Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A szív sötét folyói 23 csillagozás
A magányos Spencer Grant betér egy bárba, ahol az egyik pincérnő jóvoltából végre beszélget egy jót. Másnap keresi a lányt, aki azonban nem jelenik meg munkahelyén. A lány háza is sötét, ám az ajtó nyitva. A lakás is üres. Csak a hálószoba falán éktelenkedik egy csótány kinagyított fotója. De nem ez a legmegrázóbb meglepetés. A férfi hirtelen egy kommandós akció kellős közepén találja magát, melyből – bár maga is gyakorlott harcos – csak nagy nehezen menekül meg. De ki ez a lány, akire ekkora erővel vadásznak? A férfi az életét kockáztatva, végül rátalál, s együtt veszik fel a harcot a névtelen és arctalan szervezettel, amely mindenható hatalomként akar az emberekre telepedni.
Eredeti mű: Dean R. Koontz: Dark Rivers of the Heart
Eredeti megjelenés éve: 1994
Kedvencnek jelölte 1
Most olvassa 2
Várólistán 9
Kívánságlistán 3
Kölcsönkérné 1
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
++
>!
Melinda_Kárpáti
Menekülés közben kibontakozó szerelmi szál, érdekfeszítő cselekmény, összeesküvés napjainkra teljesen életszerűvé váló disztópikus elemekkel fűszerezve. Különösen tetszett a pszichopata Roy Miro és „kedvese” bizarr kapcsolatának kibontakozása, és az, ahogyan ez a disztópia a tökéletes világrend álomképévé fordul át az olvasatukban.
Népszerű idézetek
+
>!
+kmaria
– Az egyik ember elképzelése a tökéletes rendről a másik számára káoszt jelent. Ami az egyik embernek a megtestesült szépség, az a másiknak torznak tűnhet.
Roynak nem tetszett ez a beszéd. Ha ez igaz, akkor a vágyott Utópia egyben maga a Pokol.
>!
+Melinda_Kárpáti
Annyi bárban fordult meg az évek során, hogy már nem figyelt föl a közöttük lévő különbségekre, képtelen volt nevet kapcsolni hozzájuk. Hiszen lényegében az összes város összes bárja olyan, mint egy gyóntatófülke; csak itt a bárszékre kell ülni, és nem az imazsámolyra térdepelni; itt motyogta el a gyónását vadidegen embereknek, akik persze nem voltak papok, és nem is várt tőlük feloldozást.
10. oldal
>!
Melinda_Kárpáti
– A nagyobb öntudat – magyarázta egyszer Rockynak, amikor nem tudott aludni – nem tesz egy fajt boldogabbá. Ha így volna, kevesebb pszichiáterünk és kocsmánk volna, mint nektek kutyáknak – ami nem egészen így van, ugye?
63. oldal
