Munkácsy Mihály, a legnagyobb magyar festő regényes életrajzának első része ez a könyv. Nehéz fiatalsága, pályakezdő éveinek viszontagságai összegződnek e kötetben, bemutatva a századvégi magyar Alföld világát, a polgárosodó főváros forgatagát, a bécsi festőiskolát. Szinte népmesehősként indul el életútján a kis asztalosinas. Pályája töretlenül ível felfelé, mégis már ebben a kötetben felsejlenek a tragédiák, amelyek egész életútján ott sötétednek. Hite, energiája, a szépség utáni vágya, tehetsége azonban elpusztíthatatlan, a tragédiák is művészete kiteljesedésének eszközei.
Címkék
Most olvassa
Várólistán
Kívánságlistán
Elcserélné vagy eladná
Top értékelések
Nagyon tetszett. Legszívesebben az egészet "kiidézném".
Szerintem Munkácsy alakját kissé eltúlozta az író.
A nyelvezete tényleg jó a könyvnek, de kb. ennyi ami a javára írható. Ahhoz képest, hogy mindenki mennyire áradozott róla nekem csalódás volt.
A szöveg maga gyönyörű. Igazi ízes magyar közlésvilág. Nagyon tetszett! :)
Tetszett, különösen úgy hogy közben nézegettem a képeket is a világhálón.
Nagyon olvasmányos, könnyen követhető stílusban megírt kalandos életrajz. Szinte ott követtem mindenhová "Miskát", és vele éltem át a testi-lelki kínokat. Magával ragadt.
(Azért a Sven-Tem-téma számomra túlbő kifejtésétől SzENVedTEM néha – igazából nem is, nagyon tetszett, csak a szójátékért…)
Bele is kezdek az Aranyecsetbe!
Olvasmányos könyv egyik legnagyobb festőnkről. Természetesen ebben is vannak ferdítések, mint az összes életregényben, de nekem ez lett az egyik kedvenc életregényem, amit valaha festőről írtak.
Top idézetek
Meg kellett szólalni már valamelyiküknek. Laci szólalt meg:
– Most már biztos, hogy jó barátok leszünk – mondta mosolyogva.
– Miért? – rebbent fel Miska a hallgatásból.
– No hallod? – mondta komolyan Laci. – Szinte egy órája jövünk már szótlanul.
– Az igaz – bólintott Miska. – Csöndben szövődik a legjobb barátság.
135. oldal (Urbis Könyvkiadó, 2001)
Én megszerettem a magyar népet, és nagyon jól érzem magam közöttük. Tudja, olyan szép, színes gondolkodásúak, nyíltak, becsületesek, és rengeteg bennük az erő. Meg olyan bátrak, és olyan szerencsétlenek.
263. oldal (Urbis Könyvkiadó, 2001)
Ebben az országban a legbölcsebb emberek is alig törődnek a gyermekkel. Pedig minden felnőtt a gyermekkorára, gyermekkora élményeire támaszkodik, abból él. Rossz gyermekkor: szomorú élet.
217. oldal (Urbis Könyvkiadó, 2001)
…bizony nem a születés ad bizonyítványt az emberről, hanem az élet.
415. oldal (Urbis Könyvkiadó, 2001)
Férfi, nő, egymást szeresse! Hiszen mivé lennénk, ha ez nem volna? Az a kis föld, állatok, gazdaság – hát mi az? Csak munka. Robot. Rettentő robot! Csak a szeretet miatt lehet elviselni, mert a szeretet az mindenbe belebújik, s mindent könnyebbé tesz. Talán még a halált is.
366. oldal (Urbis Könyvkiadó, 2001)
– Vasúton mész?
– Nem – mondta a fiú. – Gyalog. Úgy az ember minden léptével tanul valamit. Még olyan dolgokat is, amiket mások nem is sejtenek. Például a por pöffenéséből az időt. S a záporokban való fürödést. Attól olyan lesz az ember, mint az acél. A füveket, a gyógyítókat. És a szépségeket.
60. oldal (Urbis Könyvkiadó, 2001)
A mesterné rimánkodott: – Adj valami szert!
– Mire?
– Hogy ne menjen el!
Perzsi úgy állt előtte, mint a kő.
– Ostoba! -szólt rá. – A férfi elmegy, ez ellen nincsen szer. Eredj haza és viseld el.
Sven a fiúra nézett.
– Te drága! – súgta neki magyarul. – Imádlak! Mindenem vagy!
– Mit mond? – kérdezte a férfi.
– Azt mondta, hogy nagyon szeret – felelt Miska őszintén. – Nincs ebben szégyen, hiszen én is nagyon szeretem.
– Ez ennek a rendje – mondta az öregasszony elkönnyesedő tekintettel. – Férfi, nő egymást szeresse! Hiszen mivé lennénk, ha ez nem volna? Az a kis föld, állatok, gazdaság – hát mi az? Csak munka. Robot. Rettentő robot! Csak a szeretet miatt lehet elviselni, mert a szeretet mindenbe belebújik, s mindent könnyebbé tesz. Talán még a halált is.
416.o.
– Elkísérlek – mosolygott Than, és nekiindultak. – Hiszen a címemet sem tudod.
– Nem nagy vicc megtalálni Than Mórt Budapesten – mondta Miska. – Nyilván a kölykök is pontosan tudják, hol lakik.
Thannak jólesett Miska válasza, de azért tréfásan hátba vágta.
– Bolond, te! – mondta kedvesen. – Mit gondolsz, én vagyok a király?
– Nem én! – adta vissza Miska a tréfát. – Csak nem gondolja, hogy ilyen sötét mesterséget varrok a nyakába!
– Pszt, te! – markolta meg Miska karját Than. – Ne mondj hangosan ilyeneket! Baj lehet belőle.
– Igaz – bólintott Miska. – Mindig elfelejtem, hogy saját hazám fővárosában vagyok.
242.o.
Szamossy most komolyan megnézte a fiatalembert.
– És valóban festőnek készül?
– Annak! – mondta Miska keményen. – Foglalkozásomra nézve ugyan asztalossegéd volnék, de ezt utálom. Én festő leszek, ha az ég a földdel összeér is!
122. oldal
Külső linkek
Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bächer Iván: Rötúr
- Barna Imre: Bob Dylan
- Dallos Sándor: A nap szerelmese / Aranyecset
- Gáspárné Dávid Margit: A csodadoktor – Cagliostro rejtelmes élete
- Thomas Sugrue: Edgar Cayce élete és filozófiája
- Barát Endre: Boszorkánytánc
- Diane Setterfield: A tizenharmadik történet
- Raffaele Calzini: A hegyek fia – Giovanni Segantini, a nagy olasz festő életének regénye
- Kodolányi János: Az égő csipkebokor
- William Somerset Maugham: The Moon and Sixpence
Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik
