azt tartják küldetésüknek, hogy elpusztítsák a gonoszt, ezért törnek Joey életére, akiben ki tudja miért, az Antikrisztust vélik felismerni. Megindul a hajtóvadászat a kisfiú után, aki – anyja és egy magánnyomozó, Charlie Harrison segítségével – menekül fanatikus üldözői elől.
Végítélet 70 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1990
Kedvencelte 3
Most olvassa 3
Várólistára tette 22
Kívánságlistára tette 11
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Elsőre nem rossz, talán csak az érthetetlen egy picit, hogy eddig miért nem olvastam Koontz könyveit. Egy nagy hajsza az egész történet, némi szektás, szerelmetes és önmarcangolós beütéssel – és pár tucat feleslegesnek tűnő oldallal. Az őrült szekták felépítéséről, működéséről nyilván nem ebben a könyvben kapunk részletes elemzést, ennek ellenére mindenki tudja, miről is van szó. Az pedig, hogy a vége kellőképpen hagyja az olvasót bizonytalanságban – Antikrisztus?, látó?, vakszerencse? – csak előnyére válik a történetnek. Külön érdekessége a könyvnek, hogy spoiler
Nagyon élveztem minden oldalát. Izgalmas, pörgős és érdekes. Tény, hogy régi stílusú és kicsit néha sablonos, de eredeti és remek sztori. A legjobb benne, hogy megmutatja az emberben rejlik gonoszt és jót egyaránt.
Jó kis szektás, üldözős könyv. Nekem ez tetszett az egyik legjobban Koontz-tól.
Az őrült szektások is megfelelően ijesztőek benne. A végén is nagyon tetszett a csattanó. Az volt talán a legjobb az egészben. A nőci és a férfi viszonya kicsit már romantikus lányregénybe ment át itt-ott, de Koontz-tól talán ez már nem meglepő.
Mindenekelőtt azt fontos leszögezni, hogy nem keverendő össze Stephen King azonos című regényével! :-) Annál is inkább, mert a történet is egészen másról szól. De, ha már SK-t említettem, a mindkét szerzőnél gyakran visszaköszönő „gyerekszereplős” motívum ebben a regényben is megjelenik.
Tipikusan filmszerű, klasszikus „üldözős” történet, változatos helyszínekkel, sok halállal. (A kergetőzés zajlik a városban, erdőben, barlangban stb.)
Sokadik kergetőzős, hóviharos sztori, a már jól megszokott recept szerint, de nem mehetünk el a Koontz által mindenféle vallási fanatizmussal szemben megfogalmazott – jogos – kritika mellett sem.
Érdekes egy könyv.
Annak ellenére, hogy ha az ember sokat olvas Koontztól, egy idő után kicsit sablonos a történetek némely mozzanata.
Egyedülálló, üldözött valaki, aki aztán szerelembe esik élete nőjével-pasijával és persze a kutya is :)
De ez igazából engem nem különösebben zavar, mert a többi történés, mint pl ebben a könyvben is egész másmilyen mint amiket már olvastam, és ebben az írásban is voltak meglepő érdekes fordulatok.
Szóval tetszett.
Nehezen viselem, mikor egy gyermek az események vagy félőrült emberek àldozata. Ebben a regényben pedig az volt. Ràadàsul a „jók” folyton csak menekülni kényszerülfek, a „gonoszok” pedig arattak. Így ez a könyv nem tetszett annyira, mint a többi Koontz-regény. Joey csak szenvedett, bàr valôban voltak különleges tulajdonsàgai. Az embematikus golden retriever itt is megjelenik, méghozzà kétszer is. Van hős anya és szerelmes nyomozó, s a kisfiú különleges mivolta a legjobbkor mutatkozik meg, de mégsem lett a könyv a kedvencem.
A könyv vastagsága sok embert megrémíthet, főleg ha megnézi az oldalszámokat. Sokszor ilyen terjedelmű könyveket az ember nem mer elkezdeni, mert fél, hogy a téma vontatott lesz, közben elveszik az érdeklődés. Én is ettől féltem, de tudtam, hogy Koontz-ba nem fogok csalódni. Így is történt. A könyv nagyon olvasmányos, olvastatja magát, és a sztori is nagyon érdekes. Egy percig sem volt unalmas. Megéri elolvasni.
Népszerű idézetek
– Azt hiszem, megtaláltam az élet értelmét.
– És mi volna az? – kérdezte Boo.
– Az, hogy mindannyian csak színészek vagyunk egy kozmikus horrorfilmben, amelyet Isten magánmozijában vetítenek.
-Lehet, hogy igazad van -felelte Boo. – Mert ha beleolvasol a Bibliába, láthatod, hogy Isten sokkal borzalmasabb büntetéseket tud kiagyalni, mint amelyről Tobe Hooper, Steven Spielberg vagy akár Alfred Hitchcock valaha is álmodott.
297. oldal
A spirituális világban ezen a napon a fekete szín uralkodott. Ma reggel, miután felfedezte e zavaró fejleményt, attól tartott, hogy nem fog tudni a spirituális energiáknak megfelelő színekbe öltözni. Nem voltak fekete ruhái. Korábban még sosem volt fekete nap a másik világban. Soha. Szerencsére, az egyik tanítványa, Laura Panken fekete síruhát hozott magával, és mivel a két nőnek hasonló méretei voltak, Grace levetette szürke ruháit, és Laura fekete öltözékébe bújt.
„-Veszélyesek?
– Eddig még nem bonyolódtak semmilyen komolyabb ügybe. A lehetőség azonban ott van, mert erősen fanatikusok. Egy korábbi megbízásunk kapcsán már volt szerencsém hozzájuk.Úgy fél évvel ezelőtt történhetett. A megbízónk felesége megszökött, belépett a szektába, és magával vitte a gyerekeit is, egy három – és egy négyéves kisfiút. Ezek a végítéletet váró idióták nem akarták elárulni neki, hol van a felesége, és nem engedték, hogy találkozzon a gyerekeivel. A rendőrség tehetetlen volt, mint az ilyen ügyekben általában. Ilyenkor rendszerint mindenki attól tart, hogy megsértik a vallási szabadságjogokat. Ráadásul a gyerekeket el sem rabolták, hiszen az anyjukkal voltak. Egy anya pedig oda viheti a gyerekeit, ahova akarja, amíg nem szegi meg a válás után kimondott láthatási megállapodást, itt azonban erről szó sem volt.”
Hasonló könyvek címkék alapján
- Justin Cronin: A szabadulás 91% ·
Összehasonlítás - Stephen King: A Setét Torony – Susannah dala 83% ·
Összehasonlítás - Stephen King: Végítélet 88% ·
Összehasonlítás - Stephen King – Peter Straub: A talizmán 88% ·
Összehasonlítás - Josh Malerman: Madarak a dobozban 87% ·
Összehasonlítás - Michael Crichton: Az elveszett világ 87% ·
Összehasonlítás - Stephen King: Tom Gordon, segíts! 81% ·
Összehasonlítás - John Shirley: Resident Evil: A kaptár – Megtorlás 76% ·
Összehasonlítás - Stephen King: A halálsoron 96% ·
Összehasonlítás - Riley Sager: Várj, amíg sötét lesz 92% ·
Összehasonlítás