Foglalkozása: ​bűnbak (Malaussène 1.) 33 csillagozás

Daniel Pennac: Foglalkozása: bűnbak

A különleges családregény-sorozat főhőse Benjanim Malausséne, hivatásos `bűnbak`, valamint számos valódi és fogadott családtagjának fenntartó és összetartó `törzsfőnök`. A kötet cselekményének középpontjában egy izgalmas, váratlan fordulatokban bővelkedő bűnügy áll. Az író szatirikus humorral, utánozhatatlanul eredeti stílusban festi le a 80-as évek Párizsát, azon belül is Belleville-t, narrátorának szűkebb hazáját. A figurák vérbő eredetisége, a különféle regiszterek bravúros kezelése, a börleszk határát súroló, de mégis valóságos szituációk, s nem utolsó sorban a szerző angyali humanizmusa; lebilincselő, felejthetetlen olvasmánnyá teszik e könyvet.

Eredeti megjelenés éve: 1985

>!
Ciceró, Budapest, 1999
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9635392249 · Fordította: Till Katalin

Enciklopédia 11


Kedvencelte 7

Most olvassa 1

Várólistára tette 28

Kívánságlistára tette 14

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

bozs>!
Daniel Pennac: Foglalkozása: bűnbak

A könyv háromnegyedéig a gondolataim:
– nem értem,
– végre értem,
– nem, mégsem értem,
– de, mégis értem, most megmagyarázta
– teljesen dilis ez a család és a kutya is hasonult
Majd a könyv utolsó részében:
– értem, értem, értem, minden tiszta!!
Mint ahogy van „angol humor”, szerintem, van „francia humor” is, valahogy engem ez kicsit fáraszt és nem annyira értem. De annyit elért, hogy a többi részt is szeretném elolvasni.

2 hozzászólás
borga >!
Daniel Pennac: Foglalkozása: bűnbak

Első blikk: kinyitva a könyvet egy tenyérnyi képen egy összehúzott háromszögszemű, drót-Lennon-szemüveges, kuszáltan is konszolidált hajzatú, markáns vigyor-ráncokkal ékített, pasisan nagy orrú és határozott vonalú szájából pipát fityegtető fiús bájú negyvenes figura néz rád kérdőn, hogy na mit fogunk szólni egymáshoz? De már akkor tudta szerintem, hogy látni rajta, hogy meg fog fogni, mert olyat tud, ami kell nekem. Egyből szimpi volt.
Aztán az első pár oldalon gyorsan elsütött több mondatot, amit nem bírtam ki röhögés nélkül. És jól mesél. Egy jó adag szatirikus derűvel. A főszereplő családot nehéz lenne nem megkedvelni, mind fiatal, teljesen eltérő karakterek, akik jól megférnek egymással, többféle jó kapcsolatot ápolgatnak. (Még az öregek is fiatalok a későbbi oldalakon, az író jóember szemmel láthatóan nem hisz a feladásban, beszürkülésben, az butaság.)
Ugyanakkor nem állhatja meg, hogy lépten-nyomon ne lopja bele a párbeszédekbe, a történetbe, hogy olvasott író ő. De ez nem tolakodó, kell a történethez. Ami egyébként egy krimi, méghozzá borzalmas dolgokra nyíló, amit a kicsik világába is bevisz, de ott a drámáját eltompítja, hogy ne okozzon traumát.
A címszereplő bűnbaksága pedig nem csak konkrét, hanem eszmei is.
Nagyon jó karakterek vannak benne, az epilepsziás kutyától (életemben nem hallottam még ilyenről), a meleg, öltözékére igényes, azt rendre a fényképautomatában megörökítő barkácsosztály vezető sertepertélő, barkácsolgató, játéktankkal lődöző kisöregjein át, a rémmese-függő Kicsiig, Napóleon-szerű nyomozóig végigsorolhatnám az összeset.
De jól tetted, @meseanyu, hogy kitaláltad, népszerűsíted Pennac-ot! Amúgy sose mentem volna a közelébe sem vélhetően, és kár lett volna kihagyni.
Van benne egy jó értelemben vett franciás pimasz csábítás.

5 hozzászólás
painperduu P>!
Daniel Pennac: Foglalkozása: bűnbak

Közel két évig állt a polcon, és várt a sorára. Most jött el a megfelelő pillanat és hangulat, hogy elolvassam, és milyen jó is volt.
A borító láttán sokkal komolytalanabb történetre számítottam (ez tartott vissza mostanáig), de egyáltalán nem az.
Eredeti alapötlet, nagyon szerethető, sokszínű karakterek. A történet teljesen jól érthető, jól felépített és jól tagolt. A bűnügyi szál kezelése is tetszett: nem az a megszokott, rideg, feszültségkeltő krimi, mivel Malaussene szemén keresztül látjuk a történteket, ugyanakkor mégis krimi. Nem tudom másképp leírni, minden pont jó ebben a regényben, és kerek egész a történet.
Eddigi tapasztalataim alapján (Iskolabánat, Nemkötelező olvasmány) Daniel Pennac nagyon jó elbeszélő. Úgy képzelem, hogy ha valamiről ír vagy beszél, az nála „csípőből jön”, és természetéből fakadóan jó lesz, természetes, mesterkéltségtől, erőlködéstől mentes. Nálam kedvenc lett, mind az író, mind a regény.

2 hozzászólás
Aurore>!
Daniel Pennac: Foglalkozása: bűnbak

Gondban vagyok. A lelkendezések hatására pontosan 902 napja csatlakoztam @meseanyu kihívásához, melynek célja a Malaussène-sorozat népszerűsítése (és a folytatás magyar nyelvű megjelenésének előmozdítása). Mindez ugye abból indult, hogy hétországra szóló nagy barátnőm @Lady_L nekikeseredett, amikor befejezte a 3. kötetet, és hát magyarul már nincs több, miközben még van három egy.
És hogy ez milyen vicces meg szellemes meg minőségi.
Viccesnek vicces, minőséginek is minőségi, de… De valahogy arra számítottam, hogy jobban összeáll. Hogy nem lesz ennyire boci-boci tarka (se füle se farka). Na jó, farka az volt neki, még ha rövidke is, de füle nem annyira. Pennac biztosan nem eléggé figyelmesen olvasta Erich Kästner vonatkozó értekezését a mese nyakon csípéséről: http://moly.hu/idezetek/68248. Egy szó mint száz, kicsikét úgy jártam, mint @bozs, hogy csak olvasom, sok a szereplő, lövésem nincs, ki kicsoda, de olvasom tovább, nem értem, pörög a történet, mint a ringlispíl meg a motolla, mi több: ringlispílmotolla, én meg még mindig nem értem, aztán kezd összeállni, de ekkor már eléggé a végén járunk, én meg nem vagyok meggyőzve, és egyszercsak hirtelen vége lesz. Van csattanó is, csak annyira nem csattan nekem.
Persze nem volt olyan rossz, idéztem ebből is egy rakatot, ha pedig rossz lett volna, nem lett volna idézni való. Ebből is látszik, tetszik nekem a szerző gondolkodása, mégha az eszejárása annyira nem is. Nem volt tehát rossz, ígéretes, hisz folyatódik még, lehet, hogy akkor jobban kibontakozik, kap még esélyt, csak sajnálom, azt hittem, lesz itt egy leeresztett kezekkel ötcsillagos könyv, aztán meg nem. Molytársak lelkendezésével feltételes csínjával bánjon az ember.

>!
Ciceró, Budapest, 1999
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9635392249 · Fordította: Till Katalin
15 hozzászólás
Kecsüszo_geiko>!
Daniel Pennac: Foglalkozása: bűnbak

ÁÁ, valami nagyon agyament könyv, állati jót mulattam rajta … végtelenül szürreális és kicsit perverz is, de nem testi értelemben, valóban… AJÁNLOM
Fenti értékelésem kiegészítése ma, 2012.01.14-én, a 3. olvasás után: de, azt hiszem testi értelemben is perverz kicsit ez a könyv, nagyszerű, bolondos karakterekkel. Kb. úgy tudnám jellemezni, mintha egy intelligensebb Rejtő Jenő karaktereit átraknád a 80'as évek Párizsába. ~ 13 éves kor alatt nem ajánlom.

csilliamasodikon>!
Daniel Pennac: Foglalkozása: bűnbak

Rögtön a könyv elolvasása után jártam Párizsban, első utam Belleville-be vezetett :)

FruzsinaRacz>!
Daniel Pennac: Foglalkozása: bűnbak

Érdekes…kaotikus…elgondolkodtató…és megnevettető. És annyira szürreális. szerintem.
ahol bővebben:
http://turumputty.blogspot.com/2011/01/vilag-legsajnala…

2 hozzászólás
Gab>!
Daniel Pennac: Foglalkozása: bűnbak

nagyon érdekes könyv,néhol nagyon jókat derültem.Kíváncsi vagyok a folytatására is

Veron P>!
Daniel Pennac: Foglalkozása: bűnbak

Nagyon furcsa, nagyon „perverz” (nem szexuálisan:P), de nagyon jó


Népszerű idézetek

Aurore>!

Semmi sem válik oly könnyen legendává, mint egy nyilvános hely, ahová tilos a bemenet!

228. oldal - 34. fejezet (Ciceró, 1999)

Aurore>!

– Nézze, a Bűnbak nem csak az a személy, aki alkalomadtán fizet a többi helyett. Hanem főként sőt mindenekelőtt magyarázó elv, Malaussène úr.
[…]
– Ő a misztikus, ámde nyilvánvaló oka minden megmagyarázhatatlan eseménynek.
[…]
– Ezért mészárolták le a zsidókat a középkori nagy pestisek idején.
[…]
– Néhány kollégája szemében, Bűnbak voltánál fogva, maga a robbantgató, egész egyszerűen azért, mert szükségük van magyarázatra, ettől megnyugszanak.
[…]
– Bizonyítékok nem kellenek. Elég nekik a meggyőződés.

135. oldal - 21. fejezet (Ciceró, 1999)

Kapcsolódó szócikkek: zsidók
Aurore>!

… a valóságot mindig jobban el lehet viselni annál, amit elképzeltünk, még akkor is, ha rosszabb.

238. oldal - 35. fejezet (Ciceró, 1999)

Kapcsolódó szócikkek: valóság
borga >!

De nem vagyok Thérése, nem állok haverságban a csillagokkal, a kávézacc csak arra jó, hogy a depresszióm fekete muskátlijának földjét táplálja.

102. oldal - 17. fejezet (Ciceró, 1999)

Aurore>!

Az előadóteremnek, melybe Julia néni újságíró igazolványán át vezet az út, arányai az Elysée palotára, aranybarna tapétája pedig a Gare de Lyonról induló TGV-re emlékeztet. Rondasága túléli a századokat, és vonzza a külföldi tőkét.

109. oldal - 18. fejezet (Ciceró, 1999)

Kapcsolódó szócikkek: építészet · modern világ · Párizs
Aurore>!

– Csupán egy dolog foglalkoztat, Malaussène úr; mi a titka, hogy ilyen élethűen tud alakítani egy ennyire hálátlan szerepet? Valami személyes filozófia?
– A fizetés, főnök, a nagy fizetés filozófiája.

117. oldal - 19. fejezet (Ciceró, 1999)

Kapcsolódó szócikkek: pénz
2 hozzászólás
Aurore>!

… számszimbolika, fiatalember, gyerekes ostobaság. A legaljasabb bűnök mindig infantilizmusból fakadnak.

226. oldal - 34. fejezet (Ciceró, 1999)

Aurore>!

Léonard professzoron minden méretre szabottnak tűnt. Az előadáson legalább húsz-harminc rongynyi cucc volt rajta. A jobb cipőjét más mesterember készíthette mint a balt, lévén mind a kettő egy-egy életmű.

140. oldal - 22. fejezet (Ciceró, 1999)

Aurore>!

Soha ne csinálj túl nagy ügyet belőle, hogy fájdalmat okoztál másoknak. Engedd át ezt az örömet nekik.

152. oldal - 23. fejezet (Ciceró, 1999)

Kapcsolódó szócikkek: lelkiismeret
1 hozzászólás
Aurore>!

Szóval ilyesfajta kérdéseket tesz fel magának Benjamin Marlowe vagy Sherlock Malaussène, alias jómagam, miközben ábrándosan letolja a gatyóját.

164. oldal, 25. fejezet (Ciceró, 1999)

Kapcsolódó szócikkek: Philip Marlowe

A sorozat következő kötete

Malaussène sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Rita Falk: Szilváspite-összeesküvés
Réti László: Kaméleon
Vavyan Fable: Kyra Eleison
Anthony Grey: Halálmester
Vavyan Fable: Vakvágta
Jeff Lindsay: Drága, dolgos Dexter
Leslie L. Lawrence: Omosi mama sípja
Boris Vian – OuLiPo: Nem úszhatjuk meg
Vavyan Fable: Galandregény
Anthony Grey: A Kobraisten bosszúja