A halottlátó című regényben megismert Odd Thomas, ez a különleges képességekkel megáldott fiatalember újabb rejtély nyomába ered. Egy napon Odd éjszakai nyugalmát egy szellem zavarja meg, akinek fiát, Dannyt elrabolják. A fiú Odd gyermekkori jó barátja, s egy különleges betegségben szenved. Mindenki a legrosszabbtól tart, de Odd vállalja, hogy megkeresi Dannyt, és hatodik érzéke segítségével el is jut hozzá. Útja során nemcsak világunkban rekedt halott lelkekkel találkozik, hanem egy különösen ravasz és gonosz ellenféllel is meg kell küzdenie, aki valójában Odd lelkét akarja megszerezni.
A lélekgyűjtő (Odd Thomas 2.) 126 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2005
Enciklopédia 3
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 8
Várólistára tette 27
Kívánságlistára tette 18
Kiemelt értékelések
Nem volt olyan jó, mint az első kötet, messze nem, de annyira azért nem volt szörnyű. Rosszabbat vártam az olvasott értékelések alapján.
Visszatért a hétköznapi Odd, akiről ugyanazt gondolom, mint a korábbi kötetben: szerethető, nem tipikusan hősalkat, és mégis az. A paranormális erők itt is dolgoznak, néha beugrik Jennifer Love Hewitt…
A könyv tipikus ponyva, egy szuszra elolvasható, izgalmas, igaz, kicsit az eleje olyan volt, mintha a mondatokat egymásutánban bedobálták volna, valahogy a kohézió elmaradt. De a közepe felé ez megszűnik, és egészen élvezhetővé válik a történet.
A negatívumok nem tartanak vissza a folytatástól, de egyenlőre várat magára a dolog.
Gyengébb volt jóval azért, mint amilyennek az első rész él az emlékeimben. Bár tudom, szeretem Koontz-ot, de azért soha nem várok sokat, kis kikapcsolódás, olvastatja magát, szinte figyelnie se kell az embernek és máris a végére ért, de ennél azért ötletesebbek szoktak lenni a történetei :( Kicsit se füle se farka történet volt. Egyből belecsaptunk a közepébe és egy elég kegyetlen indítást kaptunk, már az első oldalakon már megjelent az áldozat szelleme, aki brutális módon öltek meg. Sokáig az is értelmetlen volt, hogy miért is és miért kellett a csatornákon átrángania a 'gonosztevőnek' egy beteg fiút, bár erre teljesen kielégítő, igaz kicsit sablonos magyarázatot kaptunk. Az tetszett, hogy Odd még mindig nem egy szuper-ember, igen látja a szellemeket, de nem zseni , nincs „természetfeletti” állóképessége és semmi ilyesmi, ugyanúgy meg kellett küzdenie már az odaúttal is, mint ahogy az elképzelné az ember. A vége, a megmenekülésük viszont már elég fantasztikusra sikeredett…Majd meglátjuk milyen lesz a folytatás, de kicsit pihentetem most azért ez a sorozatot.
Kevésbé tetszett mint az első rész, a konfliktus nem volt annyira izgalmas, de Odd karaktere még mindig szimpatikus, így még így is jó volt olvasni (hallgatni).
Szeretem az ilyen típusú könyveket. Nagyon megfogott, és ha szabadidőm adódott abban a pillanatban a kezemben volt és olvastam. A történet rövid fejezetekre van osztva és nagyon jól lehet vele haladni. Úgy gondolom az Odd Thomas könyvek meg fognak fordulni a kezemben. Bár sajnos nem az elején kezdtem mégis kíváncsi vagyok ennek a remek írónak a további könyveire, (habár már olvastam régebben egy könyvet tőle), most már biztosan nem fogok megállni.
Valóban nem volt olyan kiemelkedő mint a halottlátó, de legalább rövidebb történet, és vannak benne jó momentumok, kíváncsi vagyok majd a folytatásra, előbb utóbb az is eljön!
Népszerű idézetek
Hatodik érzékem néha úgy működik, mint a svájci óra, néha pedig úgy, mint egy piacon vásárolt ócska vekker.
19. oldal
Emlékszem egy természetvédőre, aki miután meggyűlölte az embereket, elindult, hogy készítsen egy filmet az állatok – főleg a medvék – erkölcsi felsőbbrendűségéről. Megfigyelte életük minden mozzanatát, imádta bennük a játékosságot, a méltóságot, a más állatok iránti részvétet, megindították titokzatos vonásaik. Sajnos, a medvék végül felfalták.
A földön rekedt halottak is ismerik a félelmet. Azt gondolhatnánk, hogy nekik már igazán nincs veszíteni valójuk, néha azonban őket is megbénítja a rettegés. Nem attól félnek, hogy mi vár rájuk odaát, hanem inkább azokért aggódnak, akiket maguk mögött kellett hagyniuk.
/Odd Thomas/
13. oldal
– Megiszol velem egy pohárral?
– Igazán nagyon kedves, de jobb, ha tiszta marad a fejem.
– Ebben egyetértek – mondta Datura olyan mosollyal az arcán, amit nem szívesen festett volna meg Leonardo.
164. oldal
A sorozat következő kötete
Odd Thomas sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Stephen King: A halálsoron 96% ·
Összehasonlítás - Riley Sager: Várj, amíg sötét lesz 92% ·
Összehasonlítás - Stephen King: Kedvencek temetője 90% ·
Összehasonlítás - Stephen King: A ragyogás 89% ·
Összehasonlítás - Stephen King: Tóparti kísértetek 87% ·
Összehasonlítás - Stephen King: Borzalmak városa 86% ·
Összehasonlítás - Wendy Webb: A tó lányai 85% ·
Összehasonlítás - Jason Rekulak: Baljós rajzok 89% ·
Összehasonlítás - Blake Crouch: Véres arany 82% ·
Összehasonlítás - Peter Straub: Ghost-story 70% ·
Összehasonlítás