Szerezni ​egy nőt 48 csillagozás

Darvasi László: Szerezni egy nőt

Darvasi László új novelláskötetében az erotika és a gyilkolás mágikus nyelvén fogalmazódnak meg az élet határhelyzetei. Varázslatos könyv egy tébolyult háborúról.

„Amikor a kövekkel végeztem, vödrök segítségével a nyálkás, zöldesszürke vizet hordtam föl. Mondanom se kell, meglett Emil Arbanaszi unokája. És találtam még egy asszonyt is, aki egyáltalán nem volt koros. A fiú szerelme lehetett, így véltem, mert nem volt ing, kombiné vagy ilyesmi ruhadarab rajta, szóval félmeztelen volt. Rajtakapták őket. Vagy éppen azok az emberek, akik végeztek velük, vetkőztették le a lányt, mielőtt erőszakot tettek rajta. Vagy előbb megölték és csak utána erőszakolták meg. Vagy öngyilkosok lettek, Emil Arbanaszi unokája és az szerelme, amikor meglátták a kerítéslécekre támaszkodó idegen férfiakat, kiknek a tekintetét, gondolom én, nehéz megkülönböztetni a jól megszívott cigaretta parazsától.”

Eredeti megjelenés éve: 2000

Tartalomjegyzék

>!
Jelenkor, Pécs, 2000
156 oldal · keménytáblás · ISBN: 9636762309

Enciklopédia 31


Kedvencelte 5

Most olvassa 1

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Darvasi László: Szerezni egy nőt

Félreérti a címet, s zsákutcába jut, aki esetleg macsó értelmezéssel közelít. Darvasi László kötetében háborús írásokat olvashatunk, ahogy az alcím is jelzi. De nem ám a megszokott nagy háborúkból, hanem a hozzánk közelfekvő és időben is közeli, majdnem tegnapi Délszláv válság öldökléseiből. A novelláskötetben az erotika és a gyilkolás mágikus nyelvén és stílusban fogalmazódnak meg. Tudjuk, a háború a politika folytatása más eszközökkel, s ahogy a politikusok sem normálisak sok esetben, úgy a háborúk is őrültségek. Tehát ez egy varázsos könyv egy tébolyult háborúról. S a varázst a megénekelt történeteket megörökítő gondolatok is adják, mert mágikus az a realizmus, amelynek talaján születtek. A „Szerezni egy nőt” írásai elvarázsolnak– közben versenyre kelnek Esterházy „Egy nő” című kötetének írásaival –, s a könyv szinte egy regény összefüggő epizódjaiként is olvasható. Grammatkailag a szerzőt Esterházy méltó követőjének, örökösének érzem…Kitűnő, „boszorkányos” kis kötet, ajánlom!

vicomte P>!
Darvasi László: Szerezni egy nőt

Kegyetlen, időn kívüli történetek a háborúról és az azt elszenvedő emberekről, akik megpróbálják élhetővé tenni azt a létezést, amit a sors rájuk mért.
Darvasi néha nyersen, máskor gyönyörű szavakkal, vattapuha, lírai és metaforikus álomképekkel festi meg a borzalmat, amely így nem sebez, mint a repesz, de letaglóz, mint a légnyomás.
Időről-időre annyira, hogy nehéz levegőt venni az mellkasra mért ütések súlyától.

A kötet szürreálisan mocskos, rémálomszerűen groteszk és kilátástalan helyzeteket lefestő, szorosan összefüggő novellák sora, melyekben a folyton változó férfi narrátorok a maguk módján akarják megtalálni a nyugalmat: azzal, hogy szereznek egy nőt.
Ám ez nem pusztán vágy – sokkal több annál. A nő minden alakja szimbolikus mélységet kap a történetekben, így megkapni őket nem más, mint visszakapaszkodni a túlélésre alacsonyított ösztönlétből valami emberhez méltóbb magasságba.

3 hozzászólás
latinta P>!
Darvasi László: Szerezni egy nőt

    Háború.
    Délszláv.
    Férfiak, nők, gyermekek.
    Apák és fiúk.
    Élők és halottak.
    Sérült anyák, megsebzett tájak.
    Erotikus fantáziálások.
    Elbeszélői hangok, hangváltások.
    Személyesen magáhozengedő és tárgyilagosan távolságtartó akár egyetlen személyben, egyetlen bekezdésben is.
    Csodaszép, lírai mondatok.

    A tizenhét feladat adva van: Szerezni egy nőt.

4 hozzászólás
Piintyő>!
Darvasi László: Szerezni egy nőt

„Az ember sűrű, sötét és ragacsos anyag, afféle szaftos kis pörkölt, amit az égben találtak ki, de aztán jobb híján a föld sarából főztek. Vakság, vak és vad dolgok, dobog a szív, nem dobog, tegnap még élt, holnap a föld alatt rohad.” Az előszónak is felfogható részben található a fenti idézet, mely Schreiber (gondolom az író) véleménye a háborúról, ugyanis háborús novellákat tartalmaz a kötet.
Mikor pár első novellát elolvastam, mondok: Pintyőke, kösd fel a gatyád, ez nem lesz egy leányálom! Hát nem is lett. Maga a tömény borzalom, hiszen a háborús körülmények között a nők szerezhetők, megvehetők, megbecsteleníthetők, meggyilkolhatók. Most, mikor végigolvastam, most érzem csak át ezeknek a kimondhatatlan nevű, különleges foglalkozású nőknek, embereknek a tragédiáját. Hasonul a témához a nyelvezet, a stílus. A fásult, kiégett emberekhez alig elkezdett, befejezetlen mondatok, látszólag össze nem tartozó párbeszédek, allegórikus ábrázolások egyvelege társul, de olyan nagyszerű párosításban, hogy azt gondolnád balladát olvasol tán. Az egyszerű cselekvések monoton ismétlése ("öt napja nem aludtam már", „akkor már egy hónapja nem aludtam”, "hat hete nem aludtam, azt hiszem") szintén a balladákra emlékeztet, s emlékeztetett engem Tar Sándor: Apánk még élt c. novellájára, ahol szintén refrénszerűen visszatér a címbéli mondat. S ezen túlmenően is éreztem a rokonságot Tar Sándor novelláival, noha azok teljesen más stílusúak, de valahogy hatásukban hasonlóak.
Nem számoltam rá, hogy a könnymutatványosok után különösebben tetszeni fog a könyv (pláne, hogy a címe nemigazán tetszik), bár azt jobban kedvelem, mert könnyebben emészthető, éppen ezért ebben kellemesen csalódtam.
Pamela Krv, Milenka Carica, Baba Franciska, Emilia Kastya, Éva Rajnák és a többiek különleges neveitekkel, fájdalmas sorsotokkal, megkedveltelek benneteket!

4 hozzászólás
V_Szilvió IP>!
Darvasi László: Szerezni egy nőt

Az első Darvasim, de biztosan nem az utolsó. :)
Szerettem, nagyon. Jól voltak felépítve a novellák. Tetszettek a szimbólumrendszerei, különösen a méz jelentésaspektusai, aminek a különböző tulajdonságait nagyon jól kihasználta. Szerettem, hogy a háború nem volt benne a könyvben, miközben persze mégis végig ott volt a háttérben. Szerettem, és meglepő volt, hogy nem egy konkrét szemszögből ismertük meg a szereplőket, a nőket, és magukat az elbeszélői pontokat is állati alaposan felépítette. Szerettem, hogy nem kertel. Szerettem, hogy a történetek közepén van egy „nagy megmondás” amire hiába vagyok nagyon háklis, itt csodálatra méltóan koherens volt, következett az azt megelőző mondatból, és a következő mondat épült rá. Szerettem, hogy nem volt egysíkú, és ha esetleg nem értettem minden indítékot, még az is életszerű volt. :) Nagyon nagyon szerettem, hogy nincs hiányérzetem. :)

olvasóbarát>!
Darvasi László: Szerezni egy nőt

„ A mi földünk olyan, hogy gyakorta találunk rajta emberi maradványokat, elhagyott testrészeket.”

Nők a férfiak kegyetlen háborújában, majdnem mindenki áldozat. A témát nagyon nem szeretem, de Darvasi szövegeit igen. A mágikus realizmus itt is jelen van, előkerülnek a Virágzabálókból is ismert fűmuzsikusok is. A kegyetlen történések között felcsillan egy-egy szó, mondat, fordulat, jelző és egyéb írói eszköz. A főhős, a férfi egyes szám első személyben, különböző szereplők bőrébe bújva meséli a történeteket. Gyakran emlegeti a szomszéd ország nagyvárosát, Segedint,és közelről érezni a háború borzalmait, a foglakozások is erről árulkodnak: vérhumorista, művégtagkereskedő.

Csabi>!
Darvasi László: Szerezni egy nőt

Most, hogy ezután a könyv után közvetlenül egy krimit olvastam el tudom értékelni igazán, hogy ebben a könyvben vannak mondatok. Persze minden könyv mondatokból áll, de van, amelyikben csak úgy vannak egymás után a mondatok, hogy vigyék előre a cselekményt, és vannak mondatok, amiknél megállsz, mert érzed, hogy itt valamit most mondtak neked. Vagy csak egyszerűen kapsz egy sallert. Hát ilyen ez a könyv.

3 hozzászólás
Jutka07 P>!
Darvasi László: Szerezni egy nőt

Ez nekem nagy falat volt, meg is feküdte a gyomrom. Az, hogy élveztem, enyhe túlzás, leginkább borzadállyal töltött el. Volt, amit érteni (is) véltem, de főleg csak éreztem. Talán előveszem még valamikor és bele-beleolvasok, de az biztos, hogy a következő Darvasimat – “pihenésképpen” – Szív Ernőnek fogják hívni. :)

Margarita>!
Darvasi László: Szerezni egy nőt

Fájdalmas szép itt – kegyetlenül igaz ott. Meg még fájdalmas szép és kegyetlenül igaz egyszerre – amott.
Örök érvényű gondolatok, lebilincselően megformált nyelven. Kihagyhatatlan.

9 hozzászólás

Népszerű idézetek

Piintyő>!

Isten először elvesz, ürességet támaszt, mert másképp ő sem tudna adni. Isten kifoszt, hogy helyet csináljon benned magának.

130. oldal Éva Rajnák

2 hozzászólás
Dün P>!

– Volt egy traktorom. Egy javíthatatlan szar. Egy régi német traktor. Ő csinálta meg. Hangos és büdös most, akár a pokol, de megy. Megállt a traktor előtt és énekelt. Ki látott már ilyet?! Énekelni egy traktornak. Aztán persze megdobálta földdel.

140. oldal

3 hozzászólás
narziss>!

… néma a templom, és senki nem akar harangozni. Senkinek nem fűlik a foga, hogy húzgáljon egy szirszar kötelet, aminek a végén istenhez dadog egy kolomp.

71. oldal - Vera Domitun (Jelenkor Kiadó, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: dadogás · Isten · kolomp · kötél · szirszar · templom
narziss>!

Hiszel, fiam, kérdezték egyszer. Nem, atyám, csak tudom. És tudom, hogy ez kevesebb. Tudni, hogy van az Isten, de a hittel már csínján bánni. Tudom, hogy hó, nyár, tudom egy másik ember testét, lélegzetét. Kétségbeesésből csinálni bármit. Tudtam már. Méhfű, kikerics, szamóca, mindez nem érdekes. Nem akarom hosszú lére ereszteni. A buta ember is lehet ravasz, mint én. Addig bontogatod a lelked keserű szirmait, addig beszélsz nyomorúságról, míg a nő, aki csak nézett rád, mint egy darab kőre, egyszerre a szádra akarja tenni a homlokát, hogy annak is beszélj egy kicsit.

76. oldal - Vera Domitun (Jelenkor Kiadó, 2000)

Piintyő>!

Kérdeztem is a harangozónét, hogy érzett-e már olyasfélét, hogy nem a remény, a vágy, nem is tervei, hanem a kétségbeesése cipeli át egyik napból a másik napba. Mert én olyan mélységesen kétségbe vagyok esve, hogy azt már helyénvalónak érzem.

74-75. oldal Vera Domitun

Margarita>!

Lyubisa Babuszov azért tud olyan szépen énekelni és verselni, mert olykor egész nap tátott szájjal fordul a Napnak, fénnyel áztatja a nyelvét, a fogait és a torkát.

Vasza Babuszov úgy nevelte fel a lányát, hogy egyetlen szót sem szólt neki a háborúról. A lány nem tudta, hogy szerte a határban ölnek, nem tudott Jakulevóról, nem tudta, hogy bombák hullnak Szerbia ölére, és ha a lányka kérdezett valamit az égi morajról, azt mondta neki Vasza Babuszov, hogy csak az ég szeszélyes dühe, és ez sokkal jobb, mint az emberé, mert az ég dühe mulandó, míg az ember gyűlölete ezen a földön örök.
örök

110. oldala - Lyubisa Babuszov

csillagka>!

Nem hazudik?
Hogyan hazudhatnék, ha fogalmam sincs , mi az őszinteség, kiáltott Pamela Krv.

9. oldal

csillagka>!

A határ túlfeléről tehén bőgött, birkák mekegtek nyikorogva, és egy fiatal kakas is kukorékolt vadul.

10. oldal

3 hozzászólás
latinta P>!

„[…] Az ember sűrű, sötét és ragacsos anyag, afféle szaftos kis pörkölt, amit az égben találtak ki, de aztán jobb híján a föld sarából főzték. […]”

Schreiber véleménye a háborúról

Kapcsolódó szócikkek: Az ember teremtése

Hasonló könyvek címkék alapján

Lázár Ervin: Csillagmajor
Hász Róbert: Sok vizeknek zúgása
Békés Pál: Csikágó
Moskát Anita: A hazugság tézisei
Örkény István: Egyperces novellák
Győrffy Ákos: Akutagava noteszéből
Jászberényi Sándor: Mindenki másképp gyászol
Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája
Krasznahorkai László: A Théseus-általános
Krasznahorkai László: Megy a világ