Amikor Kernel Fleck öccsét elrabolják a démonok, kénytelen utánamenni, hogy megkeresse. A Démonvilág minden képzeletet felülmúló veszélyekkel teli univerzumában, ahol a káosz uralkodik, varázserő nélkül esély sincs a túlélésre. Kernel Flecknek három célja van:
– megtanulni, hogyan használja a varázserejét,
– megtalálni az öccsét,
– életben maradni.
Csakhogy egy szívtelen démon vár rá, és a jóslatok halált jeleznek…
Eredeti megjelenés éve: 2005
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Remek volt. Darren Shan még egy kiemelkedő alkotása.
Fordulatokkal teli, hátborzongató történet.
Kernel nagyon bátor volt, bár nem számítottam rá, hogy ennyire magányos!
Dervishről sem gondoltam volna, hogy valaha punk volt.
Beranabus néha túlzottan is kegyetlen volt, de ettől még kedves is tudott lenni.
Az artériás rész betett. Nem is beszélve a démontolvajról.
Ez is egy nagyon jó könyv volt:)
Húú ez még az előzőnél is sokkal jobb.
AKÁR SPOILER IS LEHET:
Van egy olyan feltételezésem, hogy ez a könyv időben előbb játszódik, mint az előző rész. Kíváncsi leszek, hogy ez ki fog-e derülni, vagy pedig csak én képzeltem bele:)
Nagyon izgalmas és hihetetlenül eseménydús. Ámulok és bámulok Darren Shan képzelőerején – immár sokadszor. (Néha annyira gusztustalan helyszínek vannak, hogy jutott ez eszébe?:))
Amikor másodjára olvastam, akkor sem jöttem rá, mi lesz a végén a csattanó. Pedig ehhez már tehetség kell. Egyik kedvenc íróm, egyik kedvenc könyvem, emlékeztem a sztorira is, meg mindenre, de a csattanóra nem, szóval pontosan ugyanúgy izgultam végig, mint amikor először olvastam. Szerintem zseniális. :)
Az ember azt hinné, hogy ennek a könyvnek semmi köze nincs a történethez és ettől egy kicsit megzavarodik. (Mivel utólag írom ezt az értékelést, tudom, hogy nem véletlenül vannak ilyen sorrendben a történetek). De ettől függetlenül nagyon jó, pont mint az előző könyv.
Ez a történet is tetszett, bár azt hittem, hogy az előző kötet folytatódik, nem így történt.
Persze ettől függetlenül találkozunk az előző kötetben szereplő alakokkal, de mellékszereplőként. Nagyon hatásos itt is az E/1, talán még hatásosabb, mert a Démonvilág undorító és ahogy bemutatja az író a helyeket, ahol hőseink járnak, hát nem éppen paradicsom.
Még, még, még :)
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A vámpír történetek utàn nem tudom hova tenni a Démonvilág sorozatot. Igaz ez még csak a második kötet, mégsincs sok közük a történeteknek egymáshoz. Vész herceg persze ebben is nagy szerepet kap. Dervish is feltűnik a színen, bár itt még csak most ismerkedik erejével és a démonok világával. Kíváncsian olvasom tovább a folytatást és hogy végül mi lesz a könyvsorozat végkimenetele.
Eleinte kicsit csalódtam hogy nem az első kötet története folytatódik, de aztán teljes mértékben kárpótolva lettem :) nagyon tetszett ez a rész is, és bár igen, tudni lehetett hogy ki a démontolvaj szerintem is (mint olvastam más is rájött már a elején, szóval nem vagyok istenadta tehetség sajnos :P ) de ezzel együtt is nagyon tetszett ez a rész is, már alig várom a folytatást :)
Fúú ez a történet is jó volt. Ebben több dolgot tudtam meg a démonvilágról viszont a Démonmester még nekem így is jobban tetszett. Ennek a sztorinak is nagyon tetszett a vége és egyre nagyobb a késztetés, hogy a sorozat többi részének is minél hamarabb nekilássak. :)
Először fordulatosnak találtam a művet, de nemrégiben olvastam újra, és rájöttem, hogy valójában simán rájöhettem volna, hogy a kisöccse valójában hogy került hozzá… Mindegy, legalább elsőre letaglózott. =D
– Az otthon nem mindig ott van, ahol az ember gondolja. Megváltozhat, ahogy az ember élete is megváltozik.
Búcsúzás
Dervish ismét megnézi magának az ablakot. Idegesen megnyalja a szája szélét. Aztán gyorsan bólint.
– Igen. Miért is ne? Szombaton úgysem lehet itt semmit csinálni.
Szerintem egyes szülőknek nem lenne szabad megengedni, hogy nevet adjanak a gyereküknek. Kéne egy bizottság, amelyik betiltaná az olyan neveket, amelyek később gondot okozhatnak. Még a fényeket leszámítva is ugyan mennyi esélyem lett volna rá, hogy olyan névvel, mint Kernel – vagy Cornelius – Fleck, beilleszkedhessek bármilyen normális társaságba?!
– Szervusz, Beranabus – lép előre kezét nyújtva Cápa. Beranabus a homlokát ráncolja, kurtán kezet ráz vele.
Aztán rábök, és azt kérdezi:
– Polip?
– Cápa – nevet Cápa.
– Hagyd ezeket a „de”-ket – int Dervish. – Ha egyszer elkezded, reggelig sorolhatod a „de”-ket.
Légy a falon
