Rémségek Cirkusza (Darren Shan regényes története 1.) 85% 479 csillagozás

Ez szerelem volt első látásra olvasásra. Egyszerűen imádtam az első betűtől az utolsóig. Megvolt a megfelelő balansz a humor/izgalom/dráma között, úgyhogy egyikből sem kellett hiányt szenvednem. Igazából most csak azt bánom, hogy nem kisebb koromban olvastam, mert akkor előbb megismerkedhettem volna ezzel a fantasztikus világgal.

Egyszerűen imádom,ahogy Darren Shan ír. Nagyon tetszett,annak ellenére,hogy semmi romantika nincs benne. Darren karaktere is nagyon jó,de én Steve fanatikus vagyok( kövezzetek meg blee)
A rémségek cirkuszának fellépői is nagyon jól ki vannak találva. És Larten Crepsley is nagyon jó arc:DDDD
És én világéletemben rettegtem a pókoktól és sosem gondoltam volna,hogy valaha olyat olvasok,ami így kezdődik: Világéletemben odavoltam a pókokért.
És végre megszereztem a többi részt is,úgyhogy olvashatom tovább^^

Az író stílusa, mmint Darren Shan-é kifogástalan. Annyira magával tudja ragadni az ember képzelő erejét, hogy az hihetetlen. Kicsit már jó magam is azt éreztem: szívesen vámpír lennék és dolgoznék a Rémségek cirkuszában :$$ De legalább az előadást megnézném.
Szívszorító volt amikor Darren, úgy mondd „meghalt”. bőgni támadt kedvem ahogy a húga próbálta felkelteni. Imádtam, hogy a szereplők nagyon kidolgozottak, tudsz róluk mindent amit tudni érdemes, és azt is a könyvben fokozatosan van beleépítve és nem egyszerre zúdít mindent az ember fejére. Amiért hatalmas piros pont jár!

Egészen a könyv első olvasásáig, el nem tudtam képzelni, hogy valaki azt monda: Világ életemben oda voltam a pókokért. Asszem rosszul kódoltak engem genetikailag. Majd benyújtom a panaszt ez ellen is anyuéknál =)

Ejha, van ebben a könyvben valami! :) Nem vagyok egy nagy vámpír történet kedvelő ember, nem is olvastam sok ilyet (alig). De mivel barátnőm ajánlotta, hogy ez milyen egy marha jó könyv, hát belevágtam, bár nem hittem, hogy tetszeni fog. De kellemeset csalódtam benne. Nagyon bejött.
Alapjában véve gyerekeknek szánt regény ez, amolyan tizenkét év körüli korosztálynak (szerintem), én mégis tíz év plusszal is tudtam élvezni. Rövid a történet, én még sem hiányolok belőle semmit. Így tökéletes, ahogy van. Tetszik az E/1-ű megfogalmazás, az pedig külön ötletes, hogy úgy állítja be az író a történetet, mintha mindez vele történt volna meg.
A könyvet ifjúsági horrorként jellemzik, és ez így is van. Kellőképpen horrorisztikus, de egyáltalán nem esik túlzásokba. Nem kapcsolgatom fel miatta az összes villanyt a házban, de ez nem is baj. Ezt a történetet szeretni kell, nem rettegni tőle.
Azt hiszem, mindent elmond az a tény, hogy mást terveztem olvasni ezután a könyv után, és most mégis ennek a második része után fogok kapkodni. Egyszerűen muszáj megtudnom, hogyan folytatódik Darren története.

Egy remek sorozat szuper első része!

Off: A film meggyalázta a sorozatot, ezt nem lehet megbocsátani a készítőinek.

Jól elhúztam az olvasását :D A könyv kétharmadáig azt gondoltam, hogy hát igen, ez nekem gyerekként kimaradt, és így felnőve már nem is igazán élvezetes, hagyni kéne a csudába. Nem tudott lekötni a cirkusz, a gyerekek aggodalma, Darren nem volt szimpatikus. Aztán tegnap az utolsó 90 oldalt negyven perc alatt felfaltam, gondoltam egy ifjúsági könyv nem fog kifogni rajtam. És az a rész már határozottan jó volt! Miután Mr. Crepsley megjelent a színen, és beindultak a dolgok, egészen kíváncsi lettem, hogy alakul majd a sztori. Azt nem mondom, hogy habzó szájjal várom a folytatását, de ha lesz időm, elbattyogok a könyvtárba, és szép lassan kiveszegetem a többi kötetet is.
Ja, egy kérdés: ebből hogy lehetett filmet csinálni? Azért annyi minden nem történt benne…

Valahol itt kezdődött a vámpírmániám.

Ez a regény olyan mint egy hullámvasút. A csúcspontig szinte alig mozdul, de azután teljesen beindul a történet. Ha gyerekként olvastam volna, biztos a kedvenc sorozatom lenne. Felnőtt(esebb) fejjel, már csak 4 csillag.
Tetszett a vége és várom már a folytatást! :D

Nekem tetszett! Jól megírta az író és a sztori is jóra sikeredett. Madam Octa-tól meg egyenesen rettegtem így már olvasva is. Utálom a pókokat. Grrrrr… Darrennek meg nagy bátorságának kellett lennie, hogy bele ment ebbe az egészbe. Az biztos, hogy be fogom szerezni a sorozat többi részét is, és el fogom olvasni.

Azt hiszem, ez volt az első olyan könyvem, amit élveztem is, de nem volt benne semmi, de semmi szerelem. Bár lehet, hogy csak a vámpírok iránti imádatom homályosította el a látásom, és szerettette meg velem ennyire ezt a könyvet, teljesen minegy, nagyon élveztem:)